Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Online fogadási piac – ahol az állami vállalat és Habony–Garancsi cége között választhatunk


Fogadóiroda Budapesten
Fogadóiroda Budapesten

Idén január 1-jével véget ért a Szerencsejáték Zrt. évtizedes monopóliuma a magyar online fogadási piacon. A versenyhelyzet azonban egyelőre fékezett habzású, a Tippmix, a legnagyobb kihívó sem áll messze a kormánytól.

Ha egy nagyobb városban sétál az ember, gyakorlatilag minden utcában talál lottózót. Magyarországon a legtöbben még mindig ezekbe az irodákba járnak, ha sportfogadást szeretnének kötni. Ezeken a helyeken az állami Szerencsejáték Zrt. által forgalmazott Tippmix szelvényeit lehet feladni, azonban 2023-ban már egyre többen online szeretnének fogadni a legnagyobb sporteseményekre. Ebben az esetben két opció áll rendelkezésre: az állami TippmixPro vagy a Garancsi István és Habony Árpád által tulajdonolt vegas.hu.

Tíz év monopólium versenytársakkal

Az, hogy két irodánál is lehet legálisan fogadni Magyarországon, nem volt mindig így. 2013-ban a kormány a Szerencsejáték Zrt., így a TippmixPro monopóliumát állapította meg az online fogadási piacon. Ez változott meg idén januártól, miután az Európai Unió elvárásainak eleget téve a kormányzat liberalizálta a szektort.

A magyar piac azonban valójában korábban sem volt egyszereplős. A Szerencsejáték Zrt. monopóliuma mellett az elmúlt évtizedben végig jelen voltak az úgynevezett offshore, más néven szürkezónás fogadási oldalak. Ezek a cégek magyar nyelvű honlapot kínáltak magyar domainnel, és teljesen alkalmazkodtak a hazai szokásokhoz. Ugyanakkor nem a magyar államnak, hanem egy európai uniós adóparadicsomnak (például Máltának) fizették a közterheket – tehát offshore módon voltak jelen hazánkban. Pedig az Unibet-, a Betfair- vagy a Bet365-szerű oldalak egyes becslések szerint az online fogadásból származó bevételek több mint egyharmadát, más források szerint felét generálhatták Magyarországon. Bódi Ferenc, a szerencsejátékkal is foglalkozó Novomatic igazgatója szerint a legtöbb felhasználó semmit sem vett észre ebből. „Egy tudatos sportfogadó megnézte, hol kap jobb oddsot a pénzéért, és ott fogadott. Nem volt korlát. Be lehetett fizetni, ki lehetett fizetni, nem is érezte különösebben, hogy ez egy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező oldal. Sőt inkább élvezte az előnyét, mert nem voltak olyan korlátok, mint amik Magyarországon vannak, például a maximális elérhető nyeremény.”

Egy fogadóiroda bejárata
Egy fogadóiroda bejárata

Az már a törvény kihirdetésekor tudható volt, hogy ezeket a szereplőket hatékonyabban szeretné kitessékelni az állam. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) június végén be is jelentette: a bankokkal együttműködve megkezdi az ilyesfajta szerencsejáték-oldalakhoz köthető pénzforgalom tiltását.

Ezután nem sokkal az egyik legnagyobb szürkezónás cég, a Bet365 közölte, hogy elhagyja az országot. Bódi Ferenc azt látja a kivonulás mögött, hogy a Bet365 akár teljesen legálisan, akár offshore szereplőként is megjelenhet egy olyan helyen, ahol nagyobb a kereslet és alacsonyabb a bekerülési költség, így könnyen elengedték a magyar részleget.

Fél(sikeres) liberalizáció

Azonban az Unibet mint a nagyok egyike továbbra is marad. Hiába a hatósági üldözés, a honlapjuk változó címeken könnyen elérhető. A felhasználók internetes pénztárcák használatával – mint például a Skrill vagy a Neteller – megoldják a be- és kifizetéseket.

Azért érheti meg a szürkezónában járás kockázata a játékosoknak, mert az ilyen oldalaknál kedvezőbbek a szorzók. Csak hogy egy példát is hozzunk: az Unibetnél például a Girona-Barcelona meccsen, a Girona győzelmére hat és feles oddsot adtak, ami jóval kedvezőbb, mint a két legális iroda ajánlata, ahol körülbelül 5 és félszeres pénzt fizettek a kiscsapat sikere esetén. Emiatt a nagy tétben játszók maradnak, így vélhetően a cég bevételei sem csökkenek drasztikusan: „Van egy komoly játékosbázisuk. Ha lecsökkenne tíz-húsz százalékra, még akkor is maradnának Magyarországon. Érdemes nyitva tartaniuk az oldalt, hiszen olyan óriási extra költségük nincs vele, nem kell Magyarországon adót fizetniük. Itt vannak, ameddig lehet, aztán ha történik valami, legfeljebb beperlik megint Magyarországot, ha úgy gondolják, hogy valami miatt nem megfelelő nekik a szabályozás.” Bódi Ferenc arra utal, hogy az Unibet már a múltban is sokat tett azért, hogy Magyarországon maradhasson.

2014-ben a magyar hatóságok azt állapították meg, hogy a máltai bejegyzésű Unibet úgy nyújt szerencsejáték-szolgáltatásokat, hogy nincs meg ehhez a Magyarországon szükséges engedélye. Ezért elrendelték az oldal ideiglenes megszüntetését, és bírságot is kiszabtak a cégre. 2017-ben azonban az Európai Unió Bírósága kimondta: a magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, hiszen az Unibet egy másik európai uniós tagállamban van bejegyezve. Ekkor még közvetve maradhattak a monopolisztikus magyar piacon.

Az Unibet magyar oldala
Az Unibet magyar oldala

Ez a helyzet viszont most megváltozott. A kormány az európai uniós elvárásoknak eleget téve liberalizált, így elméletileg mindenki beléphet a magyarországi piacra. A törvény azonban tartalmaz egy kitételt: nem kaphat engedélyt olyan szereplő, aki közvetve vagy közvetlenül az elmúlt öt évben szürkezónás fogadási tevékenységben vett részt, azaz a Bet365 vagy az Unibet, ha akarna, sem tudna legálisan működni. „Ez az ellentmondás a jogszabályban: tisztuljunk meg, de mégsem adunk neked lehetőséget, hogy megtisztulj a szolgáltatásodban, hogy tényleg legálisan működhess Magyarországon” – fogalmazott Bódi Ferenc.

Versenyhelyzet házon belül

Sokszor elhangzott a liberalizáció melletti érvként, hogy a játékosoknak több felületen is lehetőségük lenne játszani, a kompetitív helyzet pedig nagyobb forgalmat generálhat, ami nagyobb játékadó-bevételt jelenthetne az államkasszába.

Bár sokszor úgy tűnhet, hogy a magyarok kifejezetten sokat fogadnak, a szomszédos országokhoz képest valójában keveset játszunk: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer, Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora volt, mint Magyarországon, ahol egy emberre 107 eurónyi jutott. Ráadásul az online részesedése kifejezetten csekély. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 822 milliárd forintos árbevétellel zárt – ennek csak húsz százalékát adja az online forgalom. Összehasonlításképp: az említett országokban a fogadások nyolcvan-kilencven százaléka már az interneten történik.


Azonban a liberalizáció egy éve nem hozta magával a szereplők sokaságának megjelenését. Csak a budapesti kaszinókat és a vegas.hu-t is üzemeltető Las Vegas-csoport (LVC Diamond Kft.) lépett be a szektorba. Bódi Ferenc logikusnak nevezi a döntésüket: „Van egy online kaszinójuk, megvan a platformjuk, komoly játékosbázisuk van már kiépítve, fizetési garancia – minden megvolt a weboldalukon.”

Alapvetően nem nehéz bekerülni a magyar piacra, ha a törvény által elvárt kritériumokat nézzük. Szükséges hozzá

  • legalább egymilliárd forint alaptörzstőke,
  • legalább 250 millió forintos biztosíték
  • és hatszázmillió forint távszerencsejáték-szervezési díj.

De ha még minden feltétel teljesülne is, nem sok cégnek éri meg a belépés. A TippmixPro adatbázisa felépített, több ezer földi fogadóirodával rendelkezik, és mindenhol ott van a reklámjuk. Ráadásul csak náluk lehet az öt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, röplabda) hazai küzdelmeire pénzt rakni.

Kisebb hátrányból indulnának a szürkezónás irodák. Nekik már egy kiforrott adatbázis áll a rendelkezésükre, azonban az említett szabályok miatt nem gondolkozhatnak a legális belépésben. A szakma szerint akinek észszerű lehet a befektetés, az egy olyan cég, amely már korábban beszállt az online kaszinózásba, így rendelkezik tudással, felülettel és játékosbázissal az induláshoz. Ezen a területen két cég létezik: a Szima Gábor által tulajdonolt Grand Casino és a Garancsi–Habony-féle Las Vegas Casino-csoport.

A vegas.hu felülete
A vegas.hu felülete

A törvény így valóban kinyitotta a piacot az online fogadásban, de egyelőre csak olyan szereplő lépett be, akinek kormányérdekeltsége nehezen megkérdőjelezhető. Másképp mondva: leginkább csak Habony Árpád és Garancsi István közös cége felelhetett meg egyszerre a törvényi szabályozásnak és az üzleti logikának is.

Azonban így sem lehetetlen befektetni. Lehetséges érkezőként a cseh Fortunát és a Novomatic leányvállalatát, az osztrák Admiralt szokták emlegetni. Bódi Ferenc az utóbbi cégnél ügyvezető, de nem látja, miért érné meg beszállniuk a magyar piacra: „Lássuk be, Magyarország nem a legnagyobb populációval rendelkező ország. Ugyanakkor nagyobb erőforrás szükséges a magyar szabályozásnak megfelelni, mint mondjuk megnyitni egy új országot, ahol több játékos érhető el, vagy még nincs teljesen kiforrva a szabályozás. Tehát a közeljövőben nem gondolom, hogy tömegével jönnének új engedélykérelmek Magyarországra, pont emiatt a helyzet miatt.”

A cikk kapcsán szerettük volna megszólaltatni a vegas.hu-t és az Unibetet is, azonban nem reagáltak a megkeresésünkre.

  • 16x9 Image

    Kuczogi Jakab

    Kuczogi Jakab a Szabad Európa videós újságírója. 2020-ban végzett a Színház- és Filmművészet Egyetem televíziós műsorkészítő szakán, jelenleg pedig az ELTE politikatudományok szakának hallgatója. Az elmúlt években az ATV és az RTL Híradójának riportere volt. 

XS
SM
MD
LG