Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője magabiztosan nyilatkozott azt illetően, hogy a tagállamok hamarosan véglegesíthetik a terveket a lőszerellátás ügyében, miután Ukrajna bírálta, hogy a nézeteltérések miatt még mindig nem lépett a kezdeményezés a teljes megvalósítás útjára.
„Igen, még vannak bizonyos nézetkülönbségek. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy mindenki érti a helyzet rendkívüli sürgősségét” – jelentette ki Josep Borrell az EU-s külügyi tanács hétfői ülése előtt.
„Biztos vagyok benne, hogy a következő napokban megállapodásra fogunk jutni” – tette hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter előző héten hangsúlyozta, hogy hazája számára az EU-s tétlenség ára emberéletekben mérhető.
Az EU tagállamai márciusban Magyarország konstruktív tartózkodása mellett megegyeztek arról, hogy a következő tizenkét hónap során egymillió darab tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának, és ezt kétmilliárd euró erejéig az Európai Békekeretből finanszírozzák.
A végrehajtás azonban azóta sem kezdődött meg teljes gőzzel, ugyanis nincs egyetértés arról, milyen arányban kell a beszerzés során európai gyártókra támaszkodni.
Ehhez kapcsolódóan: Egymillió tüzérségi lövedéket szállít az EU Ukrajnának
Bár a tüzérségi lövedékek biztosítása döntő fontosságú az orosz agresszióval szembeni védekezésben, szakértők szerint közel sem megfelelő az utánpótlás.
A megállapodás első eleme keretében egymilliárd eurót különítenek el a tagállamok számára abból a célból, hogy saját készleteikből lőszert szállítsanak Ukrajnának.
Borrell rámutatott, hogy ez működik, és már nagyjából hatszázmillió euró értékben nyújtottak be térítési igényeket a különböző kormányok.
A második elemet – amelynek alapján egymilliárd eurót szánnak közös beszerzésekre – viszont még nem véglegesítették. Bennfentes tisztségviselők abban bíznak, hogy az első szerződéseket már a következő hónap elején aláírhatják a hadiipari cégekkel.
A tagállamok EU-s és norvég vállalatok bevonásáról állapodtak meg eddig. Diplomáciai források szerint Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy a gyártás Európában történjen, mások, például a keleti és a balti államok, illetve Németország és Hollandia azonban úgy vélik, hogy a kontinens védelmi ipara egyelőre nem rendelkezik elegendő gyártókapacitással az igények kielégítéséhez.
