Négy és fél év alatt sem sikerült beindítania a kormánynak a magyar diákoknak 2019 februárjában ígért Külföldi Nyelvtanulási Programot. Ennyi idő alatt mindössze 58 diák próbálhatta ki, milyen lenne a program, ha működne.
A program, amely 2020-ban indult volna el, minden kilencedikesnek és tizenegyedikesnek biztosítana ingyenes lehetőséget kéthetes külföldi nyelvtanulásra a nyári szünetben úgy, hogy az állam fizeti az utazást, a képzést és az ellátást is.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Orbán Viktor ígérete után arról beszélt, hogy évi 140 ezer diákot érint a program, amelynek költségvetési igénye elérheti az évi kilencvenmilliárd forintot.
Ehhez kapcsolódóan: Áder, Gyurcsány, Tarlós: a nyelvtudás politikája
A program indulását 2020-ban a Covid-járvány akadályozta, majd a projekt átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Erasmus-programért is felelős Tempus Közalapítványhoz.
A HVG arról ír, hogy azóta sem indult el, legutóbb az ukrajnai háborúra hivatkozva, miközben sem Ukrajna, sem Oroszország nincs a nyelvi program célországai között, amelyek a következők: az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria, Franciaország és Kína.
Miközben eddig mindössze 58 diák próbálhatta ki, milyen lenne ez a lehetőség, ha működne, a Tempus válaszából – amelyet a hírportálnak küldött – az derül ki, hogy már legkevesebb 1,45 milliárd forint közpénzt elköltöttek a Külföldi Nyelvtanulási Programra, egyebek között előkészületekre és a program működtetésének költségeire, illetve informatikai fejlesztések címén.
Ide kapcsolódik még: Az egész program eleve nagyon gyenge hatékonyságúnak nézett ki, nem véletlenül nincs ilyen máshol se a közoktatásban
Ahogy korábban erről a Szabad Európa is írt, a kormány időközben könnyített az egyetemi bejutás és a diplomaszerzés feltételein: eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat, már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, és a diplomaszerzéshez sincs szükség feltétlenül nyelvvizsgára.
Kvíz: Mitől függ a sikeres nyelvtanulás?
