Legalább 63 kilométernyi partszakaszt borított be a fűtőolaj Oroszországban a tartályhajók balesete nyomán. A katasztrófa súlyos károkat okozhat az ökológiailag érzékeny területen.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma arról számolt be december 31-én, hogy miközben csaknem hetvenezer tonna homokot és földet gyűjtöttek össze, újabb szennyezéseket azonosítottak.
December közepén két orosz olajszállító hajó is zátonyra futott a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosnál. Egy tengerész életét vesztette, a legénység huszonhat tagját ki kellett menteni. A két hajó, a Volgonyeft–212 és a a Volgonyeft–239 több ezer tonna fűtőolajat szállított, így súlyos környezeti katasztrófa következhet be az igen fontos hajózási útvonalon.
A hajók mintegy hét kilométerre voltak a parttól az orosz szárazföld és a 2014-ben Ukrajnától illegálisan elcsatolt Krím félsziget között fekvő Kercsi-szorosban, amikor vészjelzést adtak le.
Illetékesek szerint valószínűleg emberi döntés okozhatta a balesetet az erős viharban. Egyelőre semmi nem mutat arra, hogy a történteknek közük lenne az ukrajnai háborúhoz.
Számos önkéntes dolgozik az olajszennyezés eltakarításán, akik közül sokan arra panaszkodtak, hogy nem kaptak speciális felszerelést a hatóságoktól, így lapáttal próbálják megtisztítani az érintett partszakaszokat, miközben mérgező olajgőzt lélegeznek be. Olyan rossznak látják a helyzetet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy avatkozzon be, és küldjön további csapatokat a part megtisztítására és a tengeri élővilág megmentésére.
„Még ha maszkot, védőszemüveget és kesztyűt viselsz is, és teljesen védve vagy, két és fél óra után már kezdi a gőz éreztetni a hatását. Fáj a fejed, émelyegsz, hányni kezdesz – mondta alá Kszenyija Viszockaja, az egyik önkéntesek. – Több órán keresztül feküdnöm kellett utána.”
A Greenpeace arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy „tegyenek meg mindent az olajszennyezés környezeti hatásainak enyhítése vagy csökkentése érdekében, vonják vissza a haditengerészet hajóit, valamint hagyjanak fel a régió militarizálásával, és adják vissza a Krímet Ukrajna jogos ellenőrzése alá”.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a baleset környezeti hatásai „nagy valószínűséggel csillagászatiak lesznek”, a kármentesítés lehetséges költségei több mint százmillió dollárra rúgnak.
Oroszország régi, nem biztosított hajókból álló árnyékflottáját használja az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett nyugati szankciók megkerülésére. A hajók állapota komoly környezetvédelmi aggályokat is felvet.
Andrij Klimenko, a kijevi Stratégiai Fekete-tengeri Tanulmányok Intézetének projektigazgatója közölte, hogy a zátonyra futott hajók nem alkalmasak a nyílt tengerre, folyami hajókról van szó. Szerinte egyik tartályhajónak sem volt engedélye olyan vizeken hajózni, ahol a hullámok két és fél méternél magasabbak lehetnek, miközben szerinte a Kercsi-szorosban december 15-én elérték a három és fél métert.
