A győzelem napi mozgósítási felhívás valószínűtlen, de Putyin megpróbálja más üzenetekkel mozgósítani a társadalmat a háború támogatására – vélik szakértők. A háború gyorsan veszítene népszerűségéből, ha általános sorozás indulna, ezért a győzelem napján a szovjet nosztalgiát erősítő, szimbolikus gesztusok várhatók inkább.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 4-én tagadta, hogy Vlagyimir Putyin elnök katonai mozgósítást jelent be a május 9-i oroszországi, győzelem napi ünnepségeken. Korábbi hírek szerint eddig a dátumig várta Putyin az ukrajnai győzelmet, azt remélte, hogy a náci Németország feletti győzelem évfordulóján legalább részleges sikert, például a Donbász elfoglalását bejelentheti.
Nem jön össze a győzelem a győzelem napjára
Miután az orosz erőknek nem sikerült elfoglalniuk Kijevet és megtörniük az ukrán ellenállást, a Kreml arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy biztosítsa az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok által követelt teljes területet, és szárazföldi hidat hozzon létre e területek és a Krím -félsziget között, amelyet Moszkva 2014-ben annektált. Csakhogy az ukrán ellenállás keleten is erős, így itt sem sikerült komoly áttörést elérni.
Elterjedtek a találgatások, hogy Putyin arra használhatja fel az ünnepet, hogy új irányt szabjon Oroszország ukrajnai háborújának, például formális hadüzenetet jelent be, ami lehetővé tenné a hadsereg teljes mozgósítását, a tartalékosok behívását.
„Azt hiszem, Putyinnak valamit tennie kell – mondta Mikhajlo Szamusz ukrán katonai elemző, aki szerint Putyin tábornokai még a május 9-i ünnep előtt jelentős sikereket ígértek neki. – A valóságban nem értek el semmit, nincsenek egyértelmű sikerek. Putyin tehet érzelmes nyilatkozatokat az Ukrajnával való háborúról vagy a mozgósításról, ám de facto nem lesz semmilyen változás – mondta. – Nem lesz valódi hadüzenet, amely súlyos következményekkel járna, beleértve esetleg a hadiállapot kihirdetését.”
A sorozás már veszélyt jelentene Putyinra
Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team (CIT) elemzője azt mondta, hogy Putyin valószínűleg a politikai következmények szemszögéből szemléli a mozgósításhoz hasonló lépést. „Komoly a veszélye annak, hogy a népszerűsége visszaesne” – mondta Levijev. Ugyanakkor szerinte egyértelmű, „hogy a jelenlegi erőviszonyokkal még az ukrán erők bekerítése sem lesz lehetséges”, nemhogy a deklarált cél, a Donbász feletti ellenőrzés megteremtése.
Szergej Zsavoronkov, a moszkvai Gazdaságpolitikai Intézet kutatója szerint egy hadüzenet vagy egy általános mozgósítás hatásai alááshatják a háború támogatottságát. „A háború népszerűsége meredeken zuhanna.” Egy dolog úgy nézni a háborút, mint egy szórakoztató számítógépes játékot, de az már más lenne, amikor ez közvetlenül sok orosz embert és családját érintené.”
Levijev szerint valószínűbb forgatókönyv lenne egy részleges mozgósítás néhány határ menti régióban, vagy nemrég leszerelt katonák behívása. „Ha részleges mozgósításra kerül sor, akkor reális lenne, hogy mintegy kétszázezer katonát adjanak hozzá felszerelésükkel együtt” – mondta.
Van elég szegény ember, aki önként elmegy katonának
Szamusz hasonlóan vélekedik: „Nem kell mozgósítás ahhoz, hogy száz-kétszázezer katonát gyűjtsenek össze Oroszországban. Ez egy nagy ország, és az elnyomott régiókban elegendő ember van, aki elmenne harcolni, ha eleget fizetnek. Szerintem nem lenne nehéz megtalálni ezeket az embereket egy erős toborzókampánnyal.”
Vannak arra utaló jelek, hogy Oroszországban már folyamatban van egy ilyen részleges mozgósítás – mondta Vlagyimir Milov volt energiaügyiminiszter-helyettes, aki most az ellenzék egyik vezető személyisége. „Egyes régiókban emberek ezrei kérdezik, hogyan kerülhetik el, hogy besorozzák őket, és Ukrajnába küldjék” – mondta Milov a Szabad Európának. A Szabad Európa tudósítói megerősítették, hogy északnyugaton több toborzóiroda aktívan keresi a leszerelt katonákat ukrajnai szerződéses szolgálatra. A Superjob.ru álláskereső portálon is hirdetnek katonai szolgálatot ötven év alatti, büntetlen előéletű férfiaknak.
Visszatér a sarló-kalapács
A Kreml arra használhatná a győzelem napját a nagyszabású politikai bejelentések helyett, hogy mozgósítsa a közvélemény támogatását a háborúhoz, elsősorban a szovjet éra alatti globális státusz iránti nosztalgia felkeltésével és Nyugat-ellenes propagandával. A május 9-i Vörös téri katonai parádén mondott beszédében vagy más megjegyzéseiben Putyin megismételheti azokat az állításait, hogy Oroszország „a nácizmus ellen harcol” – mondta Natalja Savsukova moszkvai politikai elemző –, ami valójában „háború az egész világgal”.
„Az emberek szegénységben élnek – mondta Andrej Kolesnyikov, egy neves politikai elemző. – Ezért folyamatosan azzal kell őket etetni, hogy »fényes jövőt építünk a gyermekeinknek, csak türelmesnek kell lennünk egy ideig, és minden jobb lesz«. Árulókat kell találniuk, akiket hibáztathatnak azért, hogy a dolgok rosszul alakulnak.”
„Az emberek megértik, hogy valami nincs rendben, és nem jönnek az ígért sikerek. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a bűnösöket. És ki a hibás? Ötödik hadoszloposok, fizetett nyugati propagandisták, nemzetárulók. Ahogy Vlagyimir Putyin helyzete romlik, úgy nő az ellenségkeresés szerepe a közéletünkben” – tette hozzá.
Savsukova szerint Putyin kormányát hátráltatja a széles körben elterjedt passzivitás, amelyet szerinte és mások szerint maga a Kreml erősített az orosz társadalomban. Eddig a konszenzus szerinte az volt, hogy úgymond a hatalom békén hagyja az embereket, ha nem lázadnak, most viszont a társadalom mozgósítását próbálják elérni. „Most Putyin megpróbálja ezt totalitárius társadalommá alakítani – mozgósítani” – mondta.
Ennek érdekében, jósolta, Putyin tehet egy szimbolikus gesztust a győzelem napján, mint például néhány szovjet korabeli zászló vagy embléma visszaállítása. „Azt hiszem, várható a szovjet szimbólumok valamiféle helyreállítása és annak állítása, hogy Oroszország a Szovjetunió közvetlen örököse, azzal az igénnyel, hogy visszaállítja a nagy birodalmat 1991-es határain belül” – mondta Savsukova.
