Az elmúlt időszak legnagyobb meglepetése a Karácsony Gergely mellé felzárkózó két másik ellenzéki miniszterelnök-jelölt, míg legnagyobb melléfogása a Momentum kampánytechnikája - mondja a kommunikációs és kampánytanácsadó, akivel az Orbán Viktor kormányfőt kihívó ellenzékiek versenyének finisében beszélgettünk.
A Szabad Európa új podcast-sorozatában terveink szerint végigkövetjük a 2022-es parlamenti választásokig vezető utat. Az első részben az előválasztás kezdeti szakaszáról beszélgettünk Ruff Bálinttal, aki jogászként végzett, és már több számos sikeres választási kampányban is dolgozott. Jelenleg kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett, a politika terepét gyakorlatból és testközelből ismeri.
"Ha egy évvel ezelőtt kérdez, akkor azt mondtam volna, hogy Karácsony Gergely (Párbeszéd) lesz az ellenzék első számú favoritja" - válaszolja a kérdésre, hogy mi a legnagyobb meglepetés a 2022-es parlamenti választások előtti készülődés folyamatában. Nem várta volna, hogy másik két jelölt is felzárkózik mellé: a DK-s Dobrev Klára és a jobbikos Jakab Péter felzárkózik: nem lehetett előre látni a jobbikos Jakab Péter eredményeit és Dobrev Klára (DK) tökéletes technikával felépített kampányát.
Amikor az időszak negatív meglepetését kell megneveznie, akkor a Momentum visszaesését említi Ruff Bálint. A szakértő váratlannak találja, hogy a sikeres 2019-es európai parlamenti és 2019-es önkormányzati választások után az ellenzéki párt sokat veszített politikai súlyából és támogatottságából.
"Nincs más megoldás", mondja az előválasztás létjogosultságáról beszélve. 2014 és 2018 bebizonyította, hogy az ellenzékre bízott választási összefogás eredménytelen, megmaradt a Fidesz kétharmada, holott a pártlistákra leadott voksok aránya egyértelműen igazolta a többség kormányváltó szándékát. "Az ellenzéknek el kell fogadnia, hogy az új választási törvény a játékkeret", fogalmaz a kampánytanácsadó, majd hozzáteszi, az ellenzék végre felismerni látszik, hogy ezen a játéktéren belül kell megtalálni a győzelemhez vezető stratégiát.
Hogy miért tűnik döcögősnek mégis a folyamat? "Egy előválasztás általában egy párton belüli pozícióért zajlik", indokolja a zökkenőket. Itt azonban most hat párt vesz részt, akik ideológiailag valószínűleg messzebb vannak egymástól, mint a szavazótáboruk, emlékeztet Ruff Bálint. Ráadásul egy országos előválasztás lehetősége, rendszere új itthon, ezt a választóknak is szokniuk kell.
Így például azt is, hogy az előválasztás valóban egy széles merítést jelentsen a politizálni szándékozók között, véli a tanácsadó. Ezt a folyamatot a hat nagy ellenzéki párt dolgozta ki, naivitás lenne feltételezni, hogy saját érdekeik mellett más szempontokat is figyelembe vette volna. Ez a magyarázat arra, hogy miért lép elő ilyen kevés civil, valóban a változtatás szándéka által fűtött, pártoktól független jelölt. Aki pedig meg is méreti magát, annak már az első lépések között választania kell, sikere esetén melyik nagy ellenzéki párt parlamenti frakcióját gyarapítja majd.
"Az igazi választásokat áprilisban 35-40 vidéki körzet eredménye fogja eldönteni", fogalmaz Ruff Bálint, aki szerint ezeken a helyeken a legfontosabb az ellenzéki előválasztás eredménye. De legalább ennyire meghatározó, ki nyeri a miniszterelnök-jelöltek csatáját a második forduló után, hiszen ez a győztes egész pártjának lökést adhat, átrendezve a vidéki viszonyokat is.
Az előttünk álló időszakról szólva a kampánytanácsadó a miniszterelnök-jelöltek tévévitáját sorolja a legérdekesebb történések közé, és érdekes lesz az országos listáról való megállapodás is, ezt a mozzanatot szerinte indokolatlanul halogatja az ellenzék.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
