Kedden megkezdődött a német kormány megdöntésére irányuló, feltételezett szélsőjobboldali összeesküvés állítólagos vezetőinek pere. Ez a legjelentősebb eljárás az ügyben, amely 2022 végén sokkolta az országot.
Kilenc vádlott néz szembe a bírókkal abban a különleges, raktárszerű igazságügyi épületben, amelyet Frankfurt külvárosában építettek az ügyben érintett nagyszámú vádlott, az ügyvédek és a média befogadására. Körülbelül 260 tanút idéztek be a perben, amely a frankfurti tartományi bíróság szerint még 2025-ben is folytatódni fog. A mostani az egyike annak a három, egymással összekapcsolódó pernek, amelyekben összesen több mint két tucat gyanúsított van.
Ehhez kapcsolódóan: Összeesküvés-elméletek és a Covid-lezárások is fűtötték a puccsra készülő német csoportot
A herceg, a volt parlamenti képviselő és az exkatonák
A vádlottak között vannak az állítólagos összeesküvés legmagasabb rangú gyanúsítottjai, így XIII. Heinrich Reuss herceg, akit a csoport állítólag Németország ideiglenes, új vezetőjének kívánt megtenni, Birgit Malsack-Winkemann bíró, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt volt parlamenti képviselője, és egykori német katonatisztek.
Legtöbbjüket terrorszervezethez tartozással vádolják, amelyeit 2021 júliusában alapítottak azzal a céllal, hogy „erőszakkal felszámolják Németországban a fennálló államrendet”, valamint „hazaárulási kísérlet előkészítésével”. Reuss és Rüdiger von Pescatore egykori ejtőernyős volt állítólag a csoport két vezetője.
Az ügyészek közölték, hogy a vádlottak „kiterjedt összeesküvéselmélet-rendszerek” hívei, beleértve a Birodalmi Polgárok (Reichsbürger) és a QAnon ideológiát. Meggyőződésük, hogy Németországot egy úgynevezett háttérhatalom uralja. A Birodalmi Polgárok mozgalom hívei elutasítják Németország háború utáni alkotmányát, és a kormány megbuktatására szólítanak fel. A QAnon egy globális összeesküvés-elmélet, amerikai gyökerekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Szélsőjobboldali diákokkal próbált szót érteni két tanár, el kellett hagyniuk a városukat
A parlament lerohanása és tárgyalások Oroszországgal
Az ügyészek szerint a csoport azt tervezte, hogy lerohanja a berlini parlament épületét, és letartóztatja a törvényhozókat. Állítólag elsősorban Oroszországgal, a második világháborúban győztes szövetségesek egyikével akartak tárgyalni a puccs utáni rendről.
Az összeesküvőknek állítólag mintegy ötszázezer eurójuk volt, valamint hozzáférésük egy arzenálhoz, amely 380 lőfegyvert, csaknem 350 szúrófegyvert, illetve egyéb felszerelést tartalmazott, például golyóálló mellényeket és bilincseket. A szövetségi ügyészek azt állítják, hogy több ellenséglistát készítettek; ezeket a tervezett regionális és helyi hatalomátvételnél használták volna fel, és hogy a csoport tagjai „tudták, hogy a tervezett hatalomátvétel emberek meggyilkolásával járna”.
Az ügyészek szerint Reuss 2022-ben megpróbált kapcsolatba lépni orosz tisztviselőkkel, hogy elnyerje Moszkva támogatását a tervhez, az azonban nem világos, hogy Oroszország válaszolt-e erre.
A frankfurti vádlottak között van egy orosz nő, akit terrorszervezet támogatásával vádolnak, részben azért, mert állítólag kapcsolatot teremtett a lipcsei orosz konzulátussal, és el is kísérte oda Reusst.
Egy állítólagos puccs, három per
A frankfurti per, jóllehet a legkiemelkedőbb, a második abból a háromból, amelyet a tervezett puccs ügyében indítanak. Összesen 26 gyanúsított van. Eredetileg 27-en voltak, de egy frankfurti vádlott meghalt a tárgyalás előtt.
Stuttgartban április végén indult per kilenc ember ellen. Az az eljárás az összeesküvés „katonai karjára” összpontosít, amelynek az ügyészek szerint az állítólagos vezetők által kidolgozott tervek végrehajtása lett volna a feladata.
A harmadik per június 18-án kezdődik Münchenben nyolc másik gyanúsított ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Megkezdődik a tárgyalás a puccsra készülő német szélsőjobboldaliak ügyében
Egyéb szélsőjobb aggodalmak
Az állítólagos puccstervre 2022 decemberében derült fény, amikor jó pár embert letartóztattak. Tisztviselők már régóta figyelmeztettek arra, hogy a szélsőjobboldali szélsőségesek jelentik a legnagyobb veszélyt Németország belbiztonságára.
A fenyegetésre egy tartományi politikus meggyilkolása és egy zsinagóga elleni támadási kísérlet világított rá 2019-ben. Egy évvel később szélsőjobboldali szélsőségesek a pandémia megfékezésére hozott korlátozások elleni tüntetést kihasználva megpróbáltak bejutni a berlini parlament épületébe, de kudarcot vallottak.
Egy éve egy másik ügyben öt embert állítottak bíróság elé Koblenzben. A magát Egyesült Hazafiaknak nevező csoport – amely az ügyészek szerint a Birodalmi Polgárokhoz is köthető – állítólag szélsőjobboldali puccs kirobbantását tervezte, és el akarta rabolni a szövetségi egészségügyi minisztert.
Januárban napvilágot látott egy jelentés arról, hogy szélsőségesek ültek össze megvitatni bevándorlók millióinak – köztük olyanoknak is, akik már német állampolgárok – a kitoloncolását. Ez tömeges tiltakozást váltott ki a szélsőjobboldal térnyerése ellen.
Állítólag az Alternatíva Németországért több tagja is részt vett a találkozón. Az elmúlt évben erős támogatottságra szert tevő párt igyekezett elhatárolódni az eseménytől, ugyanakkor azt, hogy hírt adtak róla, elítélte.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb politikust támadtak meg Németországban
