Pechére éppen arra a napra kapott időpontot a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára, amikor az országos tiszti főorvos bejelentése nyomán megindultak oltásért a várandós nők is.
Mária 70 éves, Budán lakik, a második kerületben. Időpontra ment március 27-én a városmajori oltóponthoz. Nagyon örült, mert hónapok óta szorongott, hogy az orosz vagy a kínai vakcinát ajánlják majd fel neki, amit nem fogadott volna el, de Pfizerre hívták.
Attól viszont, amit a klinikához érve látott, ahogy ő fogalmaz, leesett az álla. Fél 2-re kellett mennie, pár perccel ért csak oda korábban, ahogy tanácsolták.
„Olyan tömeg fogadott, hogy lebénultam. Nemhogy a másfél méteres távolságot nem tartották az oltásra várók, de még a fél métert sem. Nem is tudták volna, egyszerűen nem volt hozzá hely.”
Máriának az volt a pechje, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egy nappal az ő oltása előtt, március 26-án engedélyezte a várandósok koronavírus elleni oltását, amelyre a Semmelweis Egyetem azonnali hatállyal lehetőséget is biztosított.
Az egyetem több oltópontot is kialakított az érintetteknek, és mint írták, a további egyetemi oltópontokon előreengedték az oltásra érkező várandósokat.
Hatalmas volt a tolongás, ahogy az egyetem a később kiadott közleményében írta, szombat délutánig hivatalosan mintegy 100 fő számára történt időpontfoglalás, az oltópontokon viszont ennek a létszámnak a többszöröse jelent meg, késő délutánig közel ezer oltást adtak be az egyetem munkatársai.
Ahogy Mária tapasztalta, nemcsak várandósok, hanem szoptatós nők is jelentkeztek oltásra, volt, aki kisgyermekkel a karján, rokon vagy barát kíséretében várakozott, miután pedig soron kívül előre engedték őket, hiába jöttek időpontra mások az oltásért, a sor és a várakozási idő csak nőtt.
Mária először beállt az utcán a néha már az autós forgalmat is alaposan lelassító tömeg végére, majd amikor látta, hogy így biztosan nem jut be az időpontra, amit kapott, előre ment, és megkérdezte, mi a teendő. Egy kiskatona állt az ajtóban, éppen akkor utasították, hogy soron kívül hívja be a kismamákat és kísérje őket el az épületen belül oda, ahol beoltják őket. Így megint eltelt vagy fél óra várakozással.
„Nem ültettek egy percet sem, nem is lett volna hol”
Összességében majdnem 2 órát várt Mária arra, hogy beoltsák. Azt mondja, a tömeget leszámítva, amikor bejutott, már gyorsan ment minden, az orvosok, nővérek kedvesek, türelmesek és gyorsak voltak, csak a szervezés volt katasztrofális.
„Nem ültettek egy percet sem az oltás után, nem is lett volna hely hozzá. Azt mondták, nem is írják fel külön, mikor lesz az ismétlő oltás, május elsején nagyjából ugyanebben az időben jöjjek ide vissza, és megkapom a második adagot” – mesélte az asszony, aki szerint az az alagsori épületrész, ahova az oltást szervezték, erre teljesen alkalmatlan. Visszafelé is a sorban állók tömegén kellett átvágnia magát.
„Végig az volt az érzésem, hogy ha eddig nem fertőződtem meg, akkor most nagy a valószínűsége, hogy megkapom, de mit tehettem volna? Örültem, hogy végre beoltanak. Mentem volna haza sértődötten, hogy ez így életveszélyes?”
Az épület előtt álló tömeget a Szabad Európa munkatársa is videóra vette:
A Semmelweis Egyetem szombati közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltások zavartalanságának biztosítása és a várakozási idők csökkentése érdekében priorizálni szükséges. Így az egyetem a továbbiakban csak azokat a várandósokat oltja be a hétvégén, akik a megfelelő beutalóval és várandósgondozási kiskönyvvel érkeznek.
A szoptató kismamáktól azt kéri az intézmény, hogy a leírt módon a jövő hétre kérjenek maguknak időpontot.
