Régóta a sereghajtók között van Magyarország az idegen nyelvet beszélők arányát illetően. A rossz átlagot a szakemberek szerint két szélsőség, a nyelveket már középiskolában is folyékonyan beszélő rétegek és a nyelvtanulásra sokszor csak készségtárgyként tekintő, periférián élők alkotják.
Továbbra is sereghajtó Magyarország idegennyelv-tudás terén a térségben. Az Eurostat önbevallásra alapuló legfrissebb felmérése szerint 2022-ben a 25 és 64 év közötti magyarok több mint fele, 51,3 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelven. Ezzel csupán Bulgáriát tudtuk megelőzni, és őket is csak hajszál híján (51,8 százalék). Legalább egy idegen nyelven a válaszadók 30,6 százaléka beszél, két nyelven pedig 14,2 százalék.
A 2016-os adatokhoz képest ugyan érzékelhető javulás. Akkor a magyarok 57,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak magyarul beszél, vagyis több mint hat százalékkal csökkent az arányuk hat év alatt. Az egy nyelvet ismerők aránya két százalékkal, a két nyelven is beszélőké 3,1 százalékkal emelkedett. Ha összehasonlítjuk a 2007-es adatokkal (74,8 százalék), látszik a fejlődő tendencia, de ez nem segít, ha mindenki más is halad – ráadásul sokkal gyorsabban.
Nőtt az angol nyelvet tanuló diákok száma is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján míg a 2010/11-es tanévben 359 ezer 1–8. osztályos tanult angolul, 2020/21-ben már több mint 440 ezer. Ugyanakkor jelentősen, 157-ről 117 ezerre esett vissza a németes diákok száma (a KSH kutatásában egy diák annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul). A francia már kevésbé népszerű, a spanyol nyelvet tanulók száma viszont a háromszorosára nőtt.
Ezt is elviszik magukkal
Az idegen nyelvet beszélők alacsony számát sokan a magyar nyelv nyelvcsaládi elszigeteltségével hozzák kapcsolatba. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a velünk egy nyelvcsaládba tartozó finnek az élvonalhoz tartoznak. Az ott élők mindössze 7,8 százaléka nem beszél legalább egy idegen nyelvet a már említett magyar 51,3 százalékhoz képest.
Egy másik szempont, hogy Magyarország – nyelvileg legalábbis mindenképpen – magával határos. Nem élnek nálunk nagy számban saját nyelvüket beszélő nemzetiségek, és amikor ez még másképp volt, se kulturális, se történelmi nyomás nem volt soha a magyar lakosságon, hogy különösebb erőfeszítést tegyen a nyelvük elsajátítására. Míg a szomszédos országokban szinte mindenhol jelen van – legalább régiós szinten – a két- vagy többnyelvűség, addig Magyarországon meglehetősen homogén a nyelvi környezet. A felgyorsult mobilitás, a külföldi munkavállalás, az ideérkező külföldiek emelkedő száma és a digitális világ nyújtotta lehetőségek kiaknázása az idegen nyelveken keresztül azonban egészen új helyzetet hozott, illetve felgyorsította a globalizáció miatt egyébként is szükségszerű folyamatot. Az oktatáspolitika azonban nagyon nehezen veszi fel a ritmust, és óriási szakadékok tátonganak a közoktatásban.
A digitális világ erős katalizátor, de egyelőre ez még kevés. Ha mégis 1. ömlik a TikTokon, az Instán és a Facebookon keresztül a gyerekekre az angol nyelv, és ha 2. a nyelvoktatás feltételei sem rosszak, ha a magyar oktatási rendszer összképét nézzük, 3. az elmúlt évtizedben pedig összességében nőtt az általános iskolában idegen nyelvet nagyobb óraszámban tanulók száma, akkor hogy lehet, hogy Magyarország mégis még mindig a sor végén kullog?
Nézzük a fiatalokat még egy statisztika erejéig. Már csak azért is, mert itt jóval kedvezőbbek a számok. Az Eurobarometer 2018-as felmérése szerint hat évvel ezelőtt a magyar fiatalok 29 százaléka tudott csak az anyanyelvén írni és olvasni, 43 százalékuk beszélt egy idegen nyelvet, 26 százalékuk pedig kettőt. A nyelvtudás objektív mérőszámát jelentő nyelvvizsgák száma azonban sokat csökkent az elmúlt években.
2020 óta nagyjából a felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A csökkenés különösen a huszonévesek körében volt szembetűnő – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból. Míg a Covid-időszak előtt akár évi 120-135 ezren is elmentek vizsgázni, 2020-ban ez 86 ezerre esett vissza, 2022-ben csak 83.145, 2023-ban pedig már csak 66.014 volt – vagyis mostanra mindössze a fele a korábbi számoknak. Ez vélhetően a kormány nyelvvizsga-amnesztiájának is köszönhető, 2020 április 10-én ugyanis a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghozott döntés értelmében az egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvvizsga hiányában is megkaphatták a diplomát.
Fontos szempont az is, hogy a nyelvvizsgák közül is a legmagasabb az alapfokú vizsgák aránya, vagyis kevesebben veszik a fáradságot, vagy inkább alacsonyabb az elvárás a vizsgázók felé, hogy magasabb szinten sajátítsák el a nyelvet, és erről számot is adjanak.
„A NAT 2012-ben csökkentette az idegen nyelvi órák számát, miközben megemelte a követelményt (általános iskola: A2 minimum kimeneti szint, érettségi: B1 minimumszint), és a 7. osztálytól bevezette a második idegen nyelv tanulásának a lehetőségét is” – áll egy 2016-os tanulmányban, amelynek apropója a Nyelvtudásért Egyesület konferenciája volt. 2019-ben Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében bejelentette: a 9. és a 11. évfolyamosoknak kétszer két hetes ingyenes külföldi nyelvtanulási lehetőséget nyújtó programot indít a kormány. Ezt azonban keresztülhúzta az időközben kitörő koronavírus-járvány, emiatt nem lett belőle semmi, a projekt azóta is parkolópályán van.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon tömegével végeznek nulla nyelvtudású mérnökök, állítja a szakértő
Akik nem jutnak szóhoz
A nyelvoktatás helyzetét önmagában mégsem látják olyan borúsan a nyelvtanárok, pontosabban nehezen tartják elválaszthatónak az alapproblémáit az oktatás egészének rendszerhibáitól. Szerintük óriási a szakadék a különböző társadalmi csoportok nyelvtudása között, és leginkább szociokulturális okok állnak a háttérben. Problémát okoz az is, hogy folyamatosan meredeken nő a tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma. Az ő nyelvoktatásuk más vagy kiegészítő módszereket igényel. 2022-ben már közel hatvanezren voltak, ami az általános iskolások 8,3 százalékát jelentette, de a 8. évfolyamban már minden tizedik gyerek SNI-s volt.
Medgyes Péter nyelvtudós, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének volt alelnöke és az MTA Pedagógiai Szakbizottságának tagja 2022-es, Az angol nyelv és a globalizáció című munkájában úgy fogalmaz: „Az iskolai nyelvoktatás alacsony hatásfokánál és a kapkodó központi intézkedéseknél is fontosabb tényező, hogy a lakosság jelentős hányada egyelőre nem érzékeli kellő súllyal az »idegen nyelvi analfabetizmus« hátrányait a mindennapi életében. – A kutató ír arról is, hogy az uniós országok felében kötelező, illetve választható nyelv az angol (Magyarországon nem). – A kötelezővé tétel mellett szól, hogy a mai világban komoly hátrány, ha valaki nem tud angolul. Richardson (2016) ezt elismerve hozzáteszi, hogy globalizálódó világunkban az is hátrány, ha valaki csak angolul tud.”
„Ezek a felmérések az átlagot mutatják, a gyakorlatban viszont ez két szélsőség átlaga – két teljesen külön világról beszélünk. A magyar közoktatási rendszer tudásszinten és szocioökonómiai szempontokból nagyon szegregált. A budapesti középiskolában már azt látják, hogy szinte okafogyottá vált a nyelvoktatás, hiszen olyan angoltudással érkeznek a diákok, hogy 10.-ben le is teszik a nyelvvizsgát. Az elit gimnáziumok éppen azzal küszködnek, hogy mégis mit kezdjenek ezekkel a diákokkal a fennmaradó évek nyelvóráin. Ehhez képest Tatárszentgyörgyön, ahol most tanítok, először meg kell indokolni a részben jogos kérdést: minek tanuljon meg valaki egy másik nyelvet, mi szüksége lehet rá itt? Aztán meg az absztrakciós képesség hiánya miatt elmagyarázni, hogy miért jár s rag egyes szám harmadik személyben” – vázolja az említett két világ között ingázó Prievara Tibor, aki egy budapesti középiskola angoltanára, de az utóbbi időben Tatárszentgyörgyre is átjár a Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott iskolába tanítani.
Pedig szerinte jelen vannak azok a módszertani eszközök, amelyekkel hatékonyan lehetne tanítani. „Nem ezzel van a probléma, hiszen ez egy világpiac, több százmillió ember tanul nyelveket. Az innováció, az új eszközök pedig leszivárognak a mindennapokba is. Az nem mindegy viszont, hogy kit tanítasz, hol, mennyiért és hány órában. Ha nagyon sok munkát kérnek, akkor ugyanis a minőség csökkenni fog” – teszi hozzá.
Gémerszéktől a nyelvvizsgáig
Renner Kinga angolnyelv-tanár, nyelvvizsgáztató és az Így és úgy? – Törődés podcast hostja szerint látszanak a közösségi média nyelvtanulást serkentő hatásai is. „Ezeknek a platformoknak a hátrányai mellett – ha szigorúan a nyelvtanulást stimuláló hatásaikat nézzük – látszik például a jótékony hatás. A gyerek a használatuk közben elsajátítja a nyelv alapjait akár B2-es szinten. A fiúknál elsősorban a videójátékok miatt, hiszen ott angolul kommunikálnak a társaikkal, és egy idegen nyelvi környezetben mozognak. A lányoknál hasonló hatást látok a TikTok használatából. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezeket most a nyelvtanulás szempontjából vizsgáljuk. Hozzá kell tenni: mindkét formátum csupán egy redukált szókincsforrást jelent.
Az iskolai nyelvoktatásra szánt applikációk közül kiemelném a BookR-t, ahol rövid történetekkel, játékosan, interaktívan, pontokat gyűjtve tanulhat a gyerek animációkon, feladatokon keresztül, a pedagógus pedig pontosan követheti az eredményeit.
Óriási viszont a különbség a különböző rétegek között, hiszen egy kis faluban sokszor nincs gémerszék vagy akár saját számítógép sem. A szülők sem élik meg állandóan, hogy legalább egy második nyelvre szükség lenne.
Az alsós angol a szülők számára sok falusi iskolában olyan, mint a rajz vagy az ének: készségtárgy. Ezzel szemben Budaörsön már első osztályosoknál azt kérdezték tőlem a szülők, hogy nem vagyunk-e még elkésve” – számol be saját tapasztalatairól. Hozzáteszi: az olyan nyelvtanuló applikációk, mint a Duolingo, sokszor jó kiegészítő eszköznek bizonyulnak, bár alapozásnak semmiképp sem elegendők, de addig is a nyelvvel foglalkozik a diák, amíg ezeket használja.
Ehhez kapcsolódóan: Még inkább a tehetősek kiváltságává válhat a nyelvtudás megszerzése Magyarországon
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a negatív összkép ellenére lassan, de biztosan javul a tendencia, amit igazán a 10-15 évvel ezelőtt beinduló külföldi munkavállalás robbantott be. Ennek a robbanásszerű fejlődésnek azonban részben a folyamat természetszerű kifutása, részben a pandémia vetett véget pár éve. „A fő törésvonal nem is vidék-főváros relációban létezik, hiszen vidéken is vannak kiváló iskolák, és Budapesten is vannak zárványok, ahol a nyelvoktatás színvonala alacsonyabb. Inkább a szociális háttérben ragadható meg a különbség.
Az oktatási rendszer semmit nem képes – és láthatóan nem is igazán akar – tenni ez ellen. A központi oktatásirányítás inkább igyekszik távol tartani magát a nyelvoktatástól, aminek megvannak a hátrányai, de részben ennek köszönhető a nyelvtanárok viszonylagos autonóm helyzete is” – véli a szakember.
„Angoltanárként hihetetlenül nagy szabadságuk van a könyvek és a tanmenet tekintetében is. Ha az ember egy könyvből tanít, akkor a tematika mentén halad, ami lehet egy modern szakmai kiadvány. Senki nem fogja számonkérni a sorrendet, hogy miért nem a befejezett folyamatos múlt idő alaki képzését és felhasználását tanítottam ekkor meg ekkor. Nincsenek ilyen megkötések, mint például a magyarnál. Érdemes lenne megnézni, hány nyelvtanár olvasta a NAT-ot (Nemzeti alaptanterv). Szerintem alig valaki” – erősíti meg Prievara Tibor.
A NAT szerint az első idegen nyelv oktatása 4. osztálytól kezdődik, ám amelyik intézményben adottak a körülmények, ott már első osztálytól is megkezdhető. Renner Kinga szerint ugyanakkor éppen ez a korai életkor az az időszak, amikor még nem „tanulja” a gyerek a nyelvet, hanem „magába szívja”. „A nyelvelsajátítás körülbelül tízéves korig tart. Ekkor a gyerek artikulációs bázisa még plasztikus, vagyis formálható a hangképzést végző izomrendszer. Amit hall, azt megtanulja reprodukálni. Tízéves korig a kiejtése is anyanyelvi szintű lehet, és amit hall, abból a nyelvtant is össze tudja rakni. Tízéves korban történik egy fonológiai érés, a hangokat már nem tudja elsajátítani, onnantól kezdve már tudatosan tud csak tanulni és elsajátítani a nyelvtant” – véli a pedagógus.
Nem ugyanaz németül
A közoktatásba érkező gyerekek között egyre nagyobb arányban jelentkező diagnosztizált tanulási nehézségekre sincs válasz Renner Kinga szerint – legalábbis a magyar oktatási rendszer túlnyomó részében – „a módszerek nem inkluzívak. Zajdó Krisztina egy korábbi kutatása szerint a mostani hat-nyolc évesek ott tartanak beszédészlelés terén, mint a háromévesek ötven évvel ezelőtt.
Pedig a hangok megkülönböztetése a nyelvtanulás első lépcsőfoka. Ez kihat a gyerek írására, olvasására, ismeretszerzésére, önbizalmára, motivációjára, és nem biztos, hogy egy tanulási nehézséggel küzdő gyermek felismeri a mintákat.”
Az angolhoz képest kicsit más a helyzet a második legnépszerűbb, Magyarországon oktatott idegen nyelvvel, a némettel – legalábbis Progl Helga némettanár szerint. „A német mostohagyerek. Ez nem olyan, mint az angol, hogy a gyerek megnéz huszonöt YouTube-videót, és már elgagyog egy kicsit angolul. Kevesebb a sikerélmény, nem jók a tankönyvek, és összességében (tisztelet a kivételnek) az oktatás színvonala sem igazán. Ugyanakkor azokban a középiskolákban, ahol a német a második nyelv, alacsonyabb a felvételi ponthatár. Nagyon sok gyerek kerül úgy német nyelvre, hogy máshová nem veszik fel, ezért kénytelen németül tanulni, így már eleve van egy rossz szájíze az egésznek. Hozzá kell tenni, számos kistelepülésen ma inkább a német az oktatott második nyelv. Ennek kulturális és történelmi okai vannak” – meséli a pedagógus, aki hozzáteszi: mindennek ellenére meg lehet győzni a gyerekeket, hogy nem csak nyelvtanból áll az egész, és rengeteg, csak németül fogyasztható forrás nyílik meg az előtt, aki megtanulja a nyelvet.
Ez azonban nem könnyű, mert a német nyelvnél szerinte sokkal fontosabb szerepe van a frontális oktatásnak. „Nem lehet kommunikatív módszerrel oktatni, illetve el lehet kezdeni, de pillanatok alatt ott lyukadunk ki, hogy akkusativ, dativ. Nálam viszont van egy olyan szabály, hogy eleinte addig kell használni a puskát, amíg el nem kenődik rajta a tinta. Így előbb-utóbb automatikusan rögzülnek a szabályok – teszi hozzá Progl Helga. Akárcsak az angolnál, itt is sokat segít a motiváció: – A brexit után az angol iskolák kiestek, a hollandok megteltek, egyre többen tendálnak Ausztria és Németország felé. Ott viszont az elmúlt időben egyre inkább C1-C2-es nyelvvizsgát kérnek, amire már rendesen fel kell készülni.”
A némettanár szerint a hazai tankönyvek alacsony színvonala miatt sokszor német nyelvterületen használt tankönyvekből tanítanak, amelyek viszont más szempontból okoznak nehézséget. „Ezek a könyvek elsősorban migrációs hátterű diákok számára készültek integrációs céllal. Az ott használt nevek, szituációk idegenek a magyar diákok számára, az pedig nem segít az oktatásban, ha életidegen helyzetekben kell helytállni a nyelvi dimenzióban” – világít rá.
A nyelvoktatás és a magyar lakosság nyelvtudásának javítására Rozgonyi Zoltán szerint nincsenek csodafegyverek, főleg nem rövid távon. „Nincsenek instant megoldások. Itt a statisztikákat is évtizedes viszonylatban érdemes vizsgálni, mert hosszú távon érvényesülnek a változtatások – éppen ezért nem nyúl igazán hozzá az oktatáspolitika, hiszen nem jár azonnal tapintható politikai haszonnal.
A tanárok támogatására és folyamatos képzésére lenne szükség. A fizetésemelés mellett a munkaterhelést is racionalizálni kellene, de ez már az egész oktatásszervezésre vonatkozik, nem csupán a nyelvoktatásra. Annak nyomát sem látom, hogy a tanárképzés érdemi változást tudna hozni: az egyetemi idegennyelv-csoportok mérete már elfogadhatatlanul magas. Nagyon vegyes oktatási módszerekkel lehet találkozni. Amikor szódolgozatot íratnak az egyetemen a leendő tanárokkal, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy nem a projektmunkára és a csoportmunkára koncentrálnak majd később a saját óráikon. Ezek együttesen okozzák a gyatra helyzetet, és az orvoslásának is több lábon kellene állnia. Szerencsére itt legalább van egy többé-kevésbé objektív állandó mérce: a nyelvvizsga. Ugyanez fizikából és a többi tárgyból nincs meg.”
Kvíz: Mitől függ a sikeres nyelvtanulás?
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
