Több tagország is közös európai uniós megközelítést szeretne a jövő évi pekingi téli olimpiai és paralimpiai játékok diplomáciai bojkottja kapcsán, ám a jelek szerint ennek kialakítására nem sok esély mutatkozik a közeljövőben.
A közösség tagjai megosztottak abban, hogy csatlakozniuk kellene-e az Egyesült Államokoz, Kanadához, Nagy-Britanniához és Ausztráliához a súlyos kínai emberi jogi helyzet miatt meghirdetett bojkottban.
„Ugyanolyan jól tudják, mint én, hogy sem ma, sem a héten nem fogunk megoldást találni az olimpia kérdésére” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az EU hétfői külügyi tanácsülése előtt. Majd hozzátette, hogy az európai politikusoknak határozottabban fel kellene szólalniuk a kínai jogsértések ügyében, ez szerinte előnyösebb lenne a „bujkálásnál”.
Diplomáciai források szerint francia és holland kezdeményezésre a téma napirenden lesz a huszonhét tagállam vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozóján is.
Bennfentes tisztségviselők arról számoltak be a Reuters hírügynökségnek, hogy Magyarország Kína legközelebbi EU-s szövetségeseként soha nem támogatná a közös diplomáciai bojkottot, ugyanakkor a többi huszonhat tagállam között elképzelhető megállapodás.
Egyensúlyozás Washington és Peking között
Az együttes fellépés egyik leghatározottabb támogatója Litvánia, amellyel Kína nemrég gyakorlatilag megszakított minden kereskedelmi kapcsolatot a balti ország Tajvan melletti jelképes kiállása miatt.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hétfőn közölte, hogy ő maga biztosan nem fog elutazni a sportrendezvényre. Bár a közös fellépést üdvözlendőnek nevezte, hozzátette, hogy nem könnyű megegyezni róla.
Jean-Yves Le Drian, a francia diplomácia vezetője előző héten hangsúlyozta, hogy Párizsnak közösen kellene kiállnia európai uniós partnereivel, és ezt az elgondolást német kollégája, Annalena Baerbock is támogatta.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy „határozottan a közös EU-s álláspont” mellett van, azonban a diplomáciai bojkottot nem tartja előremutató lépésnek. „Nagyon világos az álláspontunk a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, de nem gondolom, hogy hasznos lenne mesterségesen politikai eseményt kreálni az olimpiai játékokból” – közölte.
Elemzők szerint az ügy jól mutatja, hogyan próbál az Európai Unió egyensúlyozni Washington és Peking között. A blokk meglehetősen megosztott a Kína-politika vonatkozásában (is), a távol-keleti óriás a közösség második legnagyobb kereskedelmi partnere, és például számos német nagyvállalat is félti az ottani beruházásait. Ugyanakkor az EU áprilisban csatlakozott az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához, és szankciókat rendelt el több kínai tisztségviselő ellen a tömeges jogsértések miatt.
