A társadalom jelentős része ellenzi a kötelező hidzsábviselés kikényszerítését célzó, ellentmondásos új törvényt, amely még egyes magas rangú papok szerint is ellentétes hatást válthat ki.
A jogszabály értelmében hosszú börtönbüntetést és súlyos pénzbírságot szabhatnak ki az előírásokat megsértő nőkre, és utazási korlátozást is elrendelhetnek velük szemben.
A november 30-án elfogadott hidzsáb- és tisztasági törvény komoly felháborodást váltott ki az iszlám köztársaságban, még egyes magas rangú papok is bírálták. A 74 cikkelyből álló csomag arra szólítja fel a lakosságot, hogy jelentsék be a rendőrségen a feltételezett szabálysértőket, és bünteti azokat a vállalkozásokat és taxisofőröket, aki megtagadják. „Ezt még csak törvénynek sem lehet nevezni” – mondta Naszrin Szotude aktivista és emberi jogi ügyvéd. Szerinte a törvények célja az állampolgárok védelme kell hogy legyen, az új jogszabály viszont csupán megfosztja a nőket a biztonságuktól az utcán.
Egyre több nő tagadja meg a közel-keleti országban a rendszer egyik fő pillérének számító kötelező fejkendőviselést. Ez volt az egyik központi kérdés a 2022-ben kitört tömegtüntetéseken is, amelyek során a nők és lányok tömegesen vették le és égették el a hidzsábjukat. A demonstrációk közvetlen előzménye az volt, hogy a rettegett erkölcsrendészet halálra vert egy fiatal nőt rosszul megkötött fejkendője miatt. A biztonsági erők végül vérbe fojtották az utcai tiltakozásokat. Több száz halálos áldozat volt, ezreket tartóztattak le.
Szotude hangsúlyozta, hogy sok iráni szeretné, ha a halálesetek felelősei elnyernék a büntetésüket, ehelyett a döntéshozók elfogadtak egy bosszútörvényt. Arra is figyelmeztetett, hogy az ellenzők „lépéseket fognak tenni”, ha a törvényt nem helyezik hatályon kívül, utalva arra, hogy tüntetéseket terveznek. A Szaharov-díjas iráni emberi jogi aktivistát több évtizednyi börtönbüntetésre ítélték egyebek között a kényesebb ügyek elvállalása miatt. Például olyan nőket képviselt, akik békésen tiltakoztak a kötelező hidzsábviselés ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Befejezi az éhségsztrájkot a bebörtönzött iráni jogvédőnő
„Végrehajthatatlan törvény”
Az elmúlt évek során a hatóságok szigorították a fellépést a kötelező hidzsábviselés kikényszerítése érdekében. Újra bevezették az erkölcsrendészet járőrözését, amelyet a 2022-es tiltakozások nyomán függesztettek fel. Az iráni Forradalmi Gárda új egységet hozott létre a hidzsábelőírások betartatására. Tagjait „a kedvesség nagyköveteinek” nevezik. Novemberben Teheránban az „erény előmozdításáért és a bűn megelőzéséért” felelős szerv „klinikát” nyitott, ahol „tudományos és pszichológiai kezelést” kaphatnak az iszlám öltözködési szabályokat be nem tartó nők. Erre reagálva több helyi pszichológus felszólalt az egészséges emberek betegnek bélyegzése ellen. Szedige Vasmagi jogvédő aktivista és iszlám tudós szégyenletesnek és középkoriasnak minősítette az hidzsábtörvényt.
A szóban forgó jogszabály annyira ellentmondásos, hogy a napokban Maszúd Peszeskján iráni elnök is úgy nyilatkozott, hogy „nem lehet könnyen végrehajtani”, emellett megkérdőjelezte az előírt büntetési tételeket. Több magas rangú egyházi személy is óva intett az új törvény alkalmazásától. „Nemcsak arról van szó, hogy a törvény nagy része nem hajtható végre (…) éppen szembemegy a céljával, és ahhoz fog vezetni, hogy a fiatalok megutálják a vallási tanításokat” – írta Mosztafa Mohakek Damad ajatollah nyílt levelében.
A szórakoztatóipari vállalatok érdekképviseletei is közös közleményt adtak ki, amely szerint minden törvény értelmetlen, amely „egy nagy börtönné alakítja a hazánkat”.
