Németországban az ellenzéki konzervatívok nyerték a vasárnapi országos választást, így vezetőjük, Friedrich Merz lehet a következő kancellár. Az előzetes eredmények szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) végzett a második helyen eddigi legjobb eredményével.
Egy erőszakos támadássorozattal felpörgő kampány és Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának beavatkozása után a CDU/CSU a szavazatok 28,7 százalékát szerezte meg. A konzervatív pártszövetséget az AfD követi 19,8 százalékkal – derült ki a ZDF közszolgálati televízióban közzétett előrejelzésből.
„Ma este ünneplünk, holnaptól pedig elkezdjük a munkát. (…) A világ odakint nem vár ránk” – mondta a 69 éves Merz a támogatóinak.
Merzre valószínűleg hosszadalmas koalíciós tárgyalások várnak. Jóllehet a CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, mostani eredménye a második legrosszabb a világháború óta. Továbbra sem világos, hogy Merznek egy vagy két partnerre lesz-e szüksége a többségi kormány megalakításához. Egy háromoldalú koalíció valószínűleg sokkal nehezebben lenne kezelhető, és hátráltatná Németországot abban, hogy egyértelmű vezető szerepet tudjon felmutatni.
Ehhez kapcsolódóan: Négy jelölt szállt versenybe a német kancellári tisztségért – kik ők?
A mainstream pártok mindegyike kizárta az együttműködést az AfD-vel.
A ZDF előrejelzése szerint Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái (SPD) a második világháború óta a legrosszabb eredményüket érték el a szavazatok 16,4 százalékával, míg a Zöldek 12,3, a szélsőbaloldali Die Linke pedig 8,9 százalékot szerzett. A piacpárti Szabad Demokraták (FDP) és az újonc Sahra Wagenknecht Szövetség a parlamentbe jutáshoz szükséges, ötszázalékos küszöb környékén mozog.
Merz vezető szerepet ígér
Merznek nincs kormányzati tapasztalata, de azt ígérte, hogy jobb vezető lesz, mint Scholz, szorosabb kapcsolatot tart fenn kulcsfontosságú szövetségeseivel, és visszahelyezi Németországot Európa szívébe. Feltételesen támogatja nagyobb hatótávolságú Taurus rakéták küldését Ukrajnának, amitől Scholz kormánya elzárkózott, és szilárdnak tartja a NATO-ban Európa szerepét. Rámenős gazdasági liberálisként jobbra tolta a konzervatívokat. A Németországot tizenhat éven át vezető Angela Merkel volt konzervatív kancellár ellentétének tartják.
A koalíciós tárgyalások többnyire bonyolultak, főleg egy olyan kampány után, amely éles megosztottságra mutatott rá a migráció és az AfD kezelése ügyében egy olyan országban, ahol a szélsőjobboldali politika különösen erős stigmát hordoz a náci múlt miatt, így Scholz akár hónapokig ügyvivői szerepkörben maradhat, ami késlelteti a sürgető politikai lépések megtételét Európa legnagyobb gazdaságának újjáélesztésére két egymást követő év visszaesése után, miközben a német vállalatok globális riválisaikkal küzdenek; egyúttal vezetői vákuumot teremtene Európa szívében éppen akkor, amikor a kontinens számos kihívással néz szembe, köztük Donald Trump kereskedelmi háborús fenyegetéseivel és azzal, hogy az amerikai elnök európai részvétel nélkül próbál felgyorsítani egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnában.
A németek most borúlátóbbak az életszínvonalukat illetően, mint a 2008-as pénzügyi válság óta bármikor. Hozzáállásuk a migrációhoz is keményebb lett, nagyot változott a 2015-ös migránsválságra jellemző, menekülteket üdvözlő kultúrával szemben. Ezt az elfordulást az AfD egyszerre ösztönözte és kihasználta.
Az AfD történelmet ír
A vasárnapi választásra azután került sor, hogy tavaly novemberben a költségvetést illető nézeteltérések miatt összeomlott Scholz SPD, Zöldek és a piacpárti FDP alkotta koalíciója. A választási kampányt heves viták uralták arról, hogy sokak szerint az illegális bevándorlás kikerült az ellenőrzés alól. Ezt a meggyőződést egy sor olyan támadás is táplálta, amelyekben a feltételezett elkövetők bevándorlók voltak.
A kampányra árnyékot vetett a Trump-kormányzat tagjainak – köztük J. D. Vance alelnöknek és Elon Musk techmilliárdosnak – szokatlanul erőteljes támogató fellépése a migránsellenes AfD mellett, illetve rágalomhadjárata az európai vezetőkkel szemben. A tizenkét éves AfD az exitpoll-felmérések szerint először szerezte meg a második helyet országos választáson. „Ez történelmi eredmény számunkra – mondta Alice Weidel, az AfD társelnöke német zászlót lengető támogatóinak. – Nyitottak vagyunk a koalíciós tárgyalásokra (…) máskülönben nem lesz lehetőség a politika megváltoztatására Németországban.”
Az AfD támogatottsága a szélsőbaloldal csekély, de jelentős szavazati arányával és a hagyományos nagy német pártok hanyatlásával egyre jobban megnehezíti a koalíció alakítását és a kormányzást. A Capital Economics elemzése szerint egyelőre nem világos, milyen koalíciós lehetőségek lehetnek életképesek. „Egy újabb hárompárti koalíció vitathatatlanul rossz hír lenne, mert valószínűleg nehezebb lenne konszenzusra jutni, mint két párt esetén.”
Ehhez kapcsolódóan: Vacsorával ünnepelte meg az AfD és a Fidesz a két párt leendő szövetségét Budapesten
