Majdnem félmillióval csökkent és tovább öregedett Magyarország népessége az előző, 11 évvel ezelőtti felméréshez képest – derül ki a 2022-es népszámlálás előzetes adataiból, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé szerdán. 2011 és 2022 között 19 százalékkal nőtt a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a teljes népességen belül.
Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt – közölte a KSH. Az első, 1870-es népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint ötmillióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős, 3,4 százalékos csökkenést a 131 ezer fős, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte – olvasható ki az előzetes adatokból.
A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011. év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett – közölte a KSH.
A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a Covid–19-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett – derül ki az adatokból.
Ehhez kapcsolódóan: Lakcímváltó fidelitasosok, büszke romák, kihúzott kérdések: lehet-e Kubatov-lista a népszámlálásból?
A népszámlálás pillanatában a népesség 21 százaléka az időskorúak közé tartozott, miközben a gyermekkorúak aránya 15 százalék volt. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.
A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban Magyarország népessége korösszetételében tovább idősödött.
Népességszám és népsűrűség
Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye, ahol 1 millió 339 ezer fő lakik. A legkisebb népességszámú vármegye Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.
Míg a legutóbbi népszámlálás óta Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb, tízszázalékos növekedés Pest vármegyében, míg a legnagyobb, 13 százalékos csökkenés Békés vármegyében történt.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy kilométeren, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18 százaléka Budapesten élt – írta a KSH.
Ehhez kapcsolódóan: Sokan a népszámlálásra is rávetítik a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat
A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, mértéke a községekben a legkisebb (1,8 százalék), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8 százalék) – derül ki a népszámlálás előzetes adataiból.
A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.
A természetes fogyás valamennyi településtípusra jellemző volt, ugyanakkor a vándorlási különbözet tekintetében eltérések mutatkoztak. Míg a megyei jogú városok esetében vándorlási negatívum jelentkezett a legutóbbi két népszámlálás között, addig a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el – olvasható a közleményben.
A gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17 százalék). Arányaiban a legtöbb időskorú (25 százalék) Zala vármegyében él, de Békés és Somogy vármegyében is 24 százalék körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése.
A lakások számának alakulása
2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6 százalékkal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.
A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben.
A lakásszám a vidéki városokban nőtt legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, míg a községekben alig változott.
