A jövőben megtudhatjuk a politikai hirdetésekről, hogy ki és milyen célcsoportnak tette közzé, valamint azt is, hogy mennyit költött a reklámozásra. A politikai reklámtevékenység átláthatóvá tétele egyik eleme az Európai Bizottság által kért úgynevezett demokráciacsomagnak. A javaslat jó fogadtatásra talált az Európai Parlamentben is, ahol azt javasolták, hogy hozzanak létre egy hirdetési adattárat, ahol valamennyi politikai reklámot és adatait megőrzik és hozzáférhetővé teszik.
2021 őszén terjesztette elő az Európai Bizottság a javaslatát a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról. Akkor kevesebb mint két éve volt hivatalban a Von der Leyen-féle brüsszeli testület, a jogszabályjavaslat pedig talán a ciklus végére léphet hatályba, azaz a jövő évi európai választásokon már érvényesek lehetnek az új szabályok. „Nem engedhetjük, hogy a választások homályos és átláthatatlan módszerek közötti verseny színterei legyenek. Az állampolgároknak tudniuk kell, miért látnak egy reklámot, ki fizette, milyen célirányos kritériumokat alkalmaznak” – közölte Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, amikor a javaslatot ismertette. A kezdeményezés lényege: minden politikai reklám esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és például azt is, hogy ki és mennyit fizetett érte.
Előtűnnek a háttéremberek
A dosszié most ért abba a szakaszba, hogy az Európai Parlament véleménye is többé-kevésbé egyértelművé vált. Az ezzel a témával foglalkozó szakbizottság ugyanis elfogadja a saját álláspontját, ami meghatározó lesz, amikor az EP plenáris ülése – várhatóan már a jövő héten – szavazni fog róla. Azt követően ennek a mandátumnak a birtokában kezdődnek meg az intézményközi tárgyalások, természetesen sok fog múlni azon, hogy a tagállamok mit gondolnak a tervekről.
A javaslat egyes elemei között van az is – és ebben nem várható vita –, hogy „tilos lesz a különleges adatokat, például etnikai származást, vallási meggyőződést vagy szexuális irányultságot felhasználó vagy arra következtetni engedő célzás technikáinak alkalmazása”. Azt is egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a reklámmal kit milyen alapon vettek célba, és közzé kell tenni, hogy az egyének mely csoportjait célozták meg, milyen kritériumok alapján és milyen eszközökkel vagy módszerekkel. Vagyis a hirdetések targetálásának is átláthatónak kell lennie, így tudni fogjuk, hogy az adott politikai üzenet kinek a pénzéből és milyen céllal landol a szemünk előtt.
Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága azonban számos módosítást is megfogalmazott. Például az imént említett körülményt, a hirdetések célzását pontosították és egyértelműbbé tették azzal, hogy a felhasznált fogyasztói és demográfiai adatokat is nyilvánosságra kell majd hozni, amikor ezeket az információkat „az egyes személyek érdekeinek azonosítása” érdekében alkalmazzák. Ezzel párhuzamosan például a kiskorúak adatai felhasználásának általános tilalmát is elrendelnék az EP-képviselők.
A módosított szöveg megkönnyítené a tájékoztatást arról, hogy ki finanszírozza a hirdetést, mennyit fizettek érte, és honnan származik a pénz. Információt tesznek közzé arról is, hogy felfüggesztették-e a hirdetést szabálysértés miatt, milyen konkrét célcsoportokat céloztak meg, és milyen személyes adatokat használtak fel erre. A képviselők emellett konkrét jogot szeretnének biztosítani az újságíróknak az információk megszerzéséhez.
Fizet, aki vétkezik
Minden szabályozás csak annyit ér, amennyit betartanak belőle – hallhatjuk gyakran. Ezen az arányon úgy szeretnének javítani a politikai hirdetések téren, hogy büntetést is kilátásba helyeznek. Ez azonban már a tagállamok feladata: hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell elfogadniuk, például pénzbírság kiszabását kell kilátásba helyezniük a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó szabályok megsértése esetére.
Ezen túlmenve az EP-képviselők bevezetik az ismétlődő jogsértések esetén az időszakos szankciók kiszabásának lehetőségét, valamint azt a kötelezettséget, hogy a nagy reklámszolgáltatók 15 napra függesszék fel szolgáltatásaikat egy adott ügyfélnél súlyos és rendszerszintű jogsértések esetén. A bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy a tagállami büntetést kiegészítve, uniós szintű, minimális szankciókat vezessen be.
A szöveg emellett megerősíti a nemzeti hatóságok hatáskörét, és lehetővé teszi az Európai Adatvédelmi Testület számára, hogy átvegye a jogsértések kivizsgálását és érvényesítse a szabályokat.
A téma előadója, a francia Sandro Gozi arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy a dezinformáció és a demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás minden formája ellen küzdeni kell, és ennek szükségességét csak megerősítette a Cambridge Analytica-botrány.
„Ez a jogszabály a politikai szereplőket is elszámoltathatóbbá teszi az általuk terjesztett hirdetésekért” – jelentette ki a képviselő.
Hirdetési adattár
Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja komoly eredményről számolt be a Szabad Európának. Javaslatuk nyomán ugyanis bekerült az anyagba az online politikai hirdetések európai adattárának létrehozására vonatkozó kezdeményezés. Ez az adattár tartalmazná többek között az online hirdetések másolatait, a szponzorok kilétét és a kampányra költött összeget is. Maria Manuel Leitão Marques európai parlamenti képviselő, az S&D tárgyalója ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szavazók manipulálása elfogadhatatlan, és közvetlen veszélyt jelent társadalmunk alapjaira. Manapság, különösen az online kampányok során sokkal könnyebb mást ígérni a különböző szavazóknak, és hirdetni a gyűlöletet és a társadalom megosztottságát, miközben az ilyen kampányok szponzorai a homályban maradnak.” Hozzátette, hogy az online hirdetési adattárnak nyilvánosan elérhetőnek és kereshetőnek kell lennie, és lehetővé kell tenni az adatok további elemzéshez való felhasználását.
A baloldali képviselők nemcsak az előbbi megoldást szorgalmazták, hanem azt is, hogy szerepeljen a javaslatban a politikai reklámszolgáltatások betiltása, ha olyan szponzorok állnak a háttérben, akik nem az EU-ban laknak vagy nem uniós állampolgárok. „Tagadhatatlan, hogy külföldi szereplők próbálják befolyásolni az EU demokratikus folyamatait. Ez teljességgel elfogadhatatlan, meg kell védenünk társadalmunkat az ilyen beavatkozásoktól. Tartozunk ezzel saját polgárainknak” – mondta Marques képviselő.
Azt viszont elutasították a szociáldemokraták, hogy az állampolgárok közösségi médiában közzétett bejegyzései politikai reklámnak minősüljenek, ez ugyanis a szólásszabadság körébe tartozik, sok esetben pedig tisztán magánjellegű kommunikációnak tekinthető.
