Május 1-jén lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, két hónappal később pedig kezdődik a fél éven át tartó magyar EU-elnökség. A Szabad Európa úgy értesült, hogy az Orbán-kormány nem tervez központi ünnepséget az emléknapra.
Információink szerint egyébként a kegyelmi botrány kirobbanása óta csak kármentés zajlik, lekerült a fókusz az uniós diplomáciáról. Kérdéseket küldtünk az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának és a Miniszterelnökségnek, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Orbán Viktor nyilatkozataiban rendszeresen ostorozza az Európai Uniót, az európai és benne a magyar baloldalt, amely szerinte aknamunkát folytat Brüsszelben, hogy „elvegyék a tanárok pénzét (…) kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, a gyerekeket meg genderpropagandistáknak adnák”.
Március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén arról beszélt a miniszterelnök, hogy ha a magyarok meg akarják őrizni az ország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt.
„Tudjuk, hogyan rendezzük át az EU-t, itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék” – fogalmazott Orbán Viktor.
Egy héttel később, a Fidesz pártalapítványának brüsszeli rendezvényén beszélt Orbán Viktor arról, hogy szerinte az Európai Unióban a progresszív liberálisok a szuverenitás felszámolására, a nemzeti hatáskörök minél teljesebb elvételére és a közösség politikai diktátumokkal történő irányítására törekednek. Úgy fogalmazott, a bürokratákat „el fogjuk küldeni oda, ahova valók, a történelem szemétdombjára”.
Brüsszelben félbeszakította a rendőrség az MCC-konferenciát
Két órával a keddi megnyitó után léptek a belga rendőrök, és véget vetettek a Nemzeti Konzervatív Konferencia (NatCon), az MCC brüsszeli szervezete kétnaposra tervezett gyűlésének.
„Brüsszel szintet lépett. Ha valaki kiáll a béke mellett, azt egyszerűen betiltják. Nincs mese, június 9-én kell elmondanunk, hogy nem kérünk a háborúból!” – kommentálta a történteket közösségi oldalán a magyar kormányfő. Az incidens nemzetközi bírálatot váltott ki, mások mellett a belga kormányfő is elítélte. A konferencia megtartását tiltó polgármesteri határozatot végül még kedden hatályon kívül helyezte a belga bíróság, így folytatódhat az összejövetel, amelyen a tervek szerint több szélsőjobboldali politikus mellett Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök is felszólal.
Nem hat az Orbán-kormány EU-ellenes narratívája
Legalábbis ezt mutatja a júniusi EP-választás előtti utolsó Eurobarometer-felmérés. Az adatok szerint ötven nappal a választás előtt nagy a szavazói hajlam: az európaiak és a magyarok közül tízből heten valószínűnek mondták a részvételüket a június 6. és 9. közötti EP-választáson, ha a következő héten tartanák.
A válaszadó magyarok 77 százaléka szerint Magyarországnak előnyére vált a húsz éve tartó uniós tagság, és csak 17 százalékuk gondolja ennek az ellenkezőjét. Uniós átlagban 71 százalékos azoknak az aránya, akik szerint országuk előnyére vált a tagság. A magyarok kétharmada derűlátó, egyharmada pedig borúlátó az EU jövőjét illetően. A felmérésről az alábbi cikkben olvashat bővebben:
Eurobarometer: A magyar közvélemény teljesen az európai fősodorba tartozik
Magyarországon a 2003-as népszavazáson a választók 84 százalékos többsége döntött úgy, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz, amelynek így 2004 május 1-jén, vagyis idén éppen húsz éve teljes jogú tagjává vált.
Az Orbán-kormányok kapcsolata az EU-val egyre feszültebbé vált. Tíz évvel a magyar tagság kezdete után, a harmadik Orbán-kormány hivatalba lépésekor lekerült a parlamentről az Európai Unió zászlaja, és azóta sem került vissza.
Úgy tudjuk, Medgyessy Péter volt miniszterelnök meghívást kapott Strasbourgba, ahol viszont a tíz tagország akkori vezetőivel megünneplik az unió történetének legnagyobb bővítését.
