Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van, 145 millió forint jut a város költségvetésében az évi kétszeri útkarbantartásra. Ez a főbb földutakra sem elegendő, télen a sár, nyáron a szálló, sívó sárga homok az uralkodó. A sáros, nyomvályús földutak olykor húsz-negyven centiméter átmérőjű kráterei gyakran megtelnek vízzel. A külterületen élők naponta küzdenek munkába menet és hazafelé. Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is nehezen jut be a házakhoz.
Amikor esik, sártengerré változik a Fenyves köz, járhatatlanná Szarkás és Hetényegyháza városrész földútjai. Budaihegy és Borbás lakói néhol a lábszárközépig süppedő sár miatt bosszankodnak, mások attól félnek, hogy el ne akadjanak az autóval. A sáros, nyomvályús földutak olykor húsz-negyven centiméter átmérőjű kráterei gyakran megtelnek vízzel. A külterületen élők naponta küzdenek munkába menet és hazafelé.
Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is nehezen jut be a házakhoz. A gazdálkodók a traktorjaikkal sincsenek könnyebb helyzetben, a felázott és útalap nélküli, kanyargós szántóföldi utakon fóliasátraik is küzdelmesen megközelíthetők.
145 millió forint van beállítva a kecskeméti költségvetésben az évi kétszeri útkarbantartásra, ami a főbb földutakra sem elegendő; miközben Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van. Télen a sár, nyáron a szálló, sívó sárga homok az uralkodó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a géppark átlagéletkora harminc év. Hatékony munkavégzés szinte lehetetlen, a meghibásodások rendszeresek, az alkatrészek beszerzése is bonyodalmas, hiszen már nem gyártanak ilyen típusú munkagépeket.
A lakosság közel fele külterületen élt
Kecskemét mindig óriási külterülettel bírt. A múltban a város határát szőlő- és gyümölcskertek fogták közre. Egykor a homokos talajú, gyengébb legelőkön hajtották a marhacsordákat; a jobb talajokon kaszáltak, amelyek egy részét a kecskeméti tanyák elődeként mezei kertként hasznosították.
A hatvanas években Kecskemét lakosságának 47 százaléka még külterületen élt. Számuk az évtizedek alatt ugyan jelentősen csökkent, de a rendszerváltástól kezdve egyre többen építkeztek a városhoz közeli, jellemzően sűrűn tanyásodott részeken, például Ballószögön, Kadafalván, Helvécián, Hetényegyházán.
A külterületet is egyre inkább igénybe vették a kecskemétiek, gyakran luxusméretű családi házaik megépítéséhez. Tanyák, gazdaságok, szántók, családi házak, gyümölcsöskertek, új városrészek váltják ma egymást Kecskemét külterületén, amelyet jóval ezer kilométer feletti földút hálóz be. Ez olyan történeti adottsága Kecskemétnek, amivel az önkormányzatnak és a városüzemeltetési cégének foglalkoznia kell.
A kül- és belterületi szilárd burkolat nélküli utak járhatóságának alapfeltétele a megfelelő vízelvezetés és útprofil kialakítása. A földutak teherbírásának javítása érdekében kőből, salakból útalapot kell(ene) építeni. Elegendő forrás erre nincs, az évi kétszeri karbantartás is csak a főbb földutakra korlátozódik, gréderezést a mellékutakon alig vagy egyáltalán nem végeznek.
Nyakig jár mindenki a sárban
Az itt élők nem értik, miért nem végeznek évente több alkalommal útkarbantartást. A Vacsi köz városrész egyéni képviselője, Tóth Szilárd, a Szövetség a Hírös Városért ellenzéki frakció tagja is ezzel a kérdéssel fordult a polgármesterhez még ősszel. Kertvárosias körzetéhez kiterjedt külterület tartozik, homokos, néhol murvával felszórt utakkal.
Kérdésünkre a képviselő elmondta: egész évben kihívást jelent e terület. Szárazság esetén a szálló por, eső esetén a kiöblösödő, vízzel megtelt gödrök okoznak gondot az itt élőknek. A gyűjtőútvonalak (Talfája köz, Hegedűs köz, Kis Hegedűs köz, Vacsi köz) rendszeres karbantartásra szorulnak, évente legalább háromszor, jobb esetben négyszer is szükség lenne beavatkozásra.
Ha a munkagépek végigmennek is a földutakon, akkor sem mindig van benne köszönet, aminek a lakosok hangot is adnak. „November 3-án a Hegedűs köz folytatását, a Budaihegy tanya földutat megtúrták útjavítás címén. Nincs benne köszönet! Kifelé haladva a városból, a középvonaltól balra kialakult egy taraj, a bal oldali széle az útnak egy szakaszon mélyebbre került, mint a szélén a füves rész, ahol az esővíz megáll majd. Itt majd kétéltű járműre lesz szükség. Kár volt hozzányúlni, mert csak romlott az amúgy is igen rossz állapot” – olvasható a Vacsiköz-Kecskemét Facebook-csoportban.
Ugyanitt hasonló véleményt formált egy helyi lakos: „Ha már nem kevés pénzébe kerül a városnak egy ilyen gréderezés, és évente kettő van előírva (október–április), jó lenne tisztességes munkát végezni!”
Kadafalva ma Kecskemét egyik népszerű külső városrésze, ahová a XX. század elején a városépítő Kada Elek polgármester szőlőmunkásokat telepített le. 1980-ban alig kétszázan lakták, napjainkban több mint 3500 fő él a szatellit településrészen. Az elmúlt tíz évben itt épült fel a legtöbb családi ház. Önerős útépítésekre hiába van igény, az infrastrukturális fejlesztések – burkolt utak, közművek, járdák – csak kis lépésekben haladnak. A földutak rendben tartása itt is komoly kihívás.
„Az a jellemző, hogy az út van a legmélyebben, nincs meg a megfelelő profilja, ami biztosítaná, hogy minél gyorsabban lefolyjon a víz az árokba, és persze a szikkasztóárkok is hiányoznak általában. A földutak karbantartása csak jelképes. Jó esetben egy évben egyszer jön egy gréder (talajgyalu) meg egy henger; ha ez száraz időszakban történik, akkor ez inkább káros, mint hasznos” – állapítja meg egy kadafalvai lakos.
„Esetleg az önkormányzatból, ha látja valaki. Nyakig jár mindenki a sárban, ha így marad, holnap már hívhatjuk a traktorost, aki kimenti az autókat” – ezt a segélykiáltást néhány napja Hetényegyházáról írták. Mellé egy videót is megosztottak, amelyen az látszik, hogy néhol tengelyt érő sárban araszolnak az autók. Kadafalvához hasonlóan fejlődött a kecskeméti peremrészen fekvő családi házas, falusias, tanyás Hetényegyháza. Útalap nélküli földútjainál is nagyobb probléma, hogy évek óta csúszik a több mint hatezer lakosú városrész bekötése az M5 autópályába, ami csillapíthatná a belvárosba áramló reggeli és délutáni dugókat.
Folyamatosan ömlik a panasz a rossz, járhatatlan, kátyús kecskeméti bel- és külterületi utak miatt az önkormányzatra és a helyi képviselőkre, kormánypárti és ellenzéki politikusokra egyaránt. Több körzethez hatalmas külterület tartozik, a képviselők lelkiismeretén múlik, hogy mit lobbiznak ki és mit tudnak elérni a polgármesternél a külterületi utakra szánt alacsony keretből. Kérdés, miért adnak ki további építési engedélyeket, ha mellé a minimális közlekedési infrastruktúra sem biztosított. Kecskeméten feltűnően nagy különbségek alakultak ki a külterületeken, ugyanúgy megtapasztalható a fényűző luxus és a végletes szegénység, amit egyetlen dolog mégis összeköt: a sáros, poros, homokos út.
Duplájára emelkedett a városüzemeltetés benzinköltsége
A géppark átlag életkora harminc év, a munkagépek rendszeresen javításra szorulnak. A két láncos járműből csak az egyik működik. A hidraulika és az irányjelzők gyakran elromlanak, így a földmunkát végző munkagépek el sem indulhatnak – sorolja a problémákat Dobos József, település fenntartásért felelős tanácsnok.
A külterületi utak karbantartása óriási feladatot ró az önkormányzatra. A kezelésükben lévő közutak fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséről a közfeladat-ellátási szerződés alapján a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. gondoskodik. A képviselő hiába kezdeményezte, hogy nagyobb keretből gazdálkodhassanak, és alakítsák át a nonprofit céget, javaslata nem talált meghallgatásra. A földutak karbantartására nem elegendő az évi 145 millió forint – mondja Dobos. Vízelvezetéshez szükséges árkok kialakítása, kotrása, szakszerű gréderezés: mind több feladatot igényelne. Megoldást az útalapok kiépítése jelentene, de erre végképp nincs forrás – teszi hozzá az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció képviselője.
Azzal senki nem számolt, hogy a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. benzinköltsége a duplájára emelkedik, az időközben eltörölt benzinársapkát pedig nem terjesztették ki az önkormányzati szférára. Ezt már Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester mondta tavaly az októberi közgyűlésen, ahol a külterületek kérdése rendszeresen előkerül.
Kerestük Falu Györgyöt, az illetékes alpolgármestert, tervezik-e fiatalítani a gépparkot 2023-ban, emelik-e a külterület forráskeretét, módosítják-e a közszolgáltatási szerződést, amelyben az évi kétszeri karbantartás szerepel, de nem kaptunk választ. Falu az októberi testületi vitában elismerte, hogy a kecskeméti földutak nincsenek jó állapotban. Akkor azt is mondta, hogy azokra a gyűjtő utakra figyelnek, ahol a hulladékszállító járművek is közlekednek.
Egy, a neve elhallgatását kérő városházi forrásunktól ugyanakkor megtudtuk: a városi géppark idén megújulhat, több mint hatszázmillió forintos lízing keretében megvalósuló eszközbeszerzésről döntöttek még júliusban.
Küzdenek az alföldi települések
A Kecskeméthez képest negyedannyi lakosú, harmincezres Kiskunfélegyházán hasonlóan küzdelmes a külterületen élők közlekedése. 35 kilométer külterületi burkolt útja és több mint ötszáz kilométer földútja van a városnak. Az éves karbantartási feladatokat a Félegyházi Városfenntartó Nonprofit Kft. végzi, illetve több külső vállalkozó is kap gréderezésre megbízást vagy legalább üzemanyagköltség-térítést.
A 2022-es költségvetésben 481 millió forint volt beállítva útfelújítási feladatokra, amelyből a kecskemétihez hasonlóan elenyésző részt fordítottak a külterületi utakra. A tisztánlátást itt is az nehezíti, hogy a költségvetés számsorai között nem tüntetik fel a pontos összeget – adja tudomásunkra Kis-Szeniczey Kálmán félegyházi LMP-s önkormányzati képviselő.
Az alföldi települések általában küzdenek a helyi közlekedési viszonyokkal: vagy a kátyús, megrepedt aszfaltutak nehezítik a haladást, vagy az útalap nélküli, nyáron poros, télen sáros földutak.
A rezsiválság, a csökkenő bevételek mellett újabb terhet jelent a polgármestereknek, hogy a kormány húszmilliárd forinttal több szolidaritási hozzájárulási adót szedne be idén a városoktól. 217 milliárd forintról 237 milliárdra növelnék az adóbevétel összegét – olvasható a még el nem fogadott, 2023. évi tervezett központi költségvetésben.
Jelentősen csökkenhet az előző évhez képest a Magyar Falu Programra szánt forrás is, kilencvenmilliárdról 26,7 milliárdra apasztanák a keretet. Megvágnák a Modern Városok Programot is, ott az előző évi ötvenmilliárdhoz képest harmincmilliárddal kevesebb juthat fejlesztésekre.
Még 2021-ben pályázhattak az önkormányzatok a Külterületi helyi közutak fejlesztése révén ötvenmilliárd forintnyi keretösszegen belül a földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására. Kecskemét maximum háromszázmillió forintra pályázott. Tűzoltásra ekkora összeg akkor elegendő volt, megoldásra nem. Idén viszont nem várható pluszforrás.
