Alig csökkent az infláció márciusban, elemzők szerint ez kellemetlen meglepetés, a mérséklődés hibahatáron belüli. Nagy a baj, mert csak a gyorsan változó termékek esetében látni csökkenést, miközben a tartósabb inflációs folyamatok nemhogy gyengülnének, még erősödnek is. Emiatt húsz százalék közelében lehet az idei éves átlagos infláció, ami nagyobb, mint a tavalyi 14,5 százalékos.
Márciusban 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt is nőttek, átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek.
„Ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció. Habár a fő mutató alacsonyabb lett márciusban, mint a februári érték, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a mindösszesen 0,2 százalékpontos mérséklődésre aligha lehet rásütni azt a bélyeget, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban.
Az elemző szerint a meglepetésért négy kör felelős: az élelmiszerek, az alkoholos italok, a ruházati cikkek és a szolgáltatások. A jelentősebb meglepetést a feldolgozott élelmiszerek és a szolgáltatások okozták. „Előbbi már csak azért is jelentős meglepetés, mivel az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele” – mondta.
A szakértő szerint ehhez képest az élelmiszerek havi alapú áremelkedése továbbra is 1,5 százalékos volt márciusban, szemben az 1,7 százalékos februári mértékkel: alig látható tehát változás.
Ehhez kapcsolódóan: November óta a magyar infláció a legnagyobb az Európai Unióban
A szolgáltatások inflációja ismét megugrott: havi alapon 1,9 százalékos drágulást regisztrált a KSH, amivel éves összevetésben már 13 százalékos a szolgáltatások áremelkedése. Jelentős mértékben drágultak az üdülési szolgáltatások, valamint a telefon- és internetszolgáltatások.
„Ez utóbbi az általános inflációt követő, egyébként meglehetősen megkérdőjelezhető árazási stratégia következménye. Ebben a tekintetben ráadásul áprilisban is várható egy újabb áremelési kör” – tette hozzá. A taxizás drágulása is jelentősen emelte a szolgáltatások inflációját.
A fentiekkel szemben azonban enyhült az infláció az üzemanyagok esetében a benzinkutak széles körénél látott árcsökkenés miatt. A lakosság tudatosabb energiafelhasználása révén pedig a háztartási energia esetében is az átlagárak csökkenését mérte a KSH havi alapon.
„Januárban azt mondtuk, hogy meglehetősen rossz irányt vett a fő inflációs mutató összetétele, és bár ebben a február enyhülést hozott, úgy tűnik, a trendek mégis inkább a kedvezőtlen januári folyamatok felé húznak” – hangsúlyozta. Az elemző szerint jelenleg ugyanis lényegében a gyakori árváltozással jellemezhető tételek húzzák lefelé az inflációt, miközben a tartósabb inflációs folyamatok erősödnek.
Virovácz Péter úgy látja, hogy az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos átlagos inflációs előrejelzés az év egészére, amely az elemző szerint 19 százalék lehet.
Az adóemelések is drágulást okoztak
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a minimális mérséklődést az inflációban elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartásienergia-árak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszes italok és a szolgáltatások árai.
„Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti” – tette hozzá.
Az elemző szerint továbbra is az erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció (a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított mutató) 25,7 százalékra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
„A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk” – vélekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá
Az elemző szerint a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető. Szerinte az idei éves átlagos infláció ugyanakkor elérheti a 18,5 százalékot.
Suppan Gergely szerint az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. „A jövedékiadó-emelés a dohánytermékek és szeszes italok, a csipszadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból” – tette hozzá.
Az egyes szektorokban bevezetett extraprofitadó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban az extraprofitadók tervezett mérséklése is hozzájárulhat az árak stabilizálódásához.
A tartós fogyasztási cikkek árát jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek növekedése is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta.
„A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent” – mondta.
Ezek drágultak egy év alatt
A KSH adatai szerint leginkább a bevásárlásokon látszik, mennyit drágult az élet Magyarországon. A KSH szerint az élelmiszerek ára egy év alatt 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (74 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vajé és vajkrémé (68 százalék), a kenyéré (67 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48 százalék).
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,7 százalékkal emelkedett. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt másfél évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan közel ötven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellett a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
A februári megtorpanás után áprilisban az általunk figyelt csokoládé ára 429 forintról 479 forintra emelkedett. Húsz forinttal, 899 forintra nőtt egy kilogramm fehér kenyér ára. Emellett jelentősen, 1649-ről 1799 forintra drágult a fogkrém, és 1579-ről 1749 forintra az általunk figyelt kávé ára.
Áprilisban egy liter olívaolajért már 6398 forintot kellett fizetni a pénztárnál a februári 5518 forint helyett. Olcsóbb lett viszont a vécépapír, a korábbi 3839 forint helyett már „csak” 3289 forintot kellett a 16 tekercses tisztasági papírért fizetni.
