A járvány alatt is nőttek forintban mérve a hazai fizetések a KSH friss jelentése szerint. Az átlagkereset augusztusban
havi nettó 260 400 forint
volt a hivatal szerint. Kedvezményekkel együtt átlagosan 269 ezer forint. Ez 9 százalék feletti növekedés tavaly augusztushoz képest.
Az egész idei évet nézve januártól augusztusig még egy kicsit magasabb 262 900 forintos, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 800 forintos volt az átlagbér. Ebből akár úgy is tűnhet, mintha a járvány és komoly gazdasági visszaesés mintha valamiért kedvezően hatott volna a bérekre. De ez nem valószínű, több ok miatt sem.
Egyrészt a KSH nem vett figyelembe itt mindenkit. Ennél a mutatójuknál csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat nézik, közülük is csak azokat, akik legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgoznak.
"A béremeléseket a legtöbb esetben az éve elején hajtják végre, és ritkán fordul az elő, hogy csökkentik ezt követően a béreket. Többek között ezért jött létre a rövidített munkaidő támogatási program, hogy így kevesebbet kell fizetni a cégeknek, de ezek a munkavállalók meg pont kikerülnek a statisztikából. Ráadásul a minimálbér és garantált bérminimum emelés is az év elején megtörténik, ezt év közben nem módosítják. Az év elején még feszes munkaerőpiac volt, azaz sok cég munkaerőhiányra panaszkodott, és ezért év elején hajlandóak voltak jelentősebben emelni a béreket."
- mondta a kérdésről Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
"A járvány hatása a bérekre jövőre fog várhatóan jelentkezni, ami várhatóan az alacsonyabb minimálbér emelésben is megnyilvánul majd, de erről még most folynak az egyeztetések" - állította még.
AZ OTP Elemzési Központja pedig az összetétel-hatást hangsúlyozta.
"Mivel a Covid-válság nagyon eltérően érintette a különféle szektorokat, ezért a jelenleg teljes munkaidőben foglalkoztatottak ágazati eloszlása jelentősen eltér attól, amilyen az előző évben volt. Amennyiben a magasabb bérű szektorok súlya nőtt a foglalkoztatásban, ami feltételezhető, mivel például a különösen erősen érintett szálláshely-szolgáltatás szektorban az átlagosnál alacsonyabbak a keresetek, úgy az növeli a makrogazdasági szintű átlagbér növekedést"
- érvelt a bank elemzési csapata.
"Emellett a Covid-válság miatt sok dolgozó lett részmunkaidőbe átsorolva. Köztük feltehetően többen voltak az átlagnál inkább kevesebbet kereső fizikai dolgozók, ami az összetétel-hatáson keresztül szintén növelte a teljes munkaidőben megmaradók átlagbérét."
Hozzátették még, hogy az összes foglalkoztatott átlagbérénél már "lassulás látszik a bérdinamikában".
