A kormánypárti képviselők hétfőn megszavazzák Finnország csatlakozását a NATO-hoz – ezt a magyar külgazdasági és külügyminiszter erősítette meg az Associated Pressnek (AP) nyilatkozva. A képviselők vitáznak a svédek NATO-tagságáról is, és egy az orosz–ukrán háborúról szóló kormánypárti határozatról is.
A külügyminiszter az AP-nek adott interjúban megerősítette azokat a korábbi kormányzati részről elhangzott kijelentéseket, hogy az elmúlt hónapokban „komoly aggodalmak merültek fel” Finnországgal és Svédországgal kapcsolatban, „főleg a két ország politikai elitjének Magyarországgal szembeni nagyon tiszteletlen magatartása miatt”. Szijjártó elfogadhatatlannak nevezte, hogy finn és svéd politikusok megkérdőjelezik, hogy Magyarországon demokrácia van.
A külügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy a kormánypárti képviselők hétfőn megszavazzák a finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hozzátette ugyanakkor, hogy nehezebb megjósolni a svéd csatlakozásról szóló szavazás időpontját.
Az ukrajnai orosz invázió kapcsán Szijjártó azt mondta, Magyarország békepárti, de ez nem jelenti annak elfogadását, hogy Oroszország megtarthatja a jelenleg általa ellenőrzött területet.
„Amikor a háború véget ér, és elkezdődnek a béketárgyalások, nem szükséges, hogy a határok ott legyenek, ahol a frontvonalak vannak. Ezt a saját történelmünkből is tudjuk...” – mondta Szijjártó Péter, hangsúlyozva, hogy tűzszünetre van szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Március 27-én szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédről csak később
Finnország és Svédország tavaly májusban döntött úgy, hogy több évtizedes függetlenség után kérik a felvételüket a NATO-ba, az ukrajnai orosz invázió miatt. Jelentkezésüket a júniusi NATO-csúcson fogadták el, a tagságot azonban a szövetség mind a harminc tagországának ratifikálnia kell, ezt csak Törökország és Magyarország nem tette meg eddig.
Kocsis Máté, a Fidesz-frakció vezetője két hete jelentette be, hogy a finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazás március 27-én lesz és egységesen támogatják azt a kormánypárti képviselők, Svédország ügyében viszont később döntenek.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a múlt héten három svéd kormánytag korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben a magyar kormányt kritizálták egyebek mellett a jogállamisági elvek betartásának hiánya miatt, és az EU nyomásgyakorlását, valamint az uniós pénzek befagyasztását sürgették. Orbán Balázs ezzel reagált a Twitteren a svéd miniszterelnök nyilatkozatára, aki magyarázatot kért arra, hogy a magyar parlament miért halasztja tovább a szavazást a svéd NATO-csatlakozásról.
Ehhez kapcsolódóan: Kövér László a svéd NATO-csatlakozásról: Nem Magyarország ratifikálja utolsóként
Balázs Péter volt külügyminiszter, uniós biztos szerint a magyar kormány nem adott magyarázatot arra, hogy tavaly nyár óta miért halogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását. Eközben a bővítés másik ellenzője, Törökország szerinte világos problémákat fogalmazott meg Svédországgal kapcsolatban a kurd emigráció és Fethullah Gülen híveinek ottani tartózkodása miatt.
Balázs Péter azután nyilatkozott a Szabad Európának, hogy a V21 csoport (a V21 tagjai 1990 és 2012 között miniszteri vagy egyéb országos felelősségű tisztségeket láttak el.), amelynek Balázs Péter a társelnöke, nyílt levelet írt a parlamenti képviselőknek, amelyben nyomatékosan kérték, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba.
