A kormány magának adta a március végi dátumot az Európai Bizottság elvárásainak teljesítésére. Ezek között mérföldkövek és szupermérföldkövek vannak, a podcastban azzal foglalkozunk, ezek közül mennyit és hogyan kell meglépni, és mekkora esély van a sikerre, a tét ez esetben 12 milliárd euró.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Két forrás forog kockán: a helyreállítási alap (RRF) 5,8 milliárd eurója és a kohéziós politikához kötődő kifizetések 6,3 milliárd eurója. Az Európai Unió vezetése kemény feltételeket szabott a pénz lehívásáért: a jogállamisági feltételek 21 pontját (mérföldkövek) kiegészítették hat másik elvárással, és ezeket együtt szupermérföldeknek nevezték el. Ezek felölelik -finoman fogalmazva- az uniós pénzügyi érdekek védelmét, az igazságszolgáltatás reformját, az audit és ellenőrzési rendszert. Ráadásul a 27 feltétel mindegyikét teljesíteni kell, nagyjából három hét múlva, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az összesen 12 milliárd eurós keret (5,8 milliárdos helyreállítási alap és 6,3 milliárd eurós kohéziós források) első 800 millió eurójának eléréséért. Bonyolítja a dolgot, hogy az EU döntéshozói alaposan megvizsgálják, pontosan mit jelentenek a magyar kormány döntései, azaz nem elég csak felületesen "kipipálni" a feladatlistát. Az elvárások közül a legfontosabb az igazságszolgáltatás reformja, mert ezen az összes kifizetés múlik. A március 31-e nem egy lehetetlen határidő, a változások nagy részét akár egy salátatörvényben is elfogadhatja a magyar Országgyűlés, de az igazi kérdés, hogy mennyire lehetnek hatékonyak a jogalkotást megelőző brüsszeli egyeztetések egy olyan magyar politikai környezetben, amelyet több elemző improvizatívnak nevez.
