Ebben nincs benne a magyar állam által tavasszal titokban felvett, egymilliárd eurós kínai hitel kamata. Jelenleg a mintegy 55 ezer milliárd forint államadósságból 3200 milliárd forintnyi devizahitellel tartozik a magyar állam, ezek túlnyomó többsége euróban van.
Uniós összehasonlításban magasnak számít a magyar államadósság, különösen a hasonló fejlettségű uniós tagállamok körében, ráadásul a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt idén már 3109 milliárd forintot költ kamatokra költségvetés, miközben 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el – írja a Népszava.
A lap szerint ezzel a magyar állam többet költ az államadósság kamataira, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságára utal.
Az adósságszolgálat évi háromezermilliárd forintot meghaladó kiadása megfojtja a büdzsét; idén négyezermilliárd forint lehet az államháztartás hiánya, vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.
Leggyakrabban az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank vagy az Európai Beruházási Bank a hitelnyújtó. Ezekről a hitelmegállapodásokról a kormány és az uniós pénzintézetek is közleményt szoktak kiadni, azonban amikor nem uniós ország a hitelnyújtó, a magyar állam diszkrétebb: ez történt a Budapest–Belgrád vasút szintén kínai vagy Paks II. orosz hitelével. A kölcsönök létét is tagadták hónapokig, egészen addig, amíg az ügylettel kapcsolatos adatok a lehívást követően megjelentek a statisztikában – írja a lap.
A magyar állam tavasszal minden bejelentés nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel több kínai banktól – derítette ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adataiból. A változó kamatozású kölcsönt április 19-én hívták le, az ügyletről az ÁKK Zrt. nem adott ki közleményt.
Jelenleg ez a hitel a legnagyobb tétel az ÁKK devizahitelei között, csak a – szintén a kínaiaktól felvett – 917 millió dolláros Budapest–Belgrád vasút ügylete vetekszik vele. Az áprilisban lehívott kínai hitel kamatát nem árulják el, csak annyit tudni, hogy a magyar állam változó kamatozással vette fel, és hogy 2027. április 19-én kell törleszteni – vagyis egy viszonylag rövid futamidejű, hároméves ügyletről van szó. Nem tudni azt sem, hogy miért vett fel ilyen rövid futamidejű hitelt az ÁKK, hiszen a kötvénypiacokon igyekszik az öt-, tízéves vagy még hosszabb futamidejű adósságok felé tolni a magyar államadósság finanszírozását.
