Svédország belépése jelenti a kirakós utolsó darabját az észak-atlanti szövetség számára a stratégiai fontosságú Balti-tenger partvidékén, azonban Oroszország továbbra is fenyegetést jelent a régióban a víz alatt és felett egyaránt.
Miután Finnország már tavaly taggá vált, a magyar Országgyűlés hétfőre tervezett ratifikációjával végül lezáruló svéd csatlakozás nyomán a Balti-tenger partján fekvő államok mindegyike benne lesz a katonai szervezetben Oroszország kivételével.
Emiatt egyesek már egyenesen „NATO-tóként” hivatkoznak a kritikus fontosságú hajózási útvonalnak számító tengerre, ahol háború esetén így jó pozíciókban lennének a szövetségesek az orosz mozgástér jelentős visszaszorítására.
Elemzők ugyanakkor figyelmeztettek rá, hogy bár Svédország belépése megerősíti a NATO ellenőrzését és a sérülékeny helyzetben lévő balti államokat, Oroszország továbbra is fenyegetést jelent a térségre a keményen felfegyverzett Kalinyingrád felől, és nagy károkat tud okozni a víz alatti infrastruktúrában is.
„Ha ránézünk a térképre, akkor igen, földrajzilag a Balti-tenger NATO-tó lesz” – mondta Minna Ålander, a Finn Külügyi Intézet kutatója.
„Ennek ellenére sok munka áll még a NATO előtt” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Svéd értékelés szerint Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést
Az ukrajnai háború két évvel ezelőtti megindítása óta több ízben súlyos károk keletkeztek a Balti-tenger alatt futó kábelekben és vezetékekben, ami ébresztőként hatott az észak-atlanti szövetségre a sérülékenység tekintetében.
2022 szeptemberében szabotázsakciót követtek el az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékek ellen. A hatóságok nyilvánosan még mindig nem nevezték meg a felelősöket.
Tavaly októberben egy finn–észt gázvezeték és egy svéd–észt távközlési kábel hibásodott meg. Helsinki szerint egy kínai teherhajó okozhatta a sérülést.
Ezen incidensekre reagálva a NATO megerősítette a jelenlétét, illetve jelenleg is dolgozik megfigyelési képességei fokozásán, ám nem egyszerű feladat nyomon követni, hogy mi történik a tenger alatt.
„Rendkívül nehéz úgy teljes ellenőrzést gyakorolni egy tenger felett, ahogy a szárazföldön történne” – mutatott rá Julian Pawlak, a hamburgi Bundeswehr Egyetem szakértője.
„Az Északi Áramlat elleni szabotázsakciók egyebek mellett demonstrálták azt is, hogy továbbra is nehéz pontosan tisztában lenni azzal, mi folyik a felszín alatt és a tengerfenéken” – figyelmeztetett.
Ehhez kapcsolódóan: Katonai szakértő a magyar NATO-álláspontról: A biztonságot nem tenném kockára
Kalinyingrádi fenyegetés
Svédország régóta szoros partnere a NATO-nak, a formális tagság azonban lehetővé teszi majd a teljes körű integrációt a szövetség védelmi tervezésébe.
A csatlakozással Svédország balti-tengeri partvonala mellett Gotland szigete is a NATO területévé válik, amelynek központi szerep juthat konfliktus esetén.
A víztömeg másik oldalán azonban Oroszország is rendkívül lényeges előretolt helyőrséggel rendelkezik Kalinyingrádban.
A Lengyelország és Litvánia közé ékelődött exklávét a Kreml az utóbbi években Európa egyik legjobban felfegyverzett területévé tette, ahol atomtöltetek célba juttatására alkalmas rakéták is vannak.
Az orosz haditengerészet kalinyingrádi központú balti flottája mára pusztán árnyéka a hidegháborúban meglévőnek, az ukrajnai invázió pedig bizonyos erőket el is vont a térségből.
John Deni amerikai katonai szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz kormány fenntartotta a beruházások szintjét a víz alatti képességek terén, és még mindig képes lehet kisebb partraszállások végrehajtására vagy az ellátási vonalak veszélyeztetésére.
„A tüzérség, a közvetett irányzású lövések és a nukleáris fegyverek terén túlszárnyalják a NATO-tagokat a régióban – vélekedett. – A szövetségeseknek ezt el kell érniük és el kell hárítaniuk” – fűzte hozzá.
Ugyan Svédország gazdag tengerészeti hagyományokkal rendelkezik, a térségbeli NATO-tagállamokhoz hasonlóan Stockholm is alulteljesít balti-tengeri erői nagyságát illetően.
„A NATO haditengerészeti eszközei még Svédországgal együtt is viszonylag limitáltak” – emelte ki Deni.
Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit tudni kell Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról
A balti államok megerősítése
Különösen nagy megkönnyebbüléssel tölti el Svédország – és Finnország – csatlakozása a NATO Achilles-sarkának tekintett három balti államot, Észtországot, Lettországot és Litvániát.
A katonai tervezők már régóta küzdenek azzal, hogy miként lehetne megakadályozni e volt szovjet tagköztársaságok elvágását, ha az orosz hadsereg elfoglalja a Belarusz és Kalinyingrád közötti, nagyjából 65 kilométer széles Suwalki-folyosót.
A svéd állások kulcsfontosságú útvonalat jelenthetnének e szempontból, amelyen keresztül NATO-erőket lehetne a balti államokba szállítani támadás esetén.
„Ez lehetővé teszi, hogy az amerikai erők időben megerősítsék a balti-tengeri országokat, különösképp a frontvonalon fekvőket” – tudatta Tuuli Duneton észt védelempolitikai államtitkár.
John Deni ennek ellenére óva intett attól, hogy a szövetség saját tulajdonának tekintse a Balti-tengert. „Csak önelégültséghez vezet, ha NATO-tónak hívjuk” – mondta.
„A térségbeli orosz kihívás és fenyegetés bizonyos tekintetben jelentős, és a szövetségeseknek jelenleg nincsenek meg a szükséges képességeik arra, hogy válság esetén elhárítsák” – összegzett.
