Hónapok óta érik a döntés, végül október utolsó napján jelent meg a közlönyben az a jogszabályváltozás, amely jövőre megtiltja, hogy a fizetésükből vonják a közszférában dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek tagdíját. Az elsőre talán kisebb adminisztrációs kérdésnek tűnő változás azonban komoly csapás lehet a már egyébként is megtépázott érdekképviseletek számára. Többen úgy vélik, retorzióról van szó az elmúlt időszak közös eseményei, a közéleti aktivitás, a tüntetések szervezése miatt.
A javaslatot még augusztusban bocsátották társadalmi vitára. A szakszervezetek heves ellenállása azonban nemhogy a jogszabály enyhítését eredményezte volna; épp az ellenkezője történt. Míg az augusztusi normaszövegben még az szerepel, hogy „a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem köteles levonni és átutalni”, addig a közlönyben már így olvasható az elfogadott változtatás: „a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább”. Vagyis a feltételes mód átváltott teljes tiltásba.
Arról, hogy miért érzik úgy, hogy hátrányosan érinti a közalkalmazottak, tanárok, egészségügyi dolgozók, mentősök, közigazgatásban dolgozók érdekeinek képviseletét a döntés, az érintett szakszervezetek vezetőit kérdeztük.
„Marad az ügyvéd jó pénzért”
Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke szerint akár a szakszervezet működésképtelenségéhez is vezethet a mostani döntés. „Mondhatjuk, hogy ez egy befejező lépése azoknak az intézkedéseknek, amelyek az állami fenntartású dolgozók érdekképviseleti szervezetei ellen zajlanak már több mint tíz éve.” Hozzátette: a MOMSZ kizárólag tagdíjakból tartja fenn magát, nincs megörökölt szakszervezeti vagyonuk, és pályázati pénzek sem állnak rendelkezésükre.
Az alelnök szerint a folyamat egyik első lépése A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása, a szakszervezeti vétójog elvétele volt. „A munkáltató jogellenes intézkedése vagy mulasztása ellen kifogással lehetett élni, ha például a szakszervezet véleményét nem kérte ki a munkáltató, azonban ez már nincs. Megvonták a munkáltató által a szakszervezet részére a tagságuk arányában nyújtott támogatást is. Aztán az új szolgálati jogviszony bevezetésével elvesztettük a kollektív szerződéskötés jogát. Világosan látszik, hogy abszolút el akarják lehetetleníteni a munkavállalói érdekképviseletet” – véli Lengyel Tibor.
A MOMSZ alelnöke szerint így veszélybe kerül a munkavállalói érdekképviselet akár a munkáltatóval – mondjuk bérkérdés során –, akár a hatósággal szemben. Ez pedig a mentők munkája során számtalanszor felmerül, legyen szó mentős balesetről vagy az ellátott halálával végződő esetek kapcsán, amelyekhez kiérkeznek. „Ha a szakszervezeti védelem megszűnik, a jogi védelem is megszűnik. Marad az ügyvéd jó pénzért” – teszi hozzá.
Az alelnök szerint felül kell vizsgálni a jelenlegi, százalékos mértékű tagdíjfizetést, és vissza kell térniük a fix összegű befizetésre, mert senki nem fogja számolgatni minden hónapban, hogy a bérének mekkora százalékát kellene éppen utalnia.
„A tagdíjfizetés legjobb és legkényelmesebb módja volt, hogy a munkavállalónak egyetlenegyszer kellett foglalkoznia azzal, hogy felhatalmazást adjon a munkáltatónak a szakszervezeti tagdíj levonására és továbbutalására. Mostantól viszont ez megszűnik, minden tagnak saját magának kell gondoskodnia arról, mennyit és mikor fizet” – mondta az alelnök, aki hozzátette: az önkéntes tagdíjfizetés eddigi tapasztalataik alapján hagy némi kívánnivalót maga után.
Ehhez kapcsolódóan: Sztrájk az Operában? Nincs sok esély se béremelésre, se kollektív szerződésre
A MOMSZ tagsága az alelnök szerint jelenleg közel 1700 fő, ami több mint húsz százaléka a nagyjából nyolcezer fős mentődolgozói létszámnak. „A mentődolgozóknak el kell dönteniük, hogy lesz-e valós érdekképviseletük, vagy csendben elfogadják, hogy végképp magukra maradva, még kiszolgáltatottabbá válnak a munkáltatónak. Most arról kell döntenie minden mentőnek, hogy képes lesz-e arra, hogy összefogjanak, és fenntartsanak egy hatékony, alulról szerveződő érdekképviseletet” – tette hozzá.
A MOMSZ alelnöke más szakszervezetek tétlenségét is aggasztónak tartja. „Nem látjuk, hogy a többi, érintett szakszervezet hatékony lépésekre készülne, vagy megtenné a legszükségesebb lépést, az összefogást. Pedig az utolsó pillanatban vagyunk, a szakszervezeteknek és vezetőiknek jó példával élen kellene járniuk, nem pedig megfutamodni, vagy valamilyen indíttatásból tétlenül nézni a munkavállalói érdekképviseletek ellehetetlenítését” – értékelte a helyzetet Lengyel Tibor.
Mussolini sem maradt ki
„A kormány számára a halott szakszervezet a jó szakszervezet” – mondta a Szabad Európának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hozzátette: láthatóan a Mussolini-féle korporatív modellhez hasonlóan a magyar kormány is szeretne inkább csak a saját maga által létrehozott szervezetekkel tárgyalni. A szakszervezetek jogi úton megtámadják a törvénymódosítást az Alkotmánybíróságon, és az Európai Bizottsághoz fordulnak, mert szerintük sérülnek a munkavállalói jogok a megfelelő reprezentativitás hiányában.
A PSZ most felvilágosító kampányba kezd. Ennek egyrészt része, hogy népszerűsítsék a csoportos beszedést és a tagdíjbefizetés egyéb módjait, másfelől pedig szeretnék alakítani a munkavállalói mentalitást. Tárgyalási technikákat tanítanának szakszervezeti vezetőiknek, valamint meg akarják szólítani a pályakezdőket is, hogy meggyőzzék őket, miért érné meg belépni a szakszervezetbe, és „miért fontos, hogy tudatos munkavállalók legyenek”.
Ezzel együtt a PSZ is számít rá, hogy vissza fog esni a tagság létszáma, de a mértékét még nem tudják megjósolni. A tagdíjat a gyakornoki bérek 0,8–0,9 százalékában állapítanák meg. A szervezeten belül racionalizálnak, áttekintik a gazdálkodást.
Totyik Tamás szerint az sem világos még, hogyan fogják ezután bizonyítani a szakszervezetek a reprezentativitást, vagyis egy-egy ágazatban a dolgozók szakszervezeti részvételének szintjét, amit eddig a tagdíjak levonásából automatikusan meg lehetett állapítani.
Öröm az ürömben a PSZ elnöke szerint, hogy ezután a munkáltató már nem láthat rá, ki lép be egy szakszervezetbe. „Ebből korábban több esetben is hátrányuk származott a munkavállalóknak. Elsősorban egyházi iskolákban kaptak burkolt figyelmeztetést a tagok, hogy egy-egy iskola átvételénél csak akkor maradhatnak az intézményben, ha lemondanak a szakszervezeti tagságukról.”
Ehhez kapcsolódóan: Bilincsben vitték el a rendőrök az Audi Hungária Független Szakszervezet két tagját
Régóta érzik, hogy szorul a hurok
Boross Péterné, az MKKSZ (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) elnöke szerint a döntés ellentétes az Alaptörvénnyel és az Európai szociális chartával is, sérti a szervezkedés szabadságát, valamint az esélyegyenlőséggel sincs összhangban, ezért jogorvoslattal fognak élni. Ezzel egy időben igyekeznek biztosítani, hogy az átállás során sikerüljön a tagság minél nagyobb részét megtartani – például aki egész évre fizet egy összegben, annak elengednek kéthavi tagdíjat.
„Az elején viszont biztos, hogy kiegyenlítő forrásra lesz szükségünk, nem fogjuk tudni az összes tagot elérni. Az is biztos, hogy vissza kell állnunk a bérarányos tagdíj-megállapításról a fix összegű befizetésre. Ennek összegéről november 17-én választmányi ülésen döntünk majd. Arra számítunk, hogy ha látják, hogy hiteles, értékes munkát végzünk, akkor a következő fél év végére visszaállhatunk a mostani taglétszámra” – mondta az MKKSZ elnöke a Szabad Európának. Az MKKSZ legfontosabb feladatának a közszférán belüli béremelést nevezte, hogy a magas infláció miatt legalább a bérek reálértéke ne csökkenjen tovább.
A szakszervezeti vezető hozzátette: már régóta úgy érzik, hogy a kormány célja az érdekképviselet gyengítése és a közszféra béreinek alacsonyan tartása, valamint retorzió a közéleti aktivizmus, például a pedagógusok és diákok tüntetésein való részvételért. Ugyanakkor látják az előnyeit is: „Már régóta szerettek volna belépni hozzánk minisztériumi munkavállalók is. Mivel ezután nem lesz már szükséges a munkáltató aláírása a szakszervezeti tagsághoz, megnyílik számukra az út.”
A már korábban megzabolázott szakszervezetek szerint óriási visszaesés várható
Közel sem ennyire bizakodó Szabó Zoltánné, a BRDSZ (Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) alelnöke, mert náluk már 2012. január 1-jével megszűnt ez a lehetőség: „Nálunk a korábbi taglétszám a tíz százalékára esett vissza, de a szektorban minden szervezet erősen megsínylette, bár mi utána visszatornásztuk nagyjából ötven százalékra. Most viszont egészen más a politikai hangulat, valószínűleg 10-15-20 százalék maradvány lesz. Nagyon jól tudják a döntéshozók, hogy az emberek jó része nem fog sárga csekkekkel vagy e-bankkal bajlódni, hogy befizethesse a tagdíjat” – véli az érdekképviselet alelnöke.
Szerinte az is belejátszik az alacsony taglétszámba, hogy a szakszervezetek által elért eredmények nem csak a tagokra vonatkoztak, így sokan úgy érezhették, úgy is élvezhetik az érdekképviselet munkájának hasznát, ha nem fizetnek érte – az alacsonyabb taglétszámmal viszont a szervezet ereje is csökken.
Bár náluk sem kell már a munkáltatói aláírás a tagsághoz, szerinte így is tudnak róla, ha valaki belép a szakszervezetbe, így aki karriert szeretne, sokszor inkább nem lép be. Szerinte sokat elmond a jelenlegi szakszervezeti vezetők magas átlagéletkora és a belügyi szervezetek esetében a magas beosztású szakszervezeti tagok kikopása is arról, mekkora respektje és perspektívája van a szakszervezeti munkának jelenleg.
Ehhez kapcsolódóan: Sztrájkoló román tanárok: nem ők az egyetlen szakemberek, akik megalázva és boldogtalannak érzik magukat
Célkeresztben a tüntetések után
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az érdekképviseleti szervek szerepe. A taxisblokád után ugyan volt egy felívelés, hiszen akkor komoly érdekegyeztető szerepük volt, ám a 2010-es évekre már a munkavállalás természete is megváltozott. „A nagyvárosokban már nincsenek meg a mozgalmi élet alapjai. Az a fajta munkásság, amelyik korábban komoly érdekérvényesítő képességgel bírt, ma már elsősorban kisebb népsűrűségű területeken él és dolgozik, a nagyvárosokban pedig előtérbe kerültek az atipikus munkavállalási formák, nem dolgoznak olyan sokáig egy munkahelyen, és több szektorban szerepet kapott a home office is” – mondta.
Azt azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a 2018-as túlóratüntetések és a pedagógusmegmozdulások idején is a szakszervezetek voltak a kezdeményezők. Nekik volt meg a stábjuk, a költségvetésük és a szervezeti, hálózati felépítésük ahhoz, hogy ekkora nagyságrendben tudjanak mozgósítani. Az ellenzék érdekérvényesítő képességét látva sokan úgy láthatták, hogy ezek a szervezetek sikeresebben tudnak fellépni a pártoknál, olykor akár a pártszimpátián is felülemelkedve. Többek között ezért állhat érdekében a kormánynak, hogy egy ilyen, a taglétszámot és a tagdíjbevételt szorosan érintő döntést hozzon.
A változtatást a törvényjavaslat szövegében azzal indokolták, hogy célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit: „A vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti a különböző szabályzatkészítésre kötelezettek körének szűkítése.”
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) október 19-i ülésén Pilz Tamás miniszteri biztos az MKKSZ beszámolója szerint úgy fogalmazott: az állam működésének további egyszerűsítéséről szól a döntés. Szerinte csökkenteni kellett az adminisztrációs terheket, ennek érdekében sok szervezettel egyeztettek. Hozzátette: a rendelkezések egy része a vállalkozások működését, egy másik része az állam működését, illetve az állampolgárok életét egyszerűsíti.
