Hány mandátum sorsa dől el az április 3-ra kiírt országgyűlési választáson? Hogyan osztják el ezeket? Mi az a D’Hondt-módszer? Milyen követelményeknek kell megfelelniük a pártoknak ahhoz, hogy országos listát állíthassanak? Minden, amit a választásról tudni kell - 2. rész
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek.
- Voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek.
- A másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.
Országos pártlista
Ilyet az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Hogy miért és mióta ez a feltétel, arról az alábbi cikkben bővebben olvashat.
Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A listát állító pártok delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Nemzetiségi lista
Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 kell.
Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. A listát állító nemzetiségek is küldhetnek delegáltakat a választási bizottságba.
Egyéni lista
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Választási küszöb
Ennek lényege, hogy egy előre meghatározott szavazataránynál alacsonyabb támogatottságú vagy egy meghatározott szavazatszámnál kevesebb szavazatot megszerző párt nem részesülhet a listás szavazatokért járó mandátumokból.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Mandátumok elosztása
Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Ezeknek a mandátumoknak a kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják a kiadható mandátumok számával, vagyis 93-mal. Ezt az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.
Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.
A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét a legnagyobb átlag elve alapján. Ez az úgynevezett D’Hondt-módszer, amelyet Victor D’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.
A D’Hondt-módszer
Először olyan táblázatot készítenek, amelynek annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani, az oszlopokba pedig a listát állító pártokat írják, az összes kapott szavazat sorrendjében. A táblázat első sorában az adott pártlistára jutó szavazatot tüntetik fel, a másodikban ennek a számnak a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.
A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik oszlopában ez található, az a pártlista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, szintén ahhoz az oszlophoz adnak egy mandátumot, amelyikben ez szerepel. Az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.
Mikor lesz hivatalos végeredmény és új kormány?
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 9-ig állapítják meg. Az országos listás eredmény április 22-ig várható.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges, megválasztásával a kormányfő hivatalba lép.
A miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A korábbi választások tapasztalatai alapján az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél–négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.
