Védett élőlényeket, erdős területeket, egy csöndes, Budapest-környéki falu és több más közeli település nyugalmát féltik a helyiek a fővárostól húszperces autóútra lévő Csobánkán. A falu mellett egy korábbi bánya újranyitásával dolomitot termelne, majd építési hulladéklerakóként használná a területet egy vállalkozás. A beruházás környezeti engedélyre vár. A tiltakozó helyiek emlékeztetnek: a cég korábban más településsel is összeütközésbe került hasonló ügyben.
El a kezekkel a Pilistől címmel indítottak petíciót a Csobánka mellett tervezett dolomitbánya és sittlerakó miatt helyi aktivisták (Dolomit Operatív Törzsi Gyűlés néven). A tiltakozók szerint nemcsak Csobánkát, hanem további nyolcat is – Pilisvörösvárt, Pomázt, Budakalászt, Pilisborosjenőt, Piliscsabát, Pilisszántót, Solymárt és Szentendrét – kedvezőtlenül érintene a beruházás és az emiatt várható forgalom- és zajnövekedés, ha megvalósul.
A csobánkai bánya tervezett újranyitása úgy került nyilvánosságra, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya 2024. augusztus 5-én kelt értesítésében arról tájékoztatta a helyi önkormányzatot, hogy a Szűcs-Fuvar Bt. által üzemeltetett Csobánka I. dolomit védnevű bányatelekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárást indítottak. Azt is megírták a polgármesternek címzett levélben, hogy október 21-ig van lehetőség az ügyben észrevételt tenni a hatóságnál. A hivatal a tervezett beruházás részleteit is közzétette.
A bányát újranyitni tervező cég korábbi, hasonló beruházásai körüli problémákról az Átlátszó és a 444 is írt.
Így derült ki, hogy a tervek szerint 2025–2027-ben harmincezer m3, 2028-ban 26 ezer m3 kő kitermelésére kerülne sor. A bánya rekultivációja során 360 ezer m3 inertanyag (lásd lejjebb) beszállítását tervezi a környezeti engedélyt kérelmező, és tíz éven át hordanák a hulladékot. Az ásványinyersanyag-kitermelést – az engedélyektől függően – jövő év elejétől 2028 végéig folytatnák. A tiltakozók szerint reggeltől estig negyedóránként járnának a falusi utakon a többtonnás teherautók.
A jogszabály (a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (2) bekezdéshez kapcsolódó 20/2006. [IV. 5.] KvVM-rendelet) szerint az inerthulladék „olyan hulladék, amely semmilyen jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át; jellemzője, hogy nem oldódik, nem ég, sem más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberek egészségét; további jellemzője, hogy teljes kioldhatósága, szennyezőanyag-tartalma, valamint a csurgalékvíz ökotoxicitása elhanyagolható, és nem veszélyezteti a felszíni vizek, illetve a felszín alatti víz minőségét”.
Már most is van hulladék a bányában
A 2024. október 3-i falugyűlésen tett ígéretének megfelelően Csobánka jegyzője bejelentést tett a bánya területén lévő hulladéklerakóról és a jelenlegi állapotokról. A védett természeti területen – feltehetően illegálisan – elhelyezett, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladéklerakó felszámolása érdekében kérte Pest vármegye főispánja mint hulladékgazdálkodási hatóság intézkedését.
Amint kiderült a tervezett bányaújranyitás, a helyi aktivisták szervezkedni kezdtek. Hamarosan több civil szervezet és önkormányzat is bejelentkezett ügyfélként a kormányhivatalnál (környezetvédelmi hatóság), ami annyit jelent, hogy értesülnek az ügyben történt lépésekről és keletkező dokumentumokról, és véleményt is mondhatnak az ügyben.
Nagyobb a környezeti ügyek visszhangja
Az elmúlt években a korábbinál sokkal láthatóbbak lettek a környezetet veszélyeztető beruházások elleni helyi tiltakozások. A Szabad Európa is beszámolt sok esetről, többek között Aszófő, a Homokhátság, számos balatoni ügy (itt, itt, itt, és itt), Győrszentiván, Debrecen, a Fertő tó (itt és itt), Recsk (itt és itt) és Nagykovácsi kapcsán.
Ehhez kapcsolódóan: TASZ-jogász: A kormány asszisztál a környezeti szempontokat felülíró beruházásokhoz
Egyre többször került sor a környezeti ügyek kapcsán felszólaló civilek, aktivisták összefogására, akik tapasztalatokkal, jogi és egyéb tanácsokkal segítik egymást. A környezetvédelmi jogvédelemmel foglalkozó EMLA Egyesület, a Greenpeace, valamint a TASZ zöldprojektje és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is számos ügyben segítette a civil kezdeményezéseket.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha le kell lőnöm a lovaimat, akkor majd lelövöm, aztán majd jövök én, ennyi” – Aszály és reménytelenség a magyar félsivatagban
A mostani, csobánkai ügy kapcsán is kaptak a helyi aktivisták támogatást a hasonló ügyeket is segítő Civil Kollégium Alapítványtól és az Ökotárs Alapítványtól, a Greenpeace-től és az EMLA-tól, valamint a pilismaróti sóderbánya megakadályozását elérő Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesülettől, a Levegő Munkacsoporttól, valamint számos, joghoz, geológiához, biológiához értő nem helyi szakembertől.
A környezetkárosító beruházások ellen tiltakozó civilek hangja időnként a parlamentig is elér: ez történt a csobánkai esetben is. A lakossági fórumon megjelent Vitályos Eszter kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő – igaz, a több mint kétórás lakossági fórumnak csak az első tíz percére, egy rövid felszólalás idejére maradt más elfoglaltságra hivatkozva (a kabinetfőnöke részt vett a teljes fórumon). Vitályos Eszter elmondta, hogy levelet írt az ügyben illetékes kormányhivatalnak, és minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy a bánya ne kezdje meg a működését, „ha kell, az elsők között lesz, aki keresztülfekszik az úton”.
A lakossági fórumon részt vett a korábban több környezetkárosítási ügyben a nyilvánosság előtt felszólaló Tordai Bence független országgyűlési képviselő is. Ő is írt a Pest vármegyei főispánnak, miután Lantos Csaba miniszter azt mondta neki: „Oda nem lehet, abba a dolomitbányába inerthulladékot lerakni, ez teljesen egyértelmű kérdés.”
Az egyik aktivista felszólalására reagálva a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője, Novák Adrián elismerte, hogy a csobánkai bánya túllépi a határait, és hogy védett és Natura 2000-es területen helyezkedik el.
A lakossági fórumra a rendezvényt szervező civilek meghívták Budakalász, Csobánka, Pilisvörösvár, Pomáz, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszántó, Solymár, Szentendre önkormányzatát, civil szervezeteit és lakosait.
Meghívót kapott az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője (dr. Bartus Adrienn), dr. Tarnai Richárd főispán (Pest Vármegyei Kormányhivatal), dr. Cserkúti Szabolcs főosztályvezető (Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály), Tóth Sándor főosztályvezető (Pest Vármegyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály), Magyari László Endre igazgató (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatóság), Selmeczi-Kovács Ádám (Duna–Ipoly Nemzeti Park), a Szűcs-Fuvar Bt. (a bányavállalkozó) képviselője, dr. Vitályos Eszter, Menczer Tamás (a térség országgyűlési képviselője), Tordai Bence, dr. Bándi Gyula (a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes) és több környezetvédő szervezet.
