Minden, jelenleg használatban lévő koronavírus-vakcina jelentős védelmet nyújt a megbetegedés ellen, még akkor is, ha azt az oltás után elvégzett gyorsteszt nem mutatja ki. A túl korai nyitás már egy hónapon belül megbosszulhatja magát. Dr. Balkányi László orvosi tudásmérnököt kérdeztük.
Összegyűlhetett-e a kutatóknak egy év alatt annyi ismeretanyag, hogy a vakcinák hatásosságáról beszélhessenek?
Egyértelműen igen. A 'hatásosságot' (efficacy) egyébként már a III. fázisú vizsgálatok egyértelművé tették minden, ma használt, jól dokumentált vakcina esetében – másképp nem is kapták volna meg az engedélyeket. Az utánkövetéses vizsgálatok ezt megerősítik. Ami kérdéses, amit még figyelni kell, az az 'eredményesség' (efficiency), aminek egyik, izgalmas dimenziója az, hogy milyen hosszan áll fenn a védettség, de ez csak bizonyos idő elteltével lesz megválaszolható. Az eredményesség más összetevői, például a súlyos betegségek számának és a halálozásnak a csökkenése az oltott populációban, már jól mérhető.
Van-e nagyságrendbeli különbség a különböző típusú (mRNS, vírusvektor, inaktivált vírus) vakcinák hatásossága között?
Nincs. Nagyságrendi különbség nem is nagyon lehet az engedélyezettek között, hiszen a WHO által még elfogadott 50-60 százalékos hatásossági szint – aminél egyébként minden jelenlegi Covid-19 oltás jobb! – sem nagyságrenddel kisebb, mint a koronavírus-elleni védőoltásoknál mért 70-80-90 százalék feletti hatásosságok.
A terasznyitás napján látott tömegjelenetek alapján sokan negyedik hullámot vizionálnak. Valós veszély ez, berobbanhat a járvány újra?
Igen, az esetszámok csökkenése biztosan megtorpan, sőt emelkedés is lesz. Csoda ugyanis nincs. A népességnek még mindig a nagyobb fele védetlen. Ha több a kontaktus, több a fertőzés. A „berobbanás” erős kifejezés, nem tudjuk mekkora lesz az esetszám-emelkedés, nem is fogjuk feltétlenül látni azonnal, egyrészt a járványterjedés biológiai természete miatt (az emelkedés lassan kezdődik), másrészt a kevés tesztelés miatt. A „kemény adatok” – a kórházba kerülés, a lélegeztetettek, a meghaltak számának emelkedése meg 4-8 hét késéssel jelzi majd az akkorra már rég megemelkedett számokat – ahogy ez történt a 2 és 3. hullámnál is.
Mikor és milyen antitest-tesztet érdemes készíteni az oltás után? Megbízható-e ezeknek a teszteknek az eredménye?
Nem lehet általános választ adni a kérdésre, mert a válasz attól függ, hogy kinél, milyen célra, és a sok közül melyik antitest-tesztet végezve várunk eredményt.
Az egyértelmű, hogy az ún. gyorsteszteknek nagyon kevés esetben van indokoltsága, részben azok esetleges pontatlansága, részben a kvantitatív információ teljes hiánya miatt. Más a válasz az egyes oltástípusoknál, az elérendő cél (egyes ember védettsége, egy munkahely dolgozóinak védettsége, egy korosztály vagy más populáció reprezentatív szűrése stb. esetén) szerint is. Az is fontos, hogy az ellenanyagszint csak egyik az oltás által kiváltott választ mérő adat, a védettségnek több komponense van.
Mit tanácsol például annak, akinél két héttel a második kínai vakcina beadása után akár a laborban elvégzett teszt azt jelzi, hogy nincs kimutatható ellenanyag a szervezetében?
Nincs mit tennie, egyébként nagyon jó eséllyel ő is védett. Ezt ugyanakkor nehéz megélni, hiszen mindenki szereti kézzel foghatóan bizonyítottnak látni a védettségét. Lehetséges, hogy az utánkövetéses vizsgálatok eredményei alapján az engedélyező hatóság 3. oltást fog elrendelni, de ehhez több, átláthatóbb adat kellene. Ezért is ártalmas az adatkezelés titkossága, áttekinthetetlensége.
Nagyobb védettséget ad a védőoltás, mint ami a betegség után kialakul?
Egyértelműen igen. Ez más oltásoknál is sokszor így van, és most is ez látszik az utánkövetéses vizsgálatok első eredményeiből.
Milyen szakmai szempontokat kell figyelembe venni, amikor felmerül, hogy kötelezővé kellene tenni a védőoltást?
Nincs erre kialakult nemzetközileg elfogadott, jogilag is alátámasztott gyakorlat. Maguk az ún. „szakmai szempontok” is más és más hangsúlyt kapnak, ha orvosi, gazdasági, politikai-hatalmi nézőpontból próbálunk javaslatot tenni. Orvosi szempontból a legkockázatosabb populációk (idősek, krónikus betegek) és az őket ellátó szakszemélyzet kötelező oltásával lehet a legtöbb életet megmenteni. Ugyanakkor a társadalom működtetésében kritikus munkahelyen dolgozók körében is felvethető ennek a szabályozása, hiszen itt a nyerhető „haszon” – például az alapvető szolgáltatások működőképességének megtartása – jóval nagyobb, mint az a sérelem, amit az egyéni választás lehetőségének elvonása jelent. Nyilván minden országban megfelelő, társadalmi szintű egyeztetés, transzparens adatkezelés, konszenzus kialakítás lenne kívánatos ebben az ügyben is.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett 14 további országban vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott (az azóta megszűnt) Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén, amit néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, hogy a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, fejlesztettek szoftvereket. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.
