Nem lesz sok ideje akklimatizálódni a berlini védelmi tárca új vezetőjének, aki elődje lemondása után három nappal, csütörtökön lép hivatalba, minthogy egyre nagyobb a nyomás Németországon, hogy fokozza ukrajnai fegyverszállításait és fejlessze saját haderejét.
A posztot Boris Pistorius, Alsó-Szászország tartomány távozó belügyminisztere fogja betölteni, akinek másnap már részt is kell vennie az Ukrajnát támogató szövetséges országok ramsteini egyeztetésén.
A szociáldemokrata politikusnak kell majd tájékoztatnia az ülés résztvevőit arról, hogy Németország a kéréseknek eleget téve szállít-e végül hazai gyártású Leopard 2 harckocsikat, vagy legalább jóváhagyja-e, hogy más országok így tegyenek.
Nagy-Britannia a napokban első nyugati államként bejelentette, hogy fejlett harckocsikkal támogatja az ukrán haderőt. Szakemberek szerint azonban a Leopardok lennének a leghatékonyabbak az inváziós csapatokkal szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij a fegyverszállítások felgyorsítását kéri
Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn jelentette be lemondását, amelyet azzal indokolt, hogy a személyét érintő intenzív médiafigyelem jelentősen megnehezíti a tényszerű társadalmi vitát az ország hadseregéről és biztonságpolitikájáról.
Olaf Scholz kancellárnak ismét nőt kellett volna jelölnie ahhoz, hogy eleget tegyen azon ígéretének, miszerint kormányában egyenlő lesz a nemek közötti arány. Mivel ez nem így történt, így feltehetőleg nagyobb kormányátalakítást kell majd elvégeznie.
Lambrecht 2021 decembere óta töltötte be a tisztséget, és bár sokan alkalmatlannak tartották, a szövetségi kormány vezetője többször kiállt mellette.
A váltásra érzékeny pillanatban kerül sor, Németországot ugyanis sokan bírálják a nyugati szövetségen belül amiatt, hogy nem szállít harckocsikat Ukrajnának. Bár az utóbbi időben Berlin jelentősen fokozta katonai segítségnyújtását (ennek összege már elérte a 2,2 milliárd eurót), az újabb szállítmányokat rendre hosszú hezitálás előzi meg.
A minisztercsere lehetőséget kínál e megközelítés megváltoztatására, de hogy ezzel élni is fog-e a vezetés, az inkább Scholzon fog múlni, nem Pistoriuson – közölte a Külkapcsolatok Európai Tanácsának elemzője, Rafael Loss.
„Végső soron ez a kancellár döntése, és nem tudom, mekkora valószínűsége van egy forradalmian új hozzáállásnak” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Marderok, Leopardok, Abramsok, Bradley-k: sok új nyugati fegyver, amely vagy megy Ukrajnába, vagy nem
A kezdeti hozzáállást jól példázza, hogy a német kormány tavaly januárban, az ukrajnai háború kezdete előtt egy hónappal bejelentette, hogy világos támogatásuk jeleként ötezer katonai sisakot küldenek a kelet-európai országba.
A hadsereget az ország újraegyesítése óta sújtó pénzhiány miatt a védelmi az egyik leghálátlanabb tárca a német kormányban. Oroszország Ukrajna elleni támadása nyomán azonban ez lett az egyik legfontosabb a 2021 decemberében felállt Scholz-kormányban, mert Ukrajna támogatása és a Bundeswehr korszerűsítése egy százmilliárd eurós beruházási program révén a legfőbb kormányzati törekvések közé tartozik.