Akkumulátor-nagyhatalom leszünk! – hirdette meg Orbán Viktor két évvel ezelőtt, ezzel ez lett az elmúlt évek egyik legfontosabb közéleti vitatémája. Miután kiderült, hogy a gyárak súlyos környezetterhelést jelentenek, hogy alapvetően változtatják meg az ott élők környezetét, tiltakozások indultak. Sokan arra számítottak, hogy ezek hatással lesznek az önkormányzati választási eredményekre.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
Az országos eredmények elemzését már sokan megtették. A Tisza Párt megjelenése sok, akár pár hónapja is biztosra vett forgatókönyvet felülírt, az önkormányzati választásba – Budapest kivételével – jelöltek híján Magyar Péter ugyanakkor kevéssé szólt bele. Bár, ahogy látni fogják, a hatása még így is érződött az általunk vizsgált településeken is.
A már üzemelőkkel együtt Magyarországon 2030-ra több mint húsz gyár fog működni.
Másfél évvel ezelőtt három gyárat mutattunk be önöknek a Szabadonban: a már működő gödit, az akkor még nem üzemelő iváncsait és az akkor még csak tervezőasztalon létező debrecenit. Most ugyanezekre a településekre tértünk vissza.
A leghangosabb tiltakozásból csendes kompromisszum
A leghangosabb, olykor lincshangulatú közmeghallgatások Debrecenben voltak. Az is elhangzott az egyiken, hogy „nem erre adtuk a szavazatunkat”. Két évvel később, az önkormányzati választáson viszont már annak tudatában szavaztak a debreceniek, hogy nemcsak tudják, de látják is, hogy Magyarország legnagyobb akkumulátorgyár-beruházása épül náluk.
A választáson viszont nem sikerült egyetlen jelöltet állítani a fideszes polgármesterrel szemben. A DK és a Momentum országos megállapodásával eldőlt, hogy Debrecenben a Momentum indít jelöltet: a tiltakozásokban is aktív Mándi Lászlót.
„Próbáltunk megállapodni a civilekkel, de nem vezetett eredményre. A pesti pártközpontok úgy látták: azért, hogy országosan tovább tudjanak gördülni bizonyos tárgyalások, be kell avatkozniuk. Ez nagyon nem volt szerencsés, hiszen gyakorlatilag befeszültek a különféle álláspontok itt, Debrecenben, ami kihatott a kampány minőségére, a kampányra magára is” – panaszolta Mándi László, miért alakult így a helyzet.
Hiába a közös cél és a közös akarat, a civilekkel nem sikerült megállapodni, így Gondola Zsolt Zoárd is elindult a polgármesteri címért.
„Kialakult egy Momentum–DK budapesti paktum. Ugyanúgy, mint régen, a pártszobákban eldöntötték, hogy egy párttag legyen a polgármesterjelölt. Mi ezt nem tudtuk támogatni, mert nem láttuk, hogy Mándi László meg tudná szólítani a jobboldali, konzervatív szavazókat, akár a fideszeseket” – indokolta indulását a Civil Fórum Debrecen Egyesület jelöltje.
Az akkumulátorgyárak kérdése a kampány része volt a fideszes Papp László polgármesternél is, igaz, úgy, hogy kampányfilmjében egyszer sem hangzott el az akkumulátor szó, csak az ipari park, infrastrukturális fejlesztés, gazdasági beruházás kifejezés.
A választás után a régi-új polgármester ígéretet tett arra, hogy „a város gazdasága úgy fog fejlődni, hogy páratlan lehetőséget biztosít a debreceniek számára, a környezeti szempontok maximális figyelembevételére. A választási győzelem nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni az akkumulátorszektor ügyével” – írta Facebook-bejegyzésében.
Az utca emberét is megkérdeztük arról Debrecenben, hogy mennyire befolyásolta a választását az akkumulátorgyár kérdése. Volt, aki kifejezetten örült a gyárnak, volt, akit egészen más szempontok motiváltak, például a megszokás.
A számok makacs dolgok
A polgármesterségért ringbe szálló politikusok szerint ha nem is nyertek, az eredmények azt mutatják, hogy a választókra hatással volt az akkumulátorgyár kérdése.
„A választások eredménye azt mutatja, hogy többségben vannak azok, akik elutasították a kínai akkumulátorgyárat. E köré épült minden a kampányban. Talán először fordult elő a rendszerváltozás óta, hogy az ellenzék összességében több szavazatot kapott, mint a Fidesz. Ez azt mutatja, hogy ha az ellenzék összefogott volna, meg lehetett volna gátolni ezt”
– mondta Gondola Zsolt Zoárd.
Mándi László szerint az akkumulátorgyár-építésnek tudható be az erős visszaesés Papp László támogatottságában, mert míg 2019-ben közel 62 százalékos eredményt ért el, most csak 48-at.
Papp László 2019-ben 35.029 szavazatot kapott, ami a leadott voksok 61,77 százaléka. 2024-ben valóban 48,39 százalékot, de darabra négyezerrel többet, 40.807-et. Viszont a részvétel kiugró volt; öt évvel ezelőtthöz képest megjelent harmincezer új szavazó, akiknek csak egy töredékét tudta megszólítani a regnáló polgármester.
Az is igaz, hogy az utolsó pillanatban, a választás előtt néhány hónappal a városvezetés alaposan belenyúlt a 2019-es választókerületi felosztásba: a 23 egyéni választókerületből tizenkettőben változtattak a határokon.
1998 óta nem fordult elő olyan Debrecenben, hogy a Fidesz ne nyerte volna meg az összes választókerületet. Ez most sem volt másként, ugyanakkor az is látszik, hogy ahol az ellenzéki polgármesterjelöltek mint képviselőjelöltek indultak, darabszámra megverhették volna a Fideszt. Mándi László körzetében – ha a Mi Hazánkat nem is számoljuk az ellenzéki szavazatok közé – a két civil szervezet együtt negyvenkettővel több szavazatot kapott, mint a fideszes jelölt.
Még jelentősebb az eltérés Gondola Zsolt Zoárd körzetében, ahol a két civil jelölt összesen 489 szavazattal többet szerzett.
Persze ez így csak matekozás, hiszen a végeredmény az, hogy minden választókerületet megnyert a Fidesz, akkor is, ha egyébként – akár az akkugyár miatt – több volt az elégedetlen szavazó. Ezzel pedig olyan óriási többséget teremtett a polgármester magának a közgyűlésben, amivel minden döntését átviheti.
„A leghitelesebb közvélemény-kutatás a választási eredmény”
Gödön nemcsak évek óta működik már az akkumulátorgyár, de többször meg is büntették a szabálytalan működés miatt. Itt is voltak hangos közmeghallgatások, tüntetések. Az önkormányzati választás másnapján, június 10-én a parlamentben is téma volt a gödi üzem.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője azt akarta megtudni az államtitkártól, hogy a kormány mikor szerez érvényt Gödön is a törvényeknek. Koncz Zsófia nem adott konkrét választ, viszont hisztériakeltésnek nevezte a gyár elleni tiltakozást, és felsorolta a választási eredményeket.
„Van egy egyesület, a Göd-ÉRT, amire ön is hivatkozik, amelynek a legfőbb témája a hangulatkeltés és ennek az ügynek a napirenden tartása. A tényeket mondjuk el: egyetlenegy választókerületben sem szereztek mandátumot, az ott élő emberek 73 százalékban biztosítottak felhatalmazást a jelenlegi polgármesternek azzal kapcsolatban, hogy jó a jelenlegi irány. Ezt hogy lehetne értelmezni?”
Kammerer Zoltán olimpiai és világbajnok kajakozó függetlenként közel 73 százalékkal nyerte meg a választást az egyetlen ellenjelölt DK-s Szilágyi Lászlóval szemben.
2023 tavaszáig, amíg momentumos volt a polgármester, Göd egyetlen fillért sem kapott az iparűzési adóból; a kormány átirányította Pest vármegyéhez, mivel a Covid alatt különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gyár és környezete területét. A Pest vármegyei – fideszes többségű – önkormányzat viszont egyetlen ellenzéki vezetésű településnek sem juttatott az adóbevételből Kammerer Zoltán megválasztásáig.
Pontosan ez volt az egyik ok, amiért a civilek nem indítottak polgármesterjelöltet, csak képviselőket.
„Ez tudatos döntés volt. Igazából a különleges gazdasági övezetből meg a jelenlegi struktúrából adódóan ezután is csak egy beágyazott polgármester fog forrásokat kapni, és az a jelenleg regnáló polgármester”
– mondta Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT Egyesület tagja, aki bejutott a képviselő-testületbe.
„Lecserélték a levitézlett régieket”
Az eredményeken ugyanakkor jól látszanak a választókerületi különbségek. Bár látszólag mindenhol tarolt a független, de a Fidesz támogatását élvező Kammererrel Egyesület az akkugyárhoz közel eső területeken, darabra kevesebb szavazatot kapott.
Az 1. választókerületben 92-vel több szavazatot gyűjtött összesen az ellenzék; a 2.-ban csak négy szavazat a különbség, de összeadva szintén az ellenzék kapott többet; az akkugyárhoz szintén közel eső, 8-as számú egyéni választókerületben 32 szavazat az összkülönbség.
A Göd-ÉRT Egyesület évek óta küzd a Samsung gyár ellen, nyolc képviselőjelöltet indítottak, és bár csak ketten jutottak be a testületbe, nem elégedetlenek az eredménnyel.
„Katalizátorszerepünk lesz, hiszen önállóan értük el ezt az eredményt, mindenféle más civil szervezet támogatása nélkül”
– mondta Szegedi Ákos, az egyesület elnöke.
Szaszkó Andrea szerint az is látszik, hogy a Fidesz Gödön nem annyira bátor:
„Itt már nem mertek elindulni Fidesz-színekben. Kammererről tudjuk, hogy Fidesz-kötődésű, hiszen rendszeresen magas rangú fideszes országgyűlési képviselőkkel, államtitkárokkal fotózkodik. Ez nyílt titok, de nem mertek elindulni. A levitézlett régieket, akiknek közük volt ahhoz, hogy ezt a beruházást a város tudta és beleegyezése nélkül idetelepítették, szépen lecserélték.”
„Amióta épül a gyár, szépül Iváncsa”
Végül nézzük Iváncsát, ahol a 2700 fős falu szélében épült fel az SK akkugyára. Az ott dolgozókkal megduplázódott a falu lakossága. Már a próbaüzem alatt kiderült, hogy súlyos zajterhelést kell elszenvedniük a közelben élőknek, aztán májusban már arról érkeztek hírek, hogy több száz embert elbocsátottak a gyárból. Mindenesetre a teljes üzemelés még nem kezdődött el, így a helyiek nem is feltétlenül érzik, milyen negatív hatások várhatnak rájuk, a pozitívakat viszont már tapasztalják. Abszolút ennek köszönhető, hogy a fideszes Molnár Tibor nyolcvan százalékkal nyert a független Nagy Olivérrel szemben.
A Tisza-hatás
Szigetszentmiklóson nem akkugyár, hanem a SungEel akkumulátorfeldolgozó üzeme működik. Itt 2022-ben egy ellenőrzésnél a nikkel koncentrációja a levegőben a megengedett határérték kétezerszerese, a kobalté 270-szerese volt. Pedig Nagy János polgármester többször felemelte a szavát a gyár ellen.
Akár azt is gondolhatnánk, hogy az ellenzéknek is megfelelő jelölt, pláne, hogy öt éve még az összes ellenzéki párt támogatásával tudott nyerni. A DK viszont azzal vádolta, hogy összeállt a Fidesszel.
Nagy János végül a kampányban felszólalt Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén, és azzal vádolta DK-s alpolgármesterét, hogy jó kapcsolatot ápol Kövér Lászlóval, és rendszeresen összejár vele.
„Az idei éves választás – akár önkormányzati szinten, akár európai uniós parlamenti választási szinten – abból állt, hogy az embereket riogatták; riogatták háborúval, riogatták akkumulátorgyárakkal, riogatták életveszélyes balesetekkel. Aki nem ássa bele mélyen magát, az elhiszi a különböző politikai oldalaknak azt, amit hall. Ilyenkor fontos, hogy az ember teljes mértékben tájékozódjon. Én polgármesterként tettem a feladatomat, igyekeztem száz százalékban tájékoztatni a lakosságot”
– mondta Nagy János.
Szigetszentmiklóson tehát nem tudott nyerni a Fidesz, de ez kevéssé az akkumulátortémának köszönhető. Nem úgy Sóskúton, ahol a hangosan tiltakozó Sóskúti Civil Kör óriási győzelmet aratott: nemcsak a polgármesteri, de az összes képviselői helyet is elhozta. Ezt még egy helyen, Bátonyterenyén tudták elérni a civilek.
De Debrecen, Mikepércs, Nyíregyháza, Komárom, Ács, Iváncsa, Göd a botrányok és a hangos tiltakozások ellenére fideszes kézben maradt.
