Brüsszelbe hívták a balkáni országok külügyminisztereit, hogy egyeztessenek országuk uniós csatlakozási folyamatáról. A vendégek az előszobában találkozhattak ukrán kollégájukkal, aki hasonló cipőben jár, miközben a tagállamok egy részén úrrá lett a bővítési fáradtság. Magyarország mindenkit felvenne az EU-ba.
Információink szerint júniusban valamilyen formában uniós tagjelölti státuszt kaphat Ukrajna, ez azonban nemcsak Oroszország felé komoly politikai üzenet, hanem a tagságra régóta váró nyugat-balkáni országoknak is – akiknek az integrációja igencsak lassan halad, és ez megosztja a tagállamokat. A hat érintett ország külügyminisztere ezért Brüsszelbe utazott, ahol uniós kollégáikkal tárgyalhattak, és ígéretekkel, de újabb elvárásokkal térhettek haza. A találkozón nemcsak ők voltak ott, hanem az ukrán külügyminiszter is, akivel külön tárgyaltak a 27-ek.
Eltérő kilátások
A nyugat-balkáni országok közül Észak-Macedónia 2004, Montenegró 2008, Szerbia és Albánia 2009 óta uniós tagjelölt. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát az EU potenciális tagjelöltként ismeri el. Bosznia-Hercegovina hivatalosan is benyújtotta tagsági kérelmét, míg Koszovó a Stabilizációs és Társulási Megállapodás részese, amely általában megelőzi a tagsági kérelem benyújtását.
Amint láthatjuk, a balkáni integráció már több évtizedes történet, ehhez képest Ukrajna repülőrajtot vett, hiszen a tagsági kérelem beadását követően pár hónap múlva már tagjelöltté válhat, míg hosszú éveket vártak és várnak a balkáni országok erre a pozícióra. Ne felejtsük el, hogy szintén az orosz fenyegetés miatt hasonló gyors elbírálásra és megkülönböztetett figyelemre számít Moldova és Georgiai is, akik szintén kérelmezték a tagságot.
Ezen a héten hétfőn a tagállamok azzal a szándékkal hívták össze a balkáni partnereket, hogy stratégiai vitát folytassanak le, elsősorban a háború okozta hatásokról. Ez kiterjed a térség stabilitására, biztonságára, a hibrid hadviselési formák megjelenésére, ezen belül a dezinformációra, illetve természetesen az energia kérdésére.
A balkáni bővítésben a tagállamok jelenleg is megosztottak. Ami Magyarország álláspontját illeti – ezt majd később még részletezzük –, az Orbán-kormány a minél előbbi tagfelvételt szorgalmazza gyakorlatilag valamennyi balkáni állam esetében. Az ukrán kérelemmel kapcsolatban Magyarország támogató, de azt is mondják a diplomaták, hogy „lássuk a folyamatot”, vagyis az ukrán törekvéseket és eredményeket, amelyeket a háborús helyzetben nehéz elvárni és meglátni.
Több nyugat-európai országon – például Hollandián és Belgiumon – érezhető a bővítési fáradtság, ami felfogható úgy is, hogy még a közép-keleti-európai, illetve balti bővítés okozta egyenetlenségeket sem sikerült megnyugtatóan elsimítani.
A nagy töréspont azonban az Oroszországgal szemben kivetett szankciókhoz való hozzáállás. Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró az összes szankciót alkalmazza, Szerbia azonban nem. Emiatt a lengyelek és a balti országok elégedetlenek, és azt várják, hogy a szerbek is kövessék az uniós intézkedéseket.
Brüsszeli elvárások
A találkozó után Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: „Minden partnerünk érzi, hogy az orosz háború milyen közvetlen hatást gyakorol a világra: az energiaárakra, az élelmiszerhiányra és az inflációra. Pénzügyi támogatásunkat ezekhez az új igényekhez kell igazítanunk. Ezekbe a lépésekbe bevonjuk partnereinket is, hogy enyhítsük a közelgő válság hatásait.” Majd arról beszélt, hogy az EU-nak végre valóban előre kell lépnie a balkáni integrációban, félre kell tenni az eddigi aggodalmakat, folytatni a csatlakozási tárgyalásokat ahol ez indokolt, ahol pedig már a végéhez közeledik, be kell fejezni.
Ugyanakkor a külügyminiszterek tanácsának tagjai kifejezték egyértelmű elvárásukat, hogy „a régióban minden partner, különösen a tagjelölt országok elkötelezzék magukat az európai értékek és az európai külpolitika mellett”, majd nevesítették azt is, hogy elvárják az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazását.
Kiemelték a bosznia-hercegovinai helyzetet, és megismételték az EU elkötelezettségét az egységes és szuverén ország uniós kilátásai mellett. „A reformok visszafogása és az állami intézmények leépítése összeegyeztethetetlen és elfogadhatatlan az európai perspektívával” – ez elég konkrét üzenet volt Milorad Dodik boszniai szerb vezető felé, aki megbontva a három nemzetiség egyensúlyát, egyfajta külön boszniai szerb intézményrendszer létrehozására tesz kísérletet. Hozzá kell tenni, hogy Dodik a magyar kormány messzemenő támogatását élvezi, ami nemcsak szavakban, hanem tettekben és konkrét pénzügyi segítségben is megnyilvánul.
Szijjártó négy pontja
A téma kapcsán Szijjártó Péter nem fukarkodott sem a minősítéssel, sem az elvárások megfogalmazásával. A tanácskozás szünetében – és egyébként még a napirendi pont tárgyalása előtt, tehát annak kimenetelétől nem zavartatva – négypontos listát állított össze, amelyhez az EU-nak szerinte tartania kell magát. Ezek a következők:
- El kellene ismerni, hogy Szerbia kulcsország, ők tudják garantálni a békét és a biztonságot, integrálni kell őket. A magyar külügyminiszter szerint Szerbiát akár holnap fel lehet venni, egyébként pedig tegnap kellett volna.
- Bosznia-Hercegovinában mindhárom nemzetiséget el kell ismerni, egyenlően kell kezelni, Milorad Dodikot pedig békén kell hagyni, mert esetleges szankciók alá helyezése tragikus következményekkel járna Szerbia és Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából egyaránt.
- Albániával, Észak-Macedóniával meg kell kezdeni a tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kell zárni.
- Arról, hogy a szerbek nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz, Szijjártó azt mondta, többet várunk el tőlük, mint amit adni tudunk nekik. „Régi bűnnek hosszú az árnyéka, ha felvettük volna őket, akkor most nem lenne kérdés, hogy csatlakoznak-e az EU külpolitikájához” – mondta a külügyminiszter, aki a legújabb szankciók vétózásával éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Összeségében Szijjártó Péter szerint az EU törekvései a Nyugat-Balkán integrációjára teljes mértékben sikertelenek, miközben három érintett ország már a NATO tagja. Arra is figyelmeztetett, hogy ma még előnyben van a térségben az EU, mert az emberek támogatják az uniós integrációt, de nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, ezért „a nagyképű brüsszeli hozzáálláson változtatni kell”, különben ahhoz hasonló veszteség éri az EU-t, mint amikor a britek kiléptek. Hogy pontosan melyik brüsszeli politikus vagy bürokrata nagyképű, az nem derült ki, mindenesetre az EU bővítéséért a magyar kormány által delegált Várhelyi Olivér uniós biztos a felelős.
Kérdezni nem tudtunk Szijjártó Pétertől, sajtótájékoztatójára ugyanis – ahogy mindig – csak a kormánypárti brüsszeli tudósítókat hívták meg, a független sajtó képviselőit nem.
