Jens Stoltenberg kiemelte, hogy Kína olyan technológiákkal látja el Oroszországot, amelyek nagyban hozzájárulnak az Ukrajnában dúló háború meghosszabbításához, ennek pedig szerinte kellene hogy legyenek következményei.
„Pekingnek nem mehet egyszerre a kettő. Egy ponton – amennyiben Kína nem változtat az irányon – a szövetségeseknek növelniük kell ennek a költségeit. Kellene hogy legyenek következmények” – közölte a NATO főtitkára Washingtonban.
Beszédében beszámolt arról, hogy az utóbbi két évben az Oroszországban használt mikroelektronikai eszközök kilencven százaléka Kínából származott, és a kelet-ázsiai állam az orosz műholdkapacitások javításán is dolgozik.
„A fenyegetések nem pusztán térségbeliek (…) Kína táplálja a legnagyobb európai fegyveres konfliktust a második világháború óta, és közben jó kapcsolatok fenntartására törekszik a Nyugattal is” – szögezte le.
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője rámutatott, hogy Kína továbbra is katonai felszerelésekhez és fegyverrendszerekhez szükséges alkatrészekkel látja el Oroszországot.
Hangsúlyozta: a kínai mikroelektronikai eszközök segítettek talpra állítani az „összeomlóban lévő orosz hadiipart”.
Stoltenberg arra is kitért, hogy a NATO nem pusztán Oroszországgal összefüggésben, hanem az indiai–csendes-óceáni és az arktiszi térség vonatkozásában is fenyegetésekkel néz szembe Kína részéről.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország Szerbia segítségével terjeszti a fertőzést a Balkánon – figyelmeztet a NATO volt parancsnoka
Kirby ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki az orosz–észak-koreai katonai együttműködés miatt is, arra emlékeztetve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kétnapos látogatásba kezd Phenjanban, ahol Kim Dzsongunnal fog tárgyalni a kapcsolatok szorosabbra vonásáról.
„Tudjuk, hogy észak-koreai ballisztikus rakétákat vetnek be ukrajnai célpontok ellen” – mondta. Az állítást mindkét ország határozottan tagadja, miután a fegyverszállítások sértenék az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
A NATO-főtitkár kifejtette, hogy „az Oroszország és ázsiai autoriter barátai közötti fokozott összetartás még fontosabbá teszi a szorosabb együttműködést a barátainkkal az indiai–csendes-óceáni régióban”.
A július 9–11-i washingtoni NATO-csúcson megfigyelőként részt vesz Ausztrália, Dél-Korea, Japán és Új-Zéland is. A legfontosabb napirendi pont az ukrajnai háború lesz, azonban szó lesz a tagállamok védelmi kiadásairól is.
„Idén már több mint húsz szövetséges fordította GDP-je legalább két százalékát védelmi kiadásokra” – jelentette be Stoltenberg.
Az ukrajnai orosz invázió 2022. februári megindítása óta számos európai ország jelentősen megnövelte a katonai költségvetését.
Habár Ukrajna ezúttal sem kap meghívást a NATO-ba, az észak-atlanti szervezet vezetője szerint „hidat fognak építeni” az ország jövőbeli tagsága felé.
„Segíteni szeretnénk annak biztosításában, hogy az ukrán hadsereg egyre interoperábilisabb legyen a NATO-val, feleljen meg a NATO-sztenderdeknek, feleljen meg a NATO-doktrínáknak (…) Az elgondolás az, hogy vonjuk őket annyira közel a tagsághoz, hogy amikor egyetértésre jutunk, azonnal taggá válhassanak” – fogalmazott.
A NATO-főtitkár nem kommentálta azt a korábbi kijelentését, miszerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló fenyegetések közepette.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonnal reagált a megjegyzésre, amely szerinte csak fokozza a feszültséget a felek között.
