A zaporizzsjai atomerőmű körül zajló harcok hatására Lengyelország kálium-jodid tablettákat adott elővigyázatosságból a helyi tűzoltóságoknak, hogy ők szükség esetén osszák ki azokat a lakosság között. Európában máshol is nagy volt a kereslet a kálium-jodid után, többek között Finnországban is, ahol a kormány arra buzdította a lakosságot, hogy vásároljon belőle. UGyanez történt Csehországban is alig néhány nappal az orosz invázió kezdete után. Szakértők szerint ezek atomerőmű-katasztrófa esetén segíthetnek, de nem atomháború vagy atomfegyverek ellen. Dana Drabova, az Állami Nukleáris Biztonsági Hivatal vezetője szerint ilyen esetben a sugárzás elleni tabletták "feleslegesek" lennének. Nem úgy, mint egyes, ma is működő, még a második világháborúban épült óvóhelyek.
A hidegháború idején több százezer óvóhely volt Európában. Némelyik még a második világháború előtti építkezésekből származott, de a kommunista korszak hatóságai például elő is írták, hogy az új lakó- és termelési létesítményekben földalatti óvóhelyeket építsenek.
Finnország, Svédország és Dánia rendben tartotta, rendszeresen felújította óvóhelyeit. Finnország a mai napig olyan óvóhelyeket tart fenn a városokban és más sűrűn lakott területeken, amelyek a lakosság mintegy kétharmadának befogadására alkalmasak. Néhányat közülük úgy terveztek, hogy ellenálljanak egy 100 kilotonnás atombomba felrobbanásának is.
A másik oldalon vannak olyan országok, amelyek bár múzeumként a mai napig fenntartják hidegháborús földalatti óvóhelyeiket, de hagyták, hogy eljárjon felettük az idő, és ma már nem nyújtanának valódi védelmet.
Az AP tudósítása.