Az ENSZ 29. nemzetközi klímakonferenciája (COP29) olyan eseményként hirdette magát, ahol „minden hangot meghallgatnak”, bizonyos tüntetőkkel viszont egészen másképp bánnak, mint másokkal.

A bakui klímacsúcs hivatalos X-oldalán megosztott videók egyikén demonstrálók láthatók, alatta a következő üzenettel: „A COP29 Azerbajdzsán igazán befogadó klímakonferencia, ahol minden hangot meghallgatnak.” A poszthoz tartozó kommentek ki vannak kapcsolva. Két nappal korábban Kamran Mammadli állatjogi aktivista azzal szembesült, hogy egyes tüntetőket szívesebben látnak, mint másokat.

A férfi november 15-én belépett a rendezvény zöld zónájába, majd elővett a hátizsákjából egy táblát, amely elítélte a kóbor kutyák megölésének azerbajdzsáni gyakorlatát. „Két percig sikerült demonstrálnom. A biztonsági őrök nem tudták, mit tegyenek – mesélte, majd hozzátette, hogy amikor rádión keresztül megkapták a parancsot, elhurcolták őt a helyszínről. – Miután őrizetbe vettek, hangokat hallottam a biztonsági őrök walkie-talkie-jából a fejem fölött. Pánikba estek.”

A tekintélyelvű államban közismert másként gondolkodó arról számolt be, hogy egy hang amiatt szidta az őröket, mert nem követték attól kezdve, hogy megérkezett a helyszínre.

A fiatal aktivistát végigrángatták a szőnyeggel borított csarnokon, majd elmondása szerint több mint egy órára bezárták egy vécéfülkébe egy biztonsági őrrel, amíg a hatóságok eldöntötték, mit tegyenek. Végül szabadon engedték.

Ez az erőszakos bánásmód szöges ellentétben áll azzal, ahogyan a külföldi tüntetőket kezelik. Számos tiltakozást engedélyeztek a konferencia kék zónájában, amely nem a helyi hatóságok, hanem az ENSZ fennhatósága alá tartozik. Például volt demonstráció a fosszilis tüzelőanyagok használata és a gázai háború ellen is.

Zala Bajramova, akinek civil aktivista apja, Gubad Ibadoglu börtönben van Azerbajdzsánban, úgy véli, hogy a COP29-en zajló megmozdulásokat Baku eszközként használja. Szerinte igen gondosan ellenőrzik ezeket, megtiltják a kormány közvetlen bírálatát, miközben lehetővé teszik, hogy más országokat pellengérre állítsanak. „Azerbajdzsán azért engedi a tüntetéseket, mert nem ellenük irányulnak – mondta. Kitért rá, hogy egyes esetekben a valós sérelmeket elszenvedő őslakosokat is felhasználják. – Eszközként használják a fájdalmukat, ez elég elszomorító.”

Bizonyos tüntetéseket állítólag maga az azeri kormány szervezett. Frank Pallone amerikai kongresszusi képviselőt Bakuba érkezésekor tiltakozók és az állami média munkatársai fogadták. Nem sokkal később el is hagyta az országot. A hegyi-karabahi konfliktusban képviselt örménybarát álláspontjáról ismert politikus azzal vádolta az azeri kormányt, hogy erőszakos tüntetéseket szervezett annak érdekében, hogy megakadályozza az ő és mások részvételét a klímacsúcson.

A COP konferenciák szigorú szabályokat írnak elő a résztvevők számára; tiltják az engedély nélküli tüntetéseket. A magatartási kódex megsértőit felelősségre vonják, a lehetséges következmények között van például, hogy az ENSZ jelentést küld az érintettet foglalkoztató szervezetnek a történtekről. Bajramova szerint a helyieknek nem engedélyezték, hogy tiltakozzanak a konferencián, még az olyan szervezeteknek is küzdeniük kell a jóváhagyásért, mint az Amnesty International. „Az Amnestynek ma (november 19-én) kellenne tüntetnie az emberi jogi helyzet ügyében, többek között Azerbajdzsánt illetően, de nehézségeik támadtak azzal kapcsolatban, hogy megkapják a zöld jelzést.”

Mammadli magányos tiltakozása ugyanakkor fel tudta hívni a figyelmet az állatvédelem fontosságára, illetve arra, hogy az aktivisták szerint a konferencia nyitottsága pusztán álca. „A tüntetésemmel szemben alkalmazott erőszak azt mutatja, hogy hamis az állítás, miszerint a COP29-et befogadó módon tartják” – szögezte le.