Kijevben, Moszkvában és Pekingben folytatott konzultációi alapján a magyar miniszterelnök nagyobb fogadókészséget lát most bármilyen tűzszüneti javaslatra. Az Európai Tanács elnökének írt, a Szabad Európa birtokába került beszámolójában egy európai kezdeményezés mérlegelésére hív fel.
„A tárgyalásaim alapján meggyőződésem, hogy jelenleg nagyobb az esély mindenféle lehetséges tűzszüneti javaslatra és béketárgyalásokra vonatkozó útiterv pozitív fogadására” – húzza alá az orosz elnökkel folytatott megbeszéléseiről készült rövid, Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett jelentésében Orbán Viktor, aki tekintettel az Egyesült Államokban zajló elnökválasztási kampányra és az ebből következő korlátozott akcióképességre, európai kezdeményezésre buzdít.
„Fontolóra kellene vennünk az európai stratégiai autonómia szellemében egy európai kezdeményezés elindítását” – zárja sorait a magyar miniszterelnök első moszkvai eszmecseréjét követő rövid levelében, amelyet – a magyar soros EU-tanácsi elnökség logója alatt – az Európai Tanács elnökének címzett ugyan, de a másik 26 tagállam vezetőinek is küldött másolatot belőle. Az EU egyébként már odaállt egy békekezdeményezés mellé; ez a Zelenszkij-féle béketerv, amelyet az unió tagjaként Magyarország is támogat.
Orbán az elnökválasztás után gyors amerikai kezdeményezésre számít
Orbán röviddel rá pekingi „békemissziójáról” is küldött egy összefoglalót kollégáinak, amelyben arról ír, hogy az USA következő elnökének és kormányzatának érdekében állhat majd a békefolyamat felgyorsítása egy tűzszünet tető alá hozásával és gyors és intenzív béketárgyalások lebonyolításával. „Azt az elképzelést osztottam meg Hszi kínai elnökkel, hogy az új megválasztott elnök nyomás alatt lesz egy gyors politikai megoldás prezentálása érdekében, még mielőtt hivatalba lépne. Ez a megoldás kezdetben előreláthatóan külpolitikai eredményekre korlátozódhat. A továbbiakban az új adminisztráció érdekében állhat egy, a béketárgyalásokat megelőző tűzszünet, valamint gyors és intenzív béketárgyalások lebonyolítása” – írja beszámolójában a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kínai oldal nem reagált erre a lehetséges forgatókönyvre.
Orbán az EU-ban széles körben bírált moszkvai vizittel kapcsolatban azzal mentegeti magát, hogy ukrajnai és oroszországi megbeszélései csak azt a célt szolgálták, hogy első kézből tájékozódjon a felektől a háborúval kapcsolatos különböző aspektusokról. „Nem terjesztettem elő semmilyen javaslatot és nem fejtettem ki álláspontot az Európai Tanács vagy az Európai Unió nevében” – húzta alá, alaptalannak tartva az ezzel kapcsolatos bírálatokat.
Putyint meglepte, hogy Zelenszkij nem akar tűzszünetet
Orbán arra a nem meglepő megállapításra jutott a Putyinnál tett látogatás után, hogy az orosz elnök Volodimir Zelenszkijtől egészen eltérően látja a fronton kialakult helyzetet, és meglepődött azon, hogy az ukrán elnök elutasított egy ideiglenes tűzszünetet.
Putyin – Orbán beszámolója szerint – kész fontolóra venni bármilyen tűzszüneti javaslatot, amely nem az ukrán erők bújtatott áthelyezésének és újjászervezésének célját szolgálja.
Érdekes, hogy Kijev és a Nyugat hasonló orosz érdekeket és célokat vél felfedezni egy esetleges tűzszünetben, ezért sem támogatja.
Putyin egyébként – anélkül hogy az orosz veszteségekről egy szót is ejtett volna a megbeszélésen – negyven-ötvenezerre becsülte az ukránok havi veszteségeit, ami szerinte most még nagyobb lehet. Mint kiderült, Moszkva továbbra is relevánsnak tartja az első és máig utolsó, 2022. áprilisi törökországi béketárgyalásokon bemutatott dokumentumot, különösen az 5. paragrafusát, amely az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szól. Az orosz pozíció változatlanságát e tekintetben a kínai elnök is megerősítette Orbánnak.
A magyar miniszterelnök két, lapunk birtokába került jelentéséből az szűrhető le, hogy jelenleg lényegében csak egyetlen kérdésben van talán egyetértés Kijev és Moszkva között:
abban, hogy a következő béketárgyalásokon már mindkét háborúban álló félnek, így Oroszországnak is részt kell vennie.
Hszi Csin-ping a magyar miniszterelnök jelentése szerint nagyon valószínűnek tartja, hogy a nemzetközi béketárgyalások következő fordulójára már év vége előtt sor kerül; ennek előfeltételét mindkét oldal részvételében látják. Másrészt Kína egyik fél részéről sem vél felfedezni olyan szándékot, amely a háborús eszkaláció elkerülését célozná.
Hszi szerint az USA és az EU a háború pártján áll
Orbán vendéglátójának szavait interpretálva azt írja: „Az USA, Kína és Európa stratégiai álláspontjai hatással vannak a rendezés időzítésére és tartalmára. Ebben a kontextusban Hszi elnök a kínai politikát békepolitikának, míg az Egyesült Államok és Európa politikáját háborús politikának tekinti, ahol Európa automatikusan követi az amerikai irányvonalat” – állítja Orbán, aki szerint tárgyalásainak gyorsértékelése már aláhúzza: hozzáadott értékkel bírna, ha az Európai Tanács intenzív párbeszédet folytatna Kínával a béketárgyalások előkészítése érdekében.
Orbán egyébként az EU és a Kína közötti kereskedelmi konfliktusokról is szót ejtett vendéglátójával, aki inkább békülékeny hangot ütött meg, hangsúlyozva, hogy nem lát alapvető érdekellentétet az EU és Kína között.
