Nyolcvan ország szorgalmazta, hogy Ukrajna területi integritása legyen az orosz háborút lezáró békemegállapodás alapja abban a közleményben, amelyet egy svájci üdülőhelyen adtak ki találkozójuk második, egyben utolsó napján.
Oroszország hiányzása az ukrán kezdeményezésű globális békecsúcsról eloszlatta a reményeket egy nagyobb áttörésre, akárcsak Kína távolmaradása.
A résztvevők közül India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem írta alá a nukleáris biztonságra, az élelmezésbiztonságra és a fogolycserére összpontosító záródokumentumot.
A zárónyilatkozat szerint az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása (…) szolgálhat és szolgál is egy átfogó, igazságos és tartós béke megteremtésének alapjául Ukrajnában”.
„Hisszük, hogy a béke eléréséhez minden fél bevonására szükség van, és párbeszédére” – áll a közleményben.
Viola Amherd svájci elnök, az esemény házigazdája a záró sajtótájékoztatón azt mondta: maga a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” egyetértett a záródokumentummal, „mutatja, hogy mit képes elérni a diplomácia”.
A csúcstalálkozó előestéjén Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorú feltételeket szabott a tűzszünethez, egyebek mellett azt, hogy Ukrajna adja át az irányítást négy területe felett nemcsak az orosz erők által megszállt, hanem az ukránok által ellenőrzött régiókban is – a követeléseket Kijev és nyugati támogatói haladéktalanul elutasították.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a konferencia jogosan viselte az Út a békéhez nevet, mert egy ilyen célt nem lehet egyetlen lépésben elérni.
„Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem gondolja komolyan, hogy befejezi a háborút. Ragaszkodik a kapitulációhoz. Ragaszkodik az ukrán területek átengedéséhez – még olyan területekéhez is, amelyek ma nem állnak a megszállása alatt – mondta. – Ragaszkodik Ukrajna lefegyverzéséhez, hogy sebezhetővé tegye egy jövőbeli agresszióval szemben. Egyetlen ország sem fogadná el ezeket a felháborító feltételeket.”
