A kórházak átalakítása nyomán több ezer idős beteg kerülhet ki az ellátásból, de aki maradhat, annak fizetnie kell majd. A kormány a Munka törvénykönyvéhez is hozzányúl, nem lehet majd akkor szabadságra menni, amikor a munkavállaló szeretne. Zajlik Magyarország küzdelme az uniós támogatásokért.
Több ezer idős beteg kerülhet ki a kórházakból egyelőre ismeretlen helyre vagy haza a rokonok költségére
Mintegy 2500 idős, krónikus beteg kerülhet át a kórházakból a létrejövő ápolási centrumokba a jövő év első felében, ellátásuk finanszírozásába pedig a rokonokat is bevonhatják a szociális törvény elfogadott és az egészségügyi törvény tervezett módosítása alapján. Azt egyelőre nem tudni, hol lesz ennyi férőhely, miközben most is tízezres várólisták vannak, és ki fogja őket ellátni – mondta a Szabad Európának Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke.
A parlamenti többség némi pontosítás után kedden elfogadta a szociális törvény módosítását, és jelenleg is tárgyalja az egészségügyi törvénycsomagot, amely szintén jelentősen érinti a szociális ágazatot. Ez utóbbi legnagyobb jelentőségű változtatása az, hogy a módosítás elfogadásával a kónikus kórházi ágyak, az elfekvőnek is nevezett osztályok átkerülnek az egészségügytől a szociális szektorhoz. Az egészségügyi rendszer átalakításáról korábban itt írtunk. Az átalakítás komoly hatással lesz a szakdolgozókra, ápolókra is.
A kormány szerint jövőre megérkezik a hétmilliárd euró uniós támogatás
Szerdán derült ki, hogy az Európai Bizottság rövid pórázon tartaná a magyar kormányt, mert nem elégedettek a korrupcióellenes intézkedésekkel. Ennek következményeként felfüggesztenének 7,5 milliárd eurónyi támogatást, és csak akkor fizetnék ki, ha a kormány valóban teljesíti vállalásait. A kormány viszont úgy számol, hogy 2023 első felében sikerül megállapodni, és legalább hétmilliárdnyi forrás felszabadulhat. Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság politikai nyomásra cselekszik.
Orbán Viktor ezek után Kassán, a visegrádi országok kormányfői találkozóján arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és 2023 januárjában, a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig” – mondta a miniszterelnök.
Tovább nehezíti a kormány a munkavállalók helyzetét
2010 óta többször is szűkítette a munkavállalói jogokat a kormány. A sztrájkjogok csorbítása, a dolgozókat hátrányosan érintő új Munkatörvény törvénykönyvének bevezetése és a rabszolgatörvény elfogadása után a kormány most ismét a dolgozók ellen fordul. Elvennék azt a lehetőséget is, hogy maguk dönthessenek arról, hogy mikor vesznek ki egy évben hét szabadnapot. Változás az is az eddigiekhez képest, hogy a kormány által benyújtott javaslat értelmében semmilyen díjazás nem illeti meg a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót.
Népszavazással az akkumulátorgyár ellen?
A helyi választási bizottság átengedte a párt kezdeményezését, de az LMP meggondolta magát, és inkább országosan próbálkozik, miközben azért teljesen a helyi népszavazás ügyét sem engedi el. Egy érvényes helyi referendumot az eddigi példák alapján nagyon nehéz megszervezni, de erre nem is feltétlenül van szükség ahhoz, hogy elkaszálják a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárat. Ha lesz népszavazás, akkor várhatóan a civilek is aktivizálják magukat.
A kormány által az eddigi legnagyobb magyarországi beruházásként beharangozott gyárépítés, valamint ehhez kapcsolódóan a zöldek által belebegtetett népszavazás azóta Debrecen közéletének egyik legforróbb témája.
Újabb szankciókkal válaszol Brüsszel az orosz támadásokra
Oroszország már hetek óta lövi rakétákkal az ukrán energetikai infrastruktúrát. Ennek eredményeként szinte folyamatosak az áramszünetek még a nagyvárosokban is. Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén emberiség elleni bűncselekménynek nevezte az áramhálózat elleni támadásokat. Az ukrán főváros több mint kétharmada még mindig áram nélkül volt csütörtök reggel, a lakosság egy része nem fért hozzá vezetékes vízhez egy nappal azután, hogy az orosz rakétacsapások a háború kilenc hónapjának legnagyobb áramkiesését okozták Kijevben. Ukrajna ezért rohamtempóban javítja az elektromos hálózatot az áramszünetek után. Képgalériánkban Kijev, Odessza és a magyar határtól mintegy kétszáz kilométerre fekvő Lviv (Lemberg) egy-egy áram nélküli estéjébe pillanthatunk be.
Az Európai Unió a kilencedik Oroszország elleni szankciócsomag kidolgozásán dolgozik Moszkva Ukrajna elleni támadására válaszul – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője csütörtöki finnországi látogatásán.
Érdemes még elolvasni
Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban. Ez részben azért van, mert a magyar tárolókban lévő gáz nem a miénk, de az import is visszaesett – írja a G7.
Csendes demonstrációval folytatták küzdelmüket a szentesi és környékbeli nők, akik azt szeretnék elérni, hogy a városi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályát ne zárják be jövőre szakemberek hiánya miatt – áll a Telex tudósításában.
Egyre rosszabbul teljesít a magyar oktatás – írja a Népszava egy friss uniós kutatás alapján.
