Az EU-tagállamok vezetői csütörtökön ismét kiálltak Ukrajna minden eszközzel történő támogatása mellett, de közös nyilatkozatukban egyáltalán nem reagáltak az ukrán elnök által személyesen ismertetett „győzelmi tervre”. Közben egyre több tagállamot frusztrál Izrael magatartása és a civileket és az ENSZ békefenntartóit sem kímélő katonai akciói.
Az ukrán elnök csütörtökön Brüsszelben közölte, hogy országának meghívása a NATO-ba nem lenne egyenlő egyetlen vörös vonal átlépésével sem. Volodimir Zelenszkij azután mondta ezt egy sajtótájékoztatón, hogy részletesen ismertette úgynevezett győzelmi tervét az EU27-ek vezetőivel. Az ukrán vezető – aki először az Egyesült Államokban házalt a koncepcióval, amely több intézkedésen keresztül a háború 2025-ös befejezését célozza – a találkozó után azt mondta, hogy tizennyolc európai tagállam vezetője reagált szóban, és „a többség teljes támogatásáról biztosította”.
Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba nem jelentené a vörös vonal átlépését
Annak egyértelmű jeleként, hogy nem mindenkit győzött meg a teremben, az Európai Tanács által elfogadott záró következtetések egy szót sem ejtenek a győzelmi tervről, ami meglehetősen szokatlan.
Zelenszkij tervének fő pillére Ukrajna meghívása a NATO-ba (a tényleges csatlakozás csak a háború után kerülne szóba), ami szerinte Oroszország számára is kijelölné a határokat. Az ukrán NATO-csatlakozás mellett a hosszú hatótávolságú rakéták orosz területek elleni bevetését is szorgalmazza mint olyan tényezőt, amely a terv szerzői szerint az orosz támadó potenciál meggyengítésével közelebb hozhatja a háború végét.
Zelenszkij emlékeztetett rá, hogy Ukrajna saját fejlesztésű fegyvereivel már 23 lőszerraktárt megsemmisített eddig az orosz megszállás alatt álló Krímben, most pedig a nyugati hatalmak engedélyére vár ahhoz, hogy a tőlük kapott nagy hatótávolságú rakétákkal orosz katonai célpontokat vehessen célba.
Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniától, Franciaországtól és az USA-tól kaptak eddig ilyen rakétákat, Németországtól viszont többszöri kérés ellenére sem. Friedrich Merz, az ellenzékben lévő német kereszténydemokraták (CDU) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy amennyiben Moszkva nem hagy fel az ukrán polgári célpontok bombázásával, Németországnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal támadhassanak orosz katonai célpontokat. Helmut Scholz kancellár azonban kategorikusan elzárkózik attól, hogy ilyen fegyvert szállítsanak Ukrajnának, és ezzel, úgy tűnik, a német közvélemény többsége egyetért.
Orbán Viktor még a csúcs előtt egy, a Facebookon közzétett videóban rémisztőnek nevezte a Zelenszkij által előző nap az ukrán parlamentben bemutatott tervet, a tőle megszokott módon felszólítva a tűzszünetre és béketárgyalásokra, hangsúlyozva az EU számára a stratégiaváltás fontosságát. A francia államfőt és a német kancellárt külön is sürgette arra, hogy kezdjenek párbeszédet Moszkvával. A magyar miniszterelnök ugyanakkor békepárti megközelítésével továbbra is meglehetősen elszigetelt az EU-ban, egyedül Robert Fico szlovák kormányfő penget hozzá hasonló húrokat. Ennek jeleként az Európai Tanács, így Orbán által is jóváhagyott csúcsnyilatkozat újfent megerősíti a jelenlegi stratégiai irányvonalat, és – nyilvánvalóan a magyar miniszterelnök nyári békemissziójára célozva – aláhúzza, hogy „semmilyen kezdeményezést nem lehet tenni Ukrajnáról Ukrajna nélkül”.
Zelenszkij a sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy néhány nappal ezelőtti washingtoni látogatása során Donald Trumppal is megosztotta tervét, akinek elmondta, hogyan mondott le 1991-ben a budapesti nyilatkozatban Ukrajna atomfegyver-arzenáljáról, amiért cserébe a nagyhatalmak, köztük Oroszország, garanciát vállaltak az ország területi épségének és szuverenitásának védelmére. Az ukrán elnök érvelése szerint a NATO-tagság – ahogy a gyakorlatban is történik – a legjobb garancia a háború elkerülésére, jobb, mintha Ukrajna visszakapná a nukleáris arzenálját, vagy kifejlesztené. Bár Trump nem foglalt állást a kérdésben, Zelenszkij szerint azt mondta neki, hogy „jó érvei vannak”.
Ehhez kapcsolódóan: Fenyegető e-mailt kapott több száz ukrán szervezet a Szabad Európa oknyomozása nyomán
Szankciós felülvizsgálat, migráció és a Közel-Kelet
A tárgyalóasztal körül ülő vezetőkhöz szólva Charles Michel, az Európai Tanács elnöke források szerint közölte, hogy nincs konszenzus az EU-tanácsban a tagállamok között arról, hogy hat hónap helyett 36 havonta vizsgálják felül az Oroszországgal szembeni szankciókat. A magyar miniszterelnök – aki egy szemtanú szerint csendben üldögélt az ülés első része alatt – ennél a pontnál állítólag feltette a kezét, jelezve, hogy egyetért a megállapítással. A 36 hónaponkénti felülvizsgálat eredetileg amerikai és G7-kérésre került napirendre, mivel az EU partnerei attól tartottak, hogy egy magyar (vagy más uniós tagállam) vétója alapjaiban akadályozná meg az összesen hatvanmilliárd dolláros (45 milliárd eurós) ukrán hitelcsomag végrehajtását, amelyet az orosz jegybank Nyugaton befagyasztott tartalékaiból származó kamatjövedelemből finanszíroznának. Magyarország érvelése szerint meg kell várni az amerikai elnökválasztást a döntéssel.
Az Európai Tanács ülésén más ellentmondásos kérdések is napirendre kerültek konkrét döntéskényszer nélkül. Ezek közül kiemelkedik az átfogó stratégiai vita a migráció kérdéséről, amelyről szerdai csúcsbeharangozónkban írtunk részletesen. A tagállamok a migráció belpolitikai hatásaival szembesülve sorra szigorítják migrációs politikájukat, és olyan megoldásokról tárgyalnak, amelyek az eddigi tabukkal szakítva kiszerveznék, externazilálnák egyes elemeit az EU határain túlra. A csütörtöki vitán az a Donald Tusk vitte a szót, aki támogatást kért kollégáitól az EU lengyel külső határát érintő, Oroszország és Belorusz által gerjesztett hibrid migrációs nyomás ellen tervezett, bizonyos szempontból (a menedékjog alkalmazásának ideiglenes felfüggesztése) az uniós joggal is ellentétesnek tűnő intézkedéseihez.
EU-források szerint „egyre több tagállam” adott hangot frusztrációjának Izrael hadviselése és a polgári áldozatok rendkívül magas száma miatt Gázában és Libanonban is. Az egyik tagállami vezető (a legtöbben a spanyol és az ír miniszterelnököt említik) állítólag egyenesen úgy fakadt ki, hogy „betelt a pohár”.
