Csaknem három évtized után most először nem tudnak majd kiadni zárónyilatkozatot az Európai Gazdasági Térség (EGT) ülésén, ugyanis Magyarország nem hagyta jóvá, feltehetőleg bosszúból a Norvég Alap forrásainak megvonása miatt – értesült a Népszava.
A lap arról írt diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy az európai uniós tagállamok mellett Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló EGT szerdai brüsszeli ülésén a magyar kormány meg fogja akadályozni az együttműködés fejlesztéséről szóló zárónyilatkozat elfogadását.
Elemzők szerint a lépésnek elsősorban politikai jelentősége van, és egyfajta visszavágás lehet, amiért a vitás kérdések miatt Magyarország nem részesült támogatásban a Norvég Alapból a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban.
Oslo augusztusban közölte, hogy az alap erre az időszakra előirányzott 77 milliárd forintos forrásai végleg elvesztek Magyarország számára, miután nem tudtak megegyezni a civil szervezeteknek szánt támogatások kezeléséről.
A budapesti kormány szerint Norvégia tartozik Magyarországnak ezzel az összeggel, ezért minden eszközt be kell vetni a pénz visszaszerzésére. Ennek keretében jogi intézkedéseket helyeztek kilátásba, de a mostani lépésnek is ez lehet az oka.
„A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz” – mondta a Népszavának egy névtelenséget kérve nyilatkozó diplomata.
Az EGT-országok képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, hogy áttekintsék kapcsolataikat és határozzanak együttműködésük lényeges kérdéseiről. E tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni egyhangú szavazással.
Mi az a Norvég Alap?
Leegyszerűsítve: az EGT és a Norvég Alapok olyan önkéntesnek minősülő támogatást jelentenek, amelyeket Norvégia, Izland és Liechtenstein költségvetési ciklusonként fizet azért, hogy hozzáférjen az európai uniós közös piachoz. Norvégiához képest a másik két ország elenyésző összeget fizet.
Ezt a pénzt a szegényebb országok kapják, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alacsonyabb, mint az EU-átlag kilencven százaléka. A támogatás legnagyobb részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben 77-ből nagyjából négymilliárd forintot) a civil társadalom támogatására kell fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független alapkezelőt kell kiválasztani, nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.
A norvég külügy szerint a magyar állam nem volt hajlandó elfogadni a szakmailag legjobb jelöltet, inkább lemondott a teljes összegről. A jelölt sajtóhírek szerint az Ökotárs Alapítvány lett volna. A magyar kormány viszont a Magyar Vöröskeresztet akarta, az Ökotársat pedig „Soros-szervezetnek” minősítette.
Az oslói kormány már 2014-ben konfliktusba került az Orbán-kormánnyal, amely vegzálni kezdte a neki nem kedves témájú programokat végrehajtó civil szervezeteket.
Korábbi cikkeink a témában:
- Elfogyott a türelem, elveszett Magyarország számára a Norvég Alap 77 milliárdja
- Az önkéntes hozzájárulás, amivel tartoznának? - durvul a vita a Norvég Alapról
- A magyar és a norvég kormány is csúsztat a civil alap ügyében
