Szakértő: A Fidesz egyértelműen Magyar Pétert tekinti fő ellenfelének. Kárpátaljai katona: Az ukrán hadsereg egy része parancsra sem tenné le a fegyvert. EU-biztos: A magyar kormány ígéretet tett a migrációs paktum végrehajtására. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Szakértő: A Fidesz egyértelműen Magyar Pétert tekinti fő ellenfelének
Róna Dániel politológus szerint ha a kormány nem tudja növekedési pályára állítani a gazdaságot, akkor nagyon nehéz lesz számára a választás. A 21 Kutatóközpont igazgatója úgy vélekedett, hogy noha Szájer József visszahozása a közvélemény szempontjából nem okos lépés, az üzenet az a közösségnek, hogy aki hűséges Orbán Viktorhoz, annak a legkínosabb ügyek után sem engedik el a kezét.
Kárpátaljai katona: Az ukrán hadsereg egy része parancsra sem tenné le a fegyvert
Traski Viktor kárpátaljai katona nem gondolja, hogy radikális fordulat következne be az Egyesült Államok külpolitikájában Donald Trump győzelmével, vagy hogy ez azonnali kapitulációra késztetné az ukránokat, akiknek egy része szerinte parancsra sem tenné le a fegyvert. A háború ezredik napján a matematikus a Szabad Európának mesélt az orosz hadsereg leleményességéről, elmondta, mit szól a Munkács külvárosát érő támadáshoz, illetve azt, hogyan látják a háborút négy- és hatéves kisfiai.
EU-biztos: A magyar kormány ígéretet tett a migrációs paktum végrehajtására
A magyar kormányzat két tagja is ígéretet tett a bel- és migrációügyi biztosnak arra, hogy összhangba fogják hozni a hazai szabályozást az Európai Unió Bíróságának ítéletével. A kormánynak a magyarkártya-program ügyében sikerült eloszlatnia a kételyek többségét – nyilatkozta a Szabad Európának Ylva Johansson.
Az Európai Bizottság a héten újabb hatvanmillió euróról küldött számlát Magyarországnak az Európai Unió Bírósága migrációs ítéletének végre nem hajtása miatt. Eközben a kormány már az utolsó határidőt is elmulasztotta az első, 93 millió eurós számla befizetésére, aminek magyar projektek látják majd kárát.
Teljesen átrajzolná a Fidesz a fővárosi választókörzeteket
Egy éjjel benyújtott módosítás szerint a Fidesz átrajzolná az egyéni választókerületek jelentős részét, Budapesten szinte az összeset, és a számukat is csökkentené a fővárosban kettővel, míg Pest vármegye két új körzetet kapna. Karácsony Gergely szerint így áll bosszút a kormánypárt Budapesten.
Sunyi, tisztességtelen manipuláció, Budapest gyengítése, a titkos szavazás megszüntetése, példátlan választási csalás előkészítése – így reagáltak az ellenzéki pártok a Fidesz javaslatára.
Sok hűhó semmiért – egy hét drámázás után minden biztosjelölt zöld utat kapott
Szakmaiság helyett politikai alkuk döntöttek az új Európai Bizottság tagjainak kiválasztásánál – mondja brüsszeli tudósítónk legfrissebb podcastunkban. Példátlan módon minden biztosjelöltet jóváhagyott az Európai Parlament, így decemberben elindulhat Ursula von der Leyen második elnöksége.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy Várhelyi Olivér kisebb sebészi beavatkozással megúszta a biztosjelölti vizsgát, mindössze a nők szexuális és reproduktív jogait veszik el tőle és egy, a Covid után létrehozott, százfős mini-főigazgatóságot.
Lassan és csak részben valósulnak meg Orbán Dodiknak tett ígéretei
Orbán Viktor az utóbbi években egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel. A baráti találkozókon komoly gazdasági együttműködési programokat is bejelentettek a két ország vezetői, ám eddig csak a töredékük valósult meg. Több beígért projektnél az is kérdéses, hogy egyáltalán elindul-e.
Az Európai Bizottság feleakkora növekedést vár jövőre, mint a kormány
Köszönőviszonyban sincsenek egymással a magyar kormányzat és az Európai Bizottság jövő évre szóló növekedési és hiány-előrejelzései, miközben az inflációt is magasabbra becsüli Brüsszel, ahol pénteken mutatták be a 2024–2026-os időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózisokat.
„Azt nem lehet csinálni, hogy egy bizonyos hallgatóra puhább szabályok vonatkoznak, mint a többiekre” – interjú a kirúgott egyetemi tanárral
Decemberben folytatódik a Corvinus egyetemről elbocsátott egyetemi tanár munkaügyi pere. Ádám Zoltán azt szeretné elérni, hogy visszakapja az állását. Korábban etikai eljárást kezdeményezett az egyetem vezetése ellen, mert egy befolyásos családból származó diákot úgy is vizsgázni engedtek, hogy nem teljesítette a félév kötelező feladatait.
Ligeti Miklós: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal elszabadult hajóágyúként van ráeresztve a magyar emberekre”
A várakozásoknak megfelelően döntött az Alkotmánybíróság, e szerint a szuverenitásvédelmi törvény nem alkotmányellenes. A testület megint az állam, nem az alapjogok védelme mellett állt ki – mondja egy alkotmányjogász –, pedig az idén elfogadott jogszabály miatt már civil szervezetek hagyták abba jogszerű tevékenységüket vagy engedtek el bizonyos forrásokat.
„Lesz pénz, ha nem lesz balhé”: a kormány valamennyit enged a volt akadémiai intézetek alapítványosításából
Tüntetés, nyugtató elnöki kör-e-mail, találkozó a minisztérium képviselőivel: a volt akadémiai intézeteket alapítványba szervező törvényjavaslat mozgalmas csütörtököt hozott. A kormány régi, a tudomány autonómiáját érintő törekvéseit porolná le új formában, de a tiltakozások és az EU-s kutatási források elvesztésének kockázata miatt most engedményt ígér. Az akadémiai ingatlanok magánosítása viszont továbbra is az asztalon maradt.
„Miért ilyen titokban csinálják?” – az Országos Bírói Tanács alkalmazkodik a kormány táncrendjéhez
Napok óta forronganak a bírók a kormány és az Országos Bírói Tanács vezetésének titokban tartott közös megállapodástervezete körüli kavarás miatt. Meglepő módon vidékre szervezett OBT-ülés, a nagyszámú bíró érdeklődése miatt először online részvétel biztosítása, majd egy óra múlva ennek visszavétele, egynapos véleményezési határidő az OBT-tagoknak, a kormánnyal összhangban titkolózó szervezet: egyelőre úgy látszik, egyenrangú hatalmi ágak egyeztetése helyett a kormány a bérgyeplővel jelzi az igazságszolgáltatásnak, ki ül a szekér bakján.
Saly Noémi: Az egész történelmünk a politikusok játszóterévé vált
Információs börzék, a művészeti, szépirodalmi, üzleti élet, a politikai diskurzus mindenki számára nyitott, demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét, bensőségességét idéző vendéglátással – ezt jelentették a pesti kávéházak. Több egykor európai hírű volt, mára viszont alig maradt belőlük. Erről az elveszett világról, városszeretetről, örökségeink tiszteletéről is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészet- és irodalomtörténésszel.
Donald Trump győzelme békét teremthet Ukrajnában, de ki diktálja a feltételeket?
Az az általános nézet, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának sehol nem látszik a vége, Donald Trump megválasztása azonban sokak szerint lökést adhat a béketárgyalásoknak Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és mások részvételével, akik közel sem értenek egyet a lehetséges feltételekben.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy miközben egyre több szó esik a diplomáciai rendezésről, Oroszország és Ukrajna előnyszerzésre törekszik a harctéren és azon túl is.
Változtathat-e a háború menetén, ha Ukrajna mélységi célpontokat is támadhat Oroszországban?
Sajtójelentések szerint az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajna számára az általa szállított fegyverek mélységi célpontok elleni bevetését Oroszországban. Ezt a példát az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is követheti. Ennek hatása viszont azon múlik majd, hogy mennyi fegyvert kap Kijev.
„Nem mi támadunk, minket támadnak” – egy ukrán önkéntes élete és halála Bucsában
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió. A Szabad Európa ukrán szerkesztőségének félórás dokumentumfilmje egy területvédelmi önkéntes, Olekszij Pobiháj sorsán keresztül mutatja be a háború talán legvéresebb színhelyét, a Kijevhez közeli Bucsát.
