Szerda legfontosabb híre egyértelműen az volt, hogy a magyar és a lengyel kormány elbukta azt a pert az Unió bíróságán, melyet azért indítottak, hogy kimondassák a jogellenességét az un. „jogállamisági mechanizmusnak”. A kampányeseményeket is ez az ítélet határozta meg.
A jogállami mechanizmusról szóló döntést az EU legfontosabb szervei (Bizottság, Tanács, Parlament) azért hozták 2020. decemberében, hogy lehetőség legyen az uniós jogállamisági elvek rendszerszintű, az EU-támogatások törvényes felhasználását ellehetetlenítő megsértése esetén eljárást indítani, adott esetben támogatásokat megvonni tagországoktól.
Fidesz
„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – áll az ítéletre reagáló Fidesz-közleményben.
A Fidesz-politikusainak kommunikációja egyedül a gyerekvédelmi/homofób törvény elleni uniós „dzsihádnak” tulajdonítja tehát az ítéletet. A tények ellenben:
- nem az Unió, hanem a két renitens kormány perelt
- hónapokkal korábban adták be a keresetet, mielőtt meghozták volna 2021 májusában magát a törvényt
- sem a keresetben, sem az ítéletben nincs szó a törvényről
- természetesen nem Magyarország, hanem a kormánya ellen ítélt a bíróság.
A Telex utána járt, mit kell tudni a Gattyán György féle párt politikusjelöltjeiről, akik elvileg a Fidesz leváltásáért szállnak ringbe. Összefoglalva: néhány, az ellenzéki előválasztáson elbukott jelölt mellett korábbi választásokon indult, bíróság által el is marasztalt figurák és OV22 sapkában pózoló, Fidesz-politikusok külföldi delegációiban is helyet kapó figurákról van szó.
A DK közleménye szerint Somogy megye 1. választókörzetének fideszes jelöltje, Gelencsér Attila és kampánycsapata azt az utasítást kapta a Fidesz-központból, hogy indítsanak aláírásgyűjtést a DK és az ellenzék közös jelöltjének, Varga István és Horváth Ákos névrokonának. Korábbi választásokon is volt rá példa (és Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjának is szokása), hogy névrokonokkal trükközve próbálják meg megosztani az egyesült ellenzék szavazótáborát.
Az utcán, aláírásgyűjtés közben „lepte meg” a ceglédi fideszes képviselőjelöltet a miniszterelnök. A közösségi médiára felöltött videón látható, ahogy a kormányfő megérkezik Ceglédre, majd az ajánlásgyűjtő standokhoz megy és üdvözli Földi Lászlót.
Állam
Akár 14 választókerület sorsát is eldönthetnék április 3-án egy szoros versenynél a kivándorolt magyarok, ha könnyebben voksolhatnának. Várhatóan 80 ezren szavaznak majd, de ha online is megtehetnék, háromszor ennyien lennének. Ez, a jobbára fiatal réteg erősen kormánykritikus, így sok körzetben az ellenzék javára fordíthatnák az állást – derül ki a 21 Kutatóközpont elemzéséből.
Nem biztos, hogy jó ötlet lesz egy külföldi diplomatától, ha április 3-án esetleg felkeresne néhány szavazóhelyiséget – pedig maga a Nemzeti Választási Iroda tartott róla nemrég felkészítőt az Azonnali információi szerint.
Ellenzék
„Győzelem esetén az első dolgom lesz, hogy a kormányom megállapodást köt az unióval, és visszaszerezzük nemcsak Magyarország megbecsülését, hanem azt a hatezermilliárd forintot is, ami létszükséglet a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek.
A mai bírósági döntés után kijelenthető, hogy Orbán Viktornak már nincs helye az unióban. Magyarországnak van” – reagált az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kormány elbukott luxembourgi perére.
Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán azt írta Orbán Viktornak üzenve: benneteket ütnek, de nekünk fáj.
A Fidesz érthetően visszafogottan kommunikálja az ítéletet, az ellenzéki jelöltek közösségi platformjaikon és a médiában egységesen arról beszélnek, hogy „visszaszerzik” a jogállamisági mechanizmus várható uniós élesítésével veszélybe került 6000 milliárd forintnyi uniós támogatást az országnak.
Sorsolással dönthetnek az ellenzéki pártok a közös listájuk utolsó befutó helyei (43-47.) fölött hetek óta folyó vitájukban – írta a Telex. Ezt aztán az ATV azzal árnyalta, hogy csak az MSZP és a Párbeszéd állt be Márki-Zay Péter ezen javaslata mögé.
Szabó Rebeka zuglói párbeszédes alpolgármestert indítja az egyesült ellenzék Pest megye 10. körzetében a lemondott Gér Mihály helyett.
Ungár Péter, az LMP elnökségének titkára listán szerzett önkormányzati mandátuma visszaadására szólította föl volt párttagjukat, Hajdu Máriát. Hajdu nemrég bejelentette, hogy kilép pártjából és függetlenként elindul budai körzetében a közös jelölt, Hajnal Miklós momentumos politikus ellen.
Egy most benyújtott salátatörvény szerint visszakapja egykori közjogi státuszát és megyei jogú várossá válik Baja és Esztergom. A bajai körzet ellenzéki jelöltje, a momentumos Kiss László szerint ellenfele, Zsigó Róbert fideszes képviselő felébredt 24 éves „Csipkerózsika-álmából”: "Bár 2010-ben Zsigó Róbert még Baja megyei jogú várossá emelésével kampányolt, 2011-ben ő is megszavazta a Fidesz törvényét, ami megfosztotta Baját az esélytől, hogy megyei jogú városi rangot kapjon. Most pedig, 46 nappal a választások előtt egyszer csak a Fidesz előáll egy salátatörvényben azzal, hogy Baja mégis lehessen megyei jogú város".
A parlamenti képviselő Dúró Dórának harmadikként sikerült összegyűjtenie a budapesti Mi Hazánk jelöltjei közül az ajánlásokat.
És végül: lapunk párhuzamos interjúban szólaltatta meg az ellenzék egyházpolitikai elképzeléseiról az illetékes kabinetvezetőt, Lukácsi Katalint és az evangélikus egyház világi vezetőjét Prőhle Gergelyt.