Az egyetemekre jelentkező 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést, miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és pályaelhagyókat. Egy oktatáskutató szerint az elmúlt tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott a helyzet, a pedagógusképzésre jelentkezők alacsony száma is ezt igazolja.
Idén a 126 ezer, egyetemre jelentkező közül 3357-en írtak be osztatlan tanári képzést, első helyen azonban közülük is csak 1595 fő jelölt be tanár szakot – derül ki az Eduline összesítéséből. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valamelyik képzésére jelentkeztek, a felvi.hu adatai szerint összesen 1336-an.
A legnépszerűbb az angol–történelem osztatlan képzés, ahová 119-en jelentkeztek, de közülük csak harmincan írták be első helyre. Angol–magyar nyelv és irodalom 104 fő, közülük húszan az első helyen. A biológia–kémia szakra jelentkező 35 diák közül hárman írták be első helyre ezt a képzést. Biológia–matematika: két fő, fizika–kémia: egy fő, biológia–fizika, fizika–földrajz, kémia–matematika: nulla fő az első helyen.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint régebben sem volt magas presztízse a tanári pályának, és nem voltak túlfizetve, de a mainál magasabb szinten volt az elismertségük, és a fizetésük is jobb volt. Elégedettebbek voltak a munkakörülményekkel és sokkal inkább érvényesültek szakmai prioritások a működésükben, végezhették azt a munkát, amiről úgy gondolták, hogy azt kell az iskolában csinálni, mert – bár ennek evidensnek kellene lennie – most borzasztóan nem így van – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Kiss László történelemtanár: „Nem szigetek fogják megváltoztatni a rendszert, az egészet magát kéne emberségesebbé tenni”
Szerinte az oktatással kapcsolatos szakpolitikai döntések nagy része a 2010-es években történt nagy rendszerátalakításoktól kezdődően alapvetően nem oktatási szempontokat tartott szem előtt, nem annak érdekében történt, hogy korszerű módon mozdítsák előre az oktatás minőségét.
Mint mondta, a helyzet az elmúlt tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott, ez a pedagógusképzésre jelentkezők számán is jól látszik, néhány év alatt a felére csökkent. A pedagógushiány a hátrányos helyzetű térségekben és a matematika, valamint a természettudományos területen jelenik meg kiemelkedő mértékben, de általában is jellemző.
A brutális csökkenés olyan következményekkel járhat, hogy nem lesznek pótolhatók a nyugdíjba menő vagy más okból távozó pedagógusok – mondta Ercse Kriszta. Szerinte már húsz-harminc éve lehetett látni a pedagóguskorfán, hogy probléma lesz, 2016-ban pedig már egyértelműen érezhető volt a pedagógushiány.
A pedagógusképzéseken negyven-ötven százalék a lemorzsolódás – hangsúlyozta, hozzátéve: mindig is úgy volt, hogy a tanárképzésre jelentkezők közül sokan eleve nem akartak pedagógusok lenni, csak diplomát szerettek volna, amellyel aztán máshol helyezkedtek el.
Korábbi cikkünk a témában: Hirtelen felindulásból elkövetett törvényhozás: a pedagógus-státusztörvény adatvédelmi problémái
A tapasztalatok szerint azoknak, akik végül pedagóguspályára lépnek, csak egy kis százalékuk tart ki két évig, hogy letegye a pedagógus-szakvizsgát.
„Korábban, 12-13 ezer fős jelentkezésnél végül 2300-an tették le a szakvizsgát, úgyhogy a mostani helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik. Ha most 1600-an jelentkeztek, ennek alapján képzeljük el, mennyi lesz a számuk pályára lépésük időpontjában. A helyzet teljesen katasztrofális” – fogalmazott.
Mint mondta, egzisztenciális krízis van az egész hivatáscsoportban, rengeteg a pályaelhagyó, nincs utánpótlás, aki mégis van, az az elképesztő munkaterhelés miatt képtelen jól teljesíteni, és nem vonzó a nagyon alacsony fizetés sem.
Különböző világnézetű emberek alkotják a pedagógusok csoportját is, de abban egységesek, hogy az előírt adminisztrációt túlzónak és feleslegesnek tartják, és sokan nehezményezik a munkakörhöz nem tartozó feladatok, például a helyettesítések nagy számát is – mondta az oktatáskutató. Egy fizikatanárnak például nem tartozik a munkaköréhez, hogy történelemórát tartson, vagy egy tornatanár kémiaórát – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Videóban mondják el a Madách gimnázium tanárai, miért nem támogatják az új jogállási törvényt
A pedagógushiány a falusi kis iskolákban még jelentősebb gondot okoz, mint a városi intézményekben, mert ők még nehezebben találnak matematika- vagy természettudomány-tanárokat, ezért a gyerekek ellátatlanok maradnak – mondta.
Szerinte az oktatásirányítás statisztikailag próbálja kezelni a pedagógushiányt, de ezt így nem lehet megoldani, és az ide-oda vezényelgetés sem működik, mert a pedagógia nem erről szól, fontos, hogy a tanár ismerje a diákjait.
A megoldás az lenne, ha változtatnának azokon a körülményeken, amelyek elüldözik a pedagógusokat a pályáról, és ellehetetlenítik a munkájukat. Szakmai szempontok alapján kialakítani azt a feltételrendszert, ahol jól és korszerű módon tudnak működni, biztosítani számukra azokat a körülményeket, hogy a szakmai mozgásterük megmaradjon, amellyel alkalmazkodni tudnak tanulóikhoz, valamint a saját életminőségük is javuljon, mert ha valaki nem él jól, és rengeteg pluszmunkát kell vállalnia, hogy megéljen, az nonszensz. Lenne dolga az oktatásirányításnak, mert a magyar társadalom borzasztó állapotban van, ami azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem jól működik és nem korszerű.
PDSZ: Gyakorlatilag nem jönnek be új tanárok a rendszerbe
Az új státusztörvény csak tovább ront a helyzeten a pedagógus-szakszervezetek és a tervezet bevezetése ellen tiltakozók szerint. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is azt hangsúlyozta, hogy az egyetemre jelentkezők töredékéből lesz csak valóban pedagógus, ezért a mostani jelentkezők alacsony száma tragédia.
A kormánnyal zajló találkozókon figyelmeztették a köznevelési államtitkárt, hogy ha továbbra is kitartanak a státusztörvény mellett, amely egyébként nem szerepel az uniós elvárások között, nem fogják tudni produkálni azt a tanárlétszámot, amely viszont már fontos feltétel az EFOP Plusz programban, amit az EU felé vállalt a magyar kormány oktatásügyben – mondta a PDSZ ügyvivője.
Az elvárás szerint 140 ezer főnek kell lennie a pedagóguslétszámnak, az viszont vita a kormány és az érdekképviseletek között, hogy hányan vannak most. Nagy Erzsébet szerint friss KSH-adat még nincs, de a 2022-es szint sem éri már el a 140 ezret. A kormány viszont 174 ezer fővel számol, de abban benne van a szakképzés is, ami nem tartozik az EFOP Plusz program keretébe a szakszervezet szerint.
Korábbi cikkünk a témában: Tömegesen mondhatnak fel a pedagógusok, ha elveszik a közalkalmazotti jogviszonyukat
Nagy Erzsébet szerint már több mint egy éve is 16 ezer pedagógus hiányzott, azóta pedig tovább nőtt ez a szám a pályaelhagyások és kirúgások miatt. Ha a státusztörvény miatt további több ezer pedagógus távozik, még rosszabb lesz a helyzet, amit tovább súlyosbít, hogy öt éven belül 25 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem lépnek a helyükre újak a tanárképzésből.
„Lézengenek, akik úgy kerülnek ki az egyetemekről, hogy vállalják azt is, hogy tanítanak. Itt hatalmas csökkenések várhatók. Ha a státusztörvény további tanárokat riaszt el a pályától, akkor ezt a 140 ezres számot a kormány nem tudja produkálni” – fogalmazott.
Nagy Erzsébet szerint akkor is beírják a Krétába megtartott órának a fizikát, ha az énektanár helyettesít, ezért nem látszik a rendszerben, hogy ilyen esetekben nem szakszerű helyettesítés történik. Az intézményekből nem jön adat, és a Kréta sem tükrözi, hogy a megtartott órák közül hány esetben történt nem szakszerű helyettesítés. Ezeket az adatokat eltussolják, ezért nem lehet látni, hogy pontosan mekkora a tanárhiány az egyes szakoknál, mert papíron megtörténik a helyettesítés, de valójában az csak felügyelet, mert helyettesítést csak szaktanár tarthatna a szabályok szerint – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: A könnygáz is előkerült a státusztörvény elleni tüntetésen Orbán Viktor hivatalánál
Erre az a válasz szerinte, hogy így jobb a gyerekeknek, nehogy pótolni kelljen szombaton vagy máskor az elmaradt szakórákat. A kormány a nyugdíjas pedagógusokkal szeretné enyhíteni a hiányt. Lehetővé tette, hogy teljes fizetést kapjanak a nyugdíj mellett, de a PDSZ szerint ez sem lesz elegendő a probléma kezelésére.
„Több éve olyan alacsony az egyetemekről kikerülők száma, akik ténylegesen is elkezdik a tanári pályát, hogy az a nullával egyenlő, gyakorlatilag nem jönnek be új emberek a rendszerbe, ez a szakma teljes kihalását jelenti” – fogalmazott.
