Bár Urusula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke a beiktatási beszédében még azt ígérte, megháromszorozzák az Erasmus+ forrásait, az EU költségvetési tervezetébe végül egy jóval szerényebb összeg került be. Nemrég Petra Kammerevert szociáldemokrata EP-képviselőt, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) korábbi elnökét kérdeztük, aki azt mondta, hogy azért küzdenek az Európai Parlamentben, hogy az eredeti 41 milliárd eurós költségvetés váljon valóra.
Megnyirbált Erasmus-büdzsé
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság volt kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, korábban az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese és a Fidesz-frakció frakcióvezetője viszont úgy látja, hogy a következő ciklusra szóló költségvetésbe már a megnyirbált, 24 milliárd eurós Erasmus-büdzsé fog bekerülni.
„A mostani hírek alapján az Európai Parlament Angela Merkeltől, a soros elnökséget betöltő Németország kancellárjától azt a kérés kapta, hogy ha lehet, akkor alapvető politikai kérdésekbe most már a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban ne bonyolódjanak bele” – nyilatkozta a volt EB-biztos a Szabad Európának.
Navracsics Tibor szerint ez azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség a programot lefelé kinyitni, az egyéni ösztöndíjakat növelni, hogy a kevésbé tehetős diákoknak is lehetősége legyen Erasmusra menni, amely program jelenleg szerinte is inkább a jó anyagi hátterű diákoknak elérhető.
„A magyarok is megélhetik, milyen európainak lenni”
A volt EB-biztos szerint annak, hogy kevesebb magyar diák jelentkezik a programra, mint ahány férőhely van, nemcsak anyagi okai vannak, hanem a nyelvi korlátok is közrejátszanak.
„Amíg a cseh vagy a szlovák diákoknak kézenfekvőbb, hogy a szomszédos országba átmenjenek, és egy hasonló nyelven tanuljanak, addig a magyaroknak bizony egy radikálisan más nyelvet kell megtanulniuk” - mondta.
Ráadásul sok olyan apró adminisztratív buktatót is lát a volt oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, amely elkedvteleníti a diákokat, egyebek közt az, hogy különbözeti vizsgák letételére vagy évhalasztásra kötelezik őket az egyetemek, ha Erasmusra mennek. Arra a kérdésre, hogy miben látja az Erasmus jelentőségét a magyar hallgatók számára, Navracsics Tibor azt mondta:
„Megnyit egy olyan tapasztalati lehetőséget, amivel a magyarok is megélhetik azt, hogy milyen európainak lenni.”
Nem jönnek ki a diákok a pénzből
A maximálisan elnyerhető Erasmus+ ösztöndíj jelenleg 520 euró. A drágább európai városokban ez nem fedezi a diákok költségeit, így külföldi félévük egy részét önerőből kénytelenek finanszírozni. Az Európai Parlamentben régóta lobbiznak azért, hogy az ösztöndíj megállapításakor a diákok szociális hátterét is figyelembe vegyék, valamint azt is, hogy a célország mennyire drága.
A Szabad Európának nyilatkozó magyar diákok szerint a jelenlegi ösztöndíj egy drágább városban, például Bécsben, a kollégiumot is sokszor épphogy csak fedezi. Sok diák ráadásul nehéz helyzetbe került, a koronavírus miatt ugyanis félbe kellett hagyniuk az Erasmust vagy távoktatásban befejezni a félévet.
Az Európai Bizottság eredeti 2018-as költségvetési javaslatában az Erasmus+ költségvetése 28 milliárd euró volt, amely azt jelentette volna, hogy nagyjából megduplázódik a büdzsé. Tavaly, beiktatási beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság új elnöke azt ígérte, hogy támogatja az EP kérését, hogy növeljék meg ezt az összeget 41 milliárd euróra, ez az eredeti összeg triplája lett volna. A májusi költségvetési tervben már csak 24 milliárd euró volt az Erasmus+-ra, amely még kevesebb az eredeti 28 milliárdos változatnál is.
