A debreceniek egy része szerint a város vezetése fél a debreceni polgároktól, ezért ismét megpróbálta elhallgatni a helyi közgyűlés közmeghallgatásának időpontját. Az április 27-i eseményről – az eddigi gyakorlatot folytatva – csak a közgyűlési meghívóban, a város honlapjának egyik aloldalán és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján írnak előzetesen. A városban januárban két, a tervezett akkumulátorgyár miatti közmeghallgatáson is komoly lakossági felháborodással szembesülhetett a városvezetés.
Januárban országos visszhangja volt két – meglehetősen hangos – debreceni rendezvénynek, amelyeket az ott tervezett akkumulátorgyár miatt tartottak. Ezek a törvényi rendelkezés által kötelezően előírt, a város és a megyei kormányhivatal úgynevezett engedélyeztetési közmeghallgatásaként indultak. Az események végül az ott megjelentek nyomására részben átalakultak lakossági fórummá.
Megint rejtegetik az éves közmeghallgatást
A törvény szerint minden évben ki kellene írni egy általános közmeghallgatást, ahol bármilyen közügyben bárki felszólalhat. Debrecen vezetői ezt szabotálják, halogatják, hozzácsapják a közgyűléshez, valamelyik napirendi pont mellé sorolják, mintha csak arról lehetne kérdezni. Az akkugyárral kapcsolatos úgynevezett közmeghallgatásokat pedig kifejezetten az építéshez kötött környezetvédelmi-katasztrófavédelmi előírások szerint rendezték.
Április 27-én, csütörtökön 9 órától tartják Debrecen önkormányzatának idei közmeghallgatását. A lakossági vélemények meghallgatására szervezett eseményre tehát munkaidőben kerül sor. Az önkormányzat honlapjának egyik aloldalán található hirdetmény szerint a meghallgatás témája a közgyűlés első napirendi pontja. Ez pedig a város új településképi arculati kézikönyvével és a településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet meghozatalával kapcsolatos döntések, továbbá az Év Cívis Háza elismerés alapításával kapcsolatos szándéknyilatkozat.
A közmeghallgatás időpontjáról hetekkel ezelőtt levélben érdeklődtünk Szekeres Antaltól, Debrecen főjegyzőjétől. Ő április 21-én küldött választ, és ezzel nagyjából egy időben, vagyis az esemény előtt egy héttel tettek közzé a rendezvényről egy hirdetményt az önkormányzat honlapján. Szekeres válaszleveléből az is kiderült, hogy a városháza kizárólag a közgyűlési meghívóban, valamint a városi honlapra feltöltött és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben adott hírt a lakosság számára az eseményről.
Egyelőre nem tették közzé a hirdetményt még Debrecen hivatalos Facebook-oldalán sem, amelynek borítóképén jelenleg az „Együtt vagyunk Debrecen” felirat olvasható. Ez a mondat a helyi Fidesz és az önkormányzat szlogenje. Nem kommunikált az eseményről semmit Papp László (Fidesz) polgármester sem a saját Facebook-oldalán. Az önkormányzati médiacég által üzemeltetett dehir.hu oldal sem említette a közmeghallgatás tényét, annak ellenére hogy a kapcsolódó napirendi pontról egy önálló cikkben számolt be.
Tavaly egyetlen lakos sem szólalt fel
A debreceni önkormányzat sajátos gyakorlata, miszerint igyekeznek agyonhallgatni az évente egy alkalommal kötelezően megtartandó közmeghallgatásokat, nem új keletű. Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, 2022-ben egyetlen lakos sem szólalt fel az eseményen, mivel semmilyen hirdetés nem előzte meg. Akkor a Debreceni Rendőrkapitányság 2021-es beszámolója kapcsán lehetett volna kérdéseket feltenni. Az időpontot és a helyszínt az ideihez hasonló módon, az önkormányzat honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján adták a debreceniek tudtára. A közmeghallgatás megrendezésének módjával kapcsolatban egyetlen képviselői felszólalás sem történt, az ellenzéki politikusok részéről sem.
Civil javaslat és közmeghallgatás munkaidőben
Debreceni civilek már 2019-ben javaslatcsomagot dolgoztak ki, hogy megváltoztassák az önkormányzat vezetésének a közmeghallgatásokkal kapcsolatos kommunikációs gyakorlatát, de a polgármester elutasította a kezdeményezést.
A Parola folyóirat 2019-es beszámolója szerint az év április 18-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor – tehát a mostanihoz hasonlóan munkaidőben – volt a debreceni közmeghallgatás. Az eseményen megjelentek a Natív nevű, azóta megszűnt civil csoport tagjai, akik már egy hónappal korábban, márciusban eljuttatták a képviselőkhöz a közmeghallgatás intézményével kapcsolatos kérdéseiket. A beszámoló szerint a közgyűlési tagokat meglepte a jelenlétük, mivel ahhoz voltak hozzászokva, hogy nincsenek felszólalók. Összesen négyen kértek szót, többen, mint a megelőző – és az azóta eltelt – években összesen.
A Natív egy javaslatcsomagot tett le a közgyűlés számára. Többek között azt szorgalmazták, hogy évente két alkalommal, a tárgy megjelölése nélkül tartsanak közmeghallgatást, legalább 15 nappal előre, a törvény által kötelezően előírt felületeken túl a város Facebook-oldalán, valamint a helyi elektronikus és írott sajtóban is hirdetve. Azt is szorgalmazták, hogy a közmeghallgatásokat élőben közvetítsék az önkormányzati Facebook-oldalon és az önkormányzati televízióban.
Ne féljenek a polgároktól!
A csoport tagjait később fogadta Papp László polgármester, aki a Natív közlése szerint a közelgő önkormányzati választásokra hivatkozva nem támogatta a javaslatcsomagot. A csoport egyébként közösségi oldalán azt írta a 2019-es közmeghallgatással kapcsolatban, hogy Gondola Zsolt Zoárd képviselő (Civil Fórum) már a harmadik felszólalónál felháborodva érdeklődött, hányan akarnak még kérdezni a fiatal civilek, a negyediknél pedig már minden képviselő zúgolódott. Az egyik civil, Tikász Gáspár Bendegúz felszólalásában azt kérte a város vezetőitől, hogy ne féljenek a polgároktól.
Kiüresíthetik a közmeghallgatás intézményét
Ahogy a 2023-as közmeghallgatás meghirdetésének módjából is kiderül, a Natív javaslatcsomagját azóta sem fogadta el a közgyűlés. A városvezetés még csak elő sem terjesztette a kezdeményezést. Az önkormányzati törvény a közmeghallgatással kapcsolatban annyit ír elő, hogy évente legalább egyszer kell megtartani, azon a helyi lakosság és helyi szervezetek képviselői tehetnek fel kérdéseket és javaslatokat a helyi közügyekkel kapcsolatban, az elhangzottakra pedig a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adni. A részletszabályokat az adott települések szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza.
Debrecen szmsz-ében az intézmény kapcsán többek között azt írják: az időpontját legalább három nappal korábban, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzati honlapon kell megjelentetni. Arra vonatkozó szabályozás nem szerepel benne, hogy csak egy-egy konkrét téma kapcsán lehetne hozzászólni.
Jakkel Barbara, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza még a 2022-es, hozzászóló nélküli közmeghallgatás kapcsán azt nyilatkozta a Debrecinernek, hogy láthatólag olyan módon hirdették meg az eseményt, hogy arról érdemben senki nem tudott értesülni. Így formálisan hiába feleltek meg az előírt kötelezettségeknek, a meghirdetés módja nem adott lehetőséget arra, hogy egy átlagos, a közmeghallgatáson részt venni kívánó debreceni állampolgár kellő időben értesüljön az időpontról. „Ez így lényegében a közmeghallgatás intézményének kiüresedését eredményezheti” – fogalmazott.
Komoly lakossági felháborodás
Az önkormányzat 2023. január 9-én is tartott egy szintén törvény által kötelezően előírt közmeghallgatást a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. Akkor több mint ötszázan jelentek meg a Kölcsey Központba szervezett eseményen. A városvezetés komoly lakossági felháborodással szembesült.
A megjelentek bekiabálásokkal szakították meg a beruházó CATL képviselője, Szilágyi Balázs előadását, még Papp László polgármester sem tudta lecsitítani a dühös lakosokat. Ezt a közmeghallgatást is munkanapon, de a szokásostól eltérően délután 16 órától rendezték, az eseményt pedig csak 22 óra után tudták lezárni.
A helyiek egy része szerint hasonló reakcióktól is tartva igyekszik a város vezetése a lakosság figyelmét nem felhívni a most csütörtöki közmeghallgatásra.
