Júniusban több mint kétezer roncsautót adtak le a bontókban, júliusban, amikor a Mol átvette a hazai hulladékpiacot, már csak 535-öt. A koncesszió eddigi szűk öt hónapja a rendszerszintű problémákról szólt, de egy, a Mol üzletpolitikájára rálátó forrásunk szerint a koncessziós társaságnak sincs egyszerű dolga.
Brutálisan visszaesett a bontókba leadott autók száma, miután július 1-jén a Mol leánycégének vezetésével elindult a hulladékkoncessziós rendszer. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) az államtól vette át a hazai hulladékpiac jelentős részét, amelyet az állammal kötött megállapodás értelmében 35 évig működtetnek. A piac két részből áll: a lakossági szemétszállításból és az intézményi szegmensből, ahol jelentős profit is keletkezik. Utóbbi esetében történtek nagyobb változások.
Az intézményi hulladékpiac eddigi szereplői, nagyrészt kisvállalkozások és családi cégek, júliustól csak a MOHU alvállalkozóiként tevékenykedhetnek. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az autóbontók közel kétharmada nem kötött szerződést a MOHU-val, mert előnytelennek találta a feltételeket.
Úgy érezték, hogy a Mol koncessziós cége – kihasználva monopolhelyzetét – olyan szerződést ajánlott, amelyben nem látják biztosítva a megélhetésüket: alacsony bevétel párosult szigorú követelményekkel és komoly kötbérekkel. Emellett úgy kellett volna – vakon – aláírni a megállapodást, hogy bizonyos részszabályokról a MOHU csak később dönt.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
A többség emiatt nem szerződött le a MOHU-val, még ha ez azt is jelentette, hogy nem folytathatja eddigi tevékenységét. Ez meg is látszik a számokon, amelyeket a Szabad Európa közérdekű adatigénylésben kért ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Ha ugyanis leadnak egy autót a roncstelepen, bontási átvételi igazolást töltenek ki. Ezzel a dokumentummal lehet az okmányirodában kivonni a forgalomból a járművet.
Ahogy a grafikonból is látszik, a koncesszió indulása előtti utolsó hónapban 2176 autót adtak le bontókban. Ez a szám júliusban kevesebb mint negyedére, 535-re zuhant vissza. (Tavaly júliusban 2017 autót adtak le, vagyis nem szezonális okok miatt alacsonyabb a darabszám.)
Pedig az autóbontók harmada megállapodott a MOHU-val, vagyis nem kellett volna ilyen mértékben bezuhannia a leadásoknak. Augusztusban 963, szeptemberben pedig 1189 darab bontási átvételi igazolást állítottak ki. Vagyis három hónap kellett ahhoz, hogy a koncesszió előtti szint kicsit több mint felére hozza vissza a MOHU a teljesítményt.
A Mol koncessziós cége vállalta, hogy hatékonyabbá teszi a rendszert, amelynek eredményeként sokkal több autó végzi pályafutását legális autóbontóban. Becslések szerint a roncsautók ötöde kerül szabályszerűen, vagyis hatósági engedélyekkel működő roncstelepre. A többit illegálisan bontják szét, értékesítik az alkatrészt, szétvágva viszik be a MÉH-telepre a karosszériát, vagy kidobják az erdőbe.
A szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a MOHU-t nem zavarja, hogy az autóbontók közel kétharmada nem szerződött le. Nem keresték meg a cégeket, nem adtak az elsőnél vonzóbb ajánlatot, a Mol szerint ugyanis a csökkenés csak átmeneti, „szeptemberre a leadott gépjárművek száma már megközelítette a 2022-es átlagos havi mennyiséget”.
A Mol lapunknak küldött válasza azonban sántít, ugyanis a 2022-es átlagos havi mennyiség 1805 darab volt, az idén szeptemberi tényadat viszont 1189, a Mol által hivatkozott bázisadat csupán 66 százaléka, amit nehéz megközelítésként értelmezni. Az állammal kötött szerződés értelmében azonban nem megközelíteni, nem is elérni kellett volna a koncesszió előtti eredményt, hanem meghaladni.
Ez a 66 százalékos eredmény is csak úgy jött össze, hogy a MOHU-val szerződött autóbontók gyorsított ütemben kezdték átvenni az autóroncsokat. Ezek a roncsok a szárazra fektetést – vagyis a motor- és fékolajat, illetve egyéb folyadékot (hűtő, ablakmosó) eltávolítva – követően sorakoznak a telephelyeken.
Az autóbontók ugyanis nem szedik szét a járműveket, nem szerelik ki a még használható alkatrészeket, csak átveszik, a folyadékokat leszívják, és egymásra pakolják a roncsokat.
Több telephelyet is megnéztünk kívülről, és majdnem mindenhol az a helyzet, hogy az átvett autók nincsenek szétszerelve. Nem is tervezik, hogy mostanában hozzányúlnak, ugyanis a roncsoszlopok egymás mellé vannak helyezve, sokszor négy kocsit is egymásra raknak.
Több legális autóbontóban jártunk már. Legtöbbször egy vagy legfeljebb két autót tesznek egymásra, raklappal elválasztva. Minden autó körbejárható, mert bár az autók belseje, műszerfala, az ülések ki vannak szerelve, bármikor jöhet egy vásárló, aki a karosszéria valamelyik részét vinné el egy balesetes autó javításához.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó bontós szerint munkavédelmi előírásokat is sérthet, ha négy autót tesznek egymásra. Elmondása alapján ez akkor lehet legális, ha állványon vannak, illetve olyan roncstelepen, ahol már nem szerelnek ki semmit a gépjárműből, megsemmisítés céljából halmozták fel a roncsokat, amelyekhez már csak géppel nyúlnak. (Amerikai filmekben látni ilyet.)
Ez egyébként a következő szint, a hulladékfeldolgozó telepek, ahová a gyűjtő- és szelektálóhelyekről, az autóbontókból viszik a különböző fém- és elektronikai hulladékot.
Az autóbontóknál maradva: itt zúzzák össze a karosszériát, darabolják fel az autókat. Úgy tudjuk, hogy nagyon visszaesett a forgalom ezeken a telepeken, a legtöbben arról számoltak be a Szabad Európának, hogy harmadára csökkent a bejövő anyagmennyiség.
„A MOHU alig szállít autót és egyáltalán bármilyen fémet” – mesélte az egyik cég vezetője. Elmondása szerint ennek három oka van. A MOHU nem foglalkozott a gyűjtögetőkkel, vagyis a „hangyákkal”, „méhecskékkel”. Ők a lomisok, a fémgyűjtők. Sokan vannak, így értelemszerűen nagy mennyiséget vittek be a rendszerbe sok kicsi sokra megy alapon. Erről korábban itt írtunk.
„De nemcsak a piramis alján lévők által behozott mennyiség hiányzik, hanem a lakossági is. Az emberek is el vannak bizonytalanodva, hogy mit lehet leadni, és mit nem, mi tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi nem” – mondta.
A harmadik ok, amiért kevés anyag van a hulladékfeldolgozó cégeknél, egy kötelezően előírt szabályozás. Az úgynevezett érzékeny fajkódú fémek megvásárlását előzetesen be kell jelenteni, és csak akkor veheti át a feldolgozó vagy fémkereskedő, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hozzájárult a visszaigazolásával.
Egy nyomtatványt kell kitölteni, és arra várni, hogy a NAV engedélyezze. A hivatal sokszor tart helyszíni szemlét, és csak ezt követően adja ki az engedélyt. Erre bűnmegelőzési okokból van szükség, hogy minél kevesebbet lopjanak el.
Az érzékeny fajkódú fémek közé tartozik például a csatornafedelek, az emléktáblák, a szobrok, a tűzcsapok, a közlekedési műtárgyak fémhulladéka, és július 1-jétől a személy- és kisteherautók is, illetve a katalizátorok. Ennek alapján egy bontós csak akkor adhatja át a fémfeldolgozóknak a roncsautót, ha a NAV engedélyezte a tranzakciót. A MOHU pedig csak ezt követően szállíttathatja el a fémfeldolgozókhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: inkább külföldre viszik az értékes hulladékot
A Mol szerint jól halad az új hazai hulladékgazdálkodási rendszer kiépülése: egy átlátható, a piac elvein működő rendszer alapjait teszi most le a MOHU.
„A koncesszió indulását követően a piac a várakozásoknak megfelelően reagált. A júliusi, augusztusi és szeptemberi adatokat jelentősen befolyásolja a törvényi szabályozás is, miszerint az intézményi hulladékoknál a hulladékbirtokosok törvény adta lehetőségüknél fogva július 1. után három hónapig (fémeknél hat hónapig) szabadon kereskedhetnek a koncesszió alá tartozó hulladékukkal” – közölte a Szabad Európával a Mol sajtóosztálya.
Közlésük szerint július óta dinamikusan növekednek a begyűjtési és értékesítési volumenek: a fémhulladékok begyűjtése például augusztusban 524 százalékos növekedést mutatott az előző hónaphoz képest. Az akkumulátorok értékesítését tekintve 339 százalékos növekedés volt ebben az időszakban, míg a papír esetében 249 százalék.
„Összességében tehát július után növekedés valósult meg. Ezt az ütemet előre vetítve hamarosan minden anyagáram el fogja érni a 2022. évi havi hasznosítási átlagot” – tette hozzá a Mol.
A Szabad Európa információi szerint felállt egy munkacsoport az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kezdeményezésére a Magyar Közlekedéstudományi és logisztikai Intézet égisze alatt, amelynek a piaci szereplők mellett a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a MOHU is tagja. Feladata, hogy megoldást találjon az autóbontási és a fémkereskedelmi szegmensben jelentkező anomáliákra. Úgy tudjuk, hogy már két megbeszélés is zajlott. Kerestük az ÉKM-et, de nem válaszoltak a kérdésünkre.
Tisztulási folyamat
Egy, a MOHU üzletpolitikájára rálátó szakértő ugyanakkor a Szabad Európának azt mondta, hogy a Mol koncessziós cégének sem volt egyszerű az indulás, sok volt a jogi bizonytalanság.
A neve elhallgatását kérő szakember azt mondta, hogy a nyári hónapok általában gyengébbek az év többi időszakához képest. „A koncesszió rossz ütemben indult, hiszen pont július 1-jén startolt el, emiatt is rosszabbak a számok” – mondta. Véleménye szerint sok bizonytalanság volt a koncesszióval kapcsolatban, ezért a legtöbb intézményi hulladékbirtokos még június végéig igyekezett megszabadulni a készleteitől.
„Ez a hulladékmennyiség most nagyon hiányzik a rendszerből” – tette hozzá. A lakossági leadások azért csökkenhettek, mert a fémek esetében nem volt egyértelmű, mi tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi nem. Az Agrárminisztérium szeptember elején jött ki egy állásfoglalással, az Energiaügyi Minisztérium szeptember végén.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal októberben hozta nyilvánosságra, hogy az ő jogértelmezése szerint milyen fémek tartoznak a koncesszió hatálya alá. A bontott alkatrészek nagy része például nem. „Ezek a hatósági állásfoglalások egyébként újabb kiskapukat nyitottak meg” – tette hozzá.
Elmondása szerint a fémtartalmú háztartási hulladék sosem volt annyi, mint ami a statisztikákban szerepelt, mert sokszor illegálisan bontott autókból vagy elektronikai eszközökből származott. De a koncesszió alá nem tartozó építési és bontási hulladék címszó alatt is rengeteg, elvileg koncessziós hulladékot adtak le az elmúlt időszakban.
„Most tisztulási folyamat zajlik, emiatt csökken átmenetileg a leadott, átvett hulladékok mennyisége” – tette hozzá a forrásunk.
