A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.
- Választások előtti tőkeemelés Rogán ügyvédjének kölcsönéből
- Egy magángépen Habony Árpáddal
- Hatósági vizsgálat a szokatlan pénzmozgások miatt
- Átlagos ügyvédnek tartja magát a Rogánnak és Habonynak dolgozó Kosik Kristóf
- Kosik Kristóf és a letelepedési kötvények
- 12 millió euró Magyarországról közvetlenül a pártmédiába
- Rejtélyes hirdetők a Balkánon
- Működésben a gépezet: pártkampány és gyűlöletbeszéd
A cikk elkészítésében közreműködött Borut Mekina, a szlovén Mladina újságírója.
2018. március 14-én lemondott Miro Cerar szlovén miniszterelnök, az előrehozott választásokat pedig hamar ki is tűzték június elejére. Nagy lehetőség volt ez Orbán Viktor szlovén szövetségesének, hiszen Janez Janša ekkor ellenzékben volt pártjával, az SDS-szel. Minden segítségre szüksége volt tehát Janšának, és a kampány miatt hirtelen pénzt kellett juttatni a pártjához kötődő médiagépezetnek is. A kiadók ugyanis eddigre csődközelbe kerültek, a fizetéseket sem tudták időben átutalni. Az SDS pártsajtója ekkor már magyar kezekben volt, és Magyarországról érkezett a segítség is. Kosik Kristóf, a Rogán Antalnak és Habony Árpádnak valamint a letelepedési kötvényeket áruló cégeknek is dolgozó ügyvéd utalt át összesen egymillió eurót Schatz Péternek és Adamik Ágnesnek, az SDS-közeli tévét és újságokat tulajdonló befektetőknek. Mindez a Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból derül ki. Lapunk megkeresésére Kosik nem kívánta kommentálni az ügyletet.
Az egymillió euró továbbutalásával már csak a magyar választásokat kellett megvárnia Schatzéknak. Április 10-én aztán Schatz Péter személyesen keresett fel egy közjegyzőt és fizetett be 380 ezer eurót, hogy azzal tőkét emeljen Ripost Založništvo nevű cégében. Húsz perccel később Schatz üzlettársa, Adamik Ágnes is megjelent ugyanannál a közjegyzőnél, és befizetett 403 ezer eurót a Crecol Media nevű szlovén reklámcégének. Adamik pár nappal korábban macedón médiacégének tőkéjét is megemelte 175 ezer euróval.
Ahogy az később kiderült, a friss tőke azonnal működésbe is lépett, a pártmédia megmenekült a csődtől, így segíteni tudta Janša kampányát. A választásokon az SDS kapta a legtöbb szavazatot.
A birtokunkba került dokumentumokból az is kiderül, hogy nemcsak Kosik, de egy másik, Habony Árpáddal szintén közeli kapcsolatban lévő ügyvéd is segítette a magyarok szlovéniai médiabevásárlását.
A nagy bevásárlás
Ahogy arról annak idején az Átlátszó és a Magyar Narancs is beszámolt, 2017-ben nagy médiabevásárlásba kezdtek Habony Árpád, illetve hozzá közel álló üzletemberek Szlovéniában és Macedóniában. Mindkét országban pártmédiát vásároltak a magyar üzletemberek. Olyan tévécsatorna, online és nyomtatott újság került a birtokukba, amely közvetlenül támogatja Orbán Viktor jobboldali szövetségeseit. A magyar üzletemberek épp akkor érkeztek, amikor mind a szlovén Janez Janša, mind a macedón Nikola Gruevszki ellenzékben volt, és a pártmédiák forrásai elapadtak (az már más kérdés, hogy Janša azóta ismét miniszterelnök lett, Gruevszki viszont a rá váró börtönbüntetés elől kénytelen volt elmenekülni, és épp Budapesten talált menedéket).
Szlovéniában először Habony Árpád, a szintén Habony-közeli Hankó Gabriella, valamint Schatz Péter vásárolt tulajdonrészt Janša pártjának (SDS) tévéjében, a Nova24TV-ben. Az ehhez szükséges vételárat Varga Károly fizette ki készpénzben egy maribori bankfiókban. Vargának hivatalosan semmi köze nem volt azokhoz a cégekhez, akiknek a nevében befizette az akkori árfolyamon 250 millió forint körüli vételárat. Varga milliárdos építőipari nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc és Szíjj László korábbi üzlettársa.
Schatz megvásárolta az SDS pártlapjának, a Demokracijának a kiadóját is 630 ezer euróért. A Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a bevásárlást segíthette egy Békés Balázs nevű ügyvéd. Schatz cége ugyanis 2017 decembere és 2018 júniusa között hat részletben összesen 47380 eurót utalt Békés magyarországi számlájára.
Később Adamik Ágnes is beszállt a NovaTV-be, és alapított egy reklámcéget Szlovéniában, a Crecol Médiát. (Adamik 2020 eleje óta Kovács Ágnesként szerepel a cégnyilvántartásban, de a könnyebb érthetőség miatt maradunk az Adamik névnél.)
A Schatznak bedolgozó Békés Balázs ügyvéd, nemzetközi adótanácsadó több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik. Korábban a külföldi adóeltitkolás módjairól és az osztrák banktitokról is nyilatkozott az ATV-nek. Ennél azonban még érdekesebb, hogy a Magyar Nemzet 2017-ben lencsevégre kapta Békést, amint Habony Árpád és Demján Sándor leszállt egy Makaóból Budapestre érkező magángépről. Békés aztán Habony testőrének társaságában szállt be az Orbán tanácsadójára váró autóba. A lap információi szerint Habonyék a letelepedési kötvények miatt jártak Ázsiában.
Békés munkatársai is közel állnak a kormányhoz. Tanácsadócégének egyik jogásza épp idén év elején igazolt át a Pénzügyminisztériumba. Békés tavaly augusztusban alapított egy bizalmi vagyonkezelő céget, ebben üzlettársa az a Billwachs Tibor, aki a kormányközeli Hír TV rendszeres pénzügyi szakértője. A vagyonkezelő neve Sine qua non trust – a latin kifejezés azt jelenti, hogy a bizalom nélkülözhetetlen.
Schatz és Adamik a szlovén bevásárlással egy időben tulajdonosa lett egy sor, korábban Gruevszkihez tartozó médiacégnek is. Schatzé lett az országos Alfa TV a hozzá tartozó honlappal, Adamik pedig három kiadón keresztül összesen nyolc weboldal birtokosa lett. Adamik és Schatz korábban a magyar köztévében kollégák voltak. Az immáron magyar tulajdonban lévő szlovén és macedón tévék és weboldalak továbbra is a nacionalista jobboldalt támogatják.
Mind a szlovén, mind a macedón médiapiac nagyon kicsi, ráadásul a magyarok által megvásárolt kiadványok mindkét országban kicsinek számítanak. Ezért, valamint a tévék, újságok egyes pártokat támogató tartalma miatt szakértők egyértelműen politikai motivációt sejtenek a beruházások mögött. Ráadásul ezek a kiadványok nem tarthatók el a piacról. A cégek körüli furcsa pénzmozgások felkeltették a helyi hatóságok figyelmét is.
Hatósági vizsgálatból derült fény a furcsa pénzmozgásokra
A szlovén pénzügyminisztérium pénzmosás elleni hivatala ezért vizsgálatot is indított az érintett cégek ügyében. Elsősorban a szlovén Ripost (új nevén R-Post-R), Schatz Péter és Adamik Ágnes pénzügyeire voltak kíváncsiak. Ennek a vizsgálati anyagnak egy része került lapunk birtokába. Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy elsősorban Magyarországról finanszírozták a szlovén és a macedón pártmédiák fenntartását, és hogy a pénzek elosztója az R-Post-R.
A dokumentum legérdekesebb része annak az egymillió eurónak az útja, amelyről cikkünk elején írtunk. Schatz Péter és Adamik Ágnes ugyanaznap ugyanabban a ljubljanai bankfiókban nyitott számlát, mindketten saját nevükre, személyes pénzügyeik intézésére.
Mindkét számlára ugyanaznap, 2018. március 29-én érkezett egy-egy nagyobb összeg Kosik Kristóf ügyvédtől. Schatz Péternek 400 ezer eurót (akkori árfolyamon ez 125 millió forint) utaltalt Kosik kölcsönként. Adamik Ágnes 598 ezer eurót (akkor 187 millió forint) kapott Kosiktól „bevétel külföldről” közleménnyel.
Ebből a pénzből aztán Adamik április 3-án 175 ezret továbbutalt Macedóniába, egyik ottani médiacége, az Adinamik Media tőkeemelésére. Aztán egy héttel később, ahogy azt már fent említettük, április 10-én előbb Schatz fizetett ki 380 ezer eurót a Kosiktól kapott pénzből az R-Post-R tőkeemelésére, majd Adamik – szintén a Kosiktól érkező forrásból – 403 ezer eurót fizetett be a szlovén Crecol Media számlájára (magukról a tőkeemelésekről korábban már beszámolt a Magyar Narancs).
A pénzmozgások időzítése a szlovén választások miatt érdekes, hiszen épp ebben az időszakban mondott le Miro Cerar szlovén miniszterelnök és írták ki az előrehozott választásokat. Ráadásul az SDS pártmédiája eddigre csődközeli helyzetbe került. A Nova24TV weboldalát működtető cég számláján már csak 8556 euró volt (2,6 millió forint akkori árfolyamon). A tévét és a Demokracija hetilapot kiadó cég is hasonló anyagi helyzetben volt, a birtokunkban lévő dokumentumok szerint mindkét cégnél csúsztak a fizetések. A Kosiktól induló pénz egy része azonnal meg is érkezett a bajban lévő cégekhez, ahol rögtön elkezdtek fizetést utalni a munkatársaknak. Többen egyből kéthavi bért kaptak, ami arra utal, hogy ezzel elmaradásban voltak a kiadók. Így az SDS pártsajtója életben tudott maradni, és komolyan segítette Janez Janša pártjának kampányát (hogy hogyan és milyen eredménnyel, arra még visszatérünk).
Megkeresésünkre Kosik Kristóf nem árult semmit arról, milyen viszonyban van Schatz Péterrel és Adamik Ágnessel, az ügyvédi titoktartásra hivatkozva még azt sem erősítette meg, hogy ismeri a két személyt. Szintén az ügyvédi titoktartásra hivatkozott, amikor a Schatznak és Adamiknak utalt egymillió euróról kérdeztük. Amikor megemlítettünk neki, hogy előttünk van egy, az utalást bizonyító dokumentum, annyit mondott, hogy semmi olyan nincs az ügyben, amit ne lehetne vállalni, de a titoktartás miatt nem mondhat semmit. De miért érdekes Kosik Kristóf?
Kosik Kristóf ügyvédi karrierje szinte elválaszthatatlan Rogán Antaltól, irodája milliárdos bevételhez juthatott a letelepedési kötvényekből (a kötvénybizniszről és Kosik szerepéről cikkünk végén talál összefoglalót).
A Kosik Ügyvédi Iroda korábban egy perben képviselte magát Rogán Antalt, de dolgozott Habony Árpádnak személyesen, és a miniszterelnöki tanácsadócégnek is (az ügyvédi iroda járt el a Habony Modern Media Group nevű cég ügyeiben, valamint maga Kosik Kristóf vásárolta meg a Habony által útjára indított 888.hu oldal domainjét is). Az ügyvédi iroda képviselte a kormánylap Magyar Időket, és számos alkalommal kapott megbízást a korábban Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzattól (lásd például itt, itt, itt és itt).
Az Országgyűlés honlapjára feltöltött szerződéslista szerint a Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott a Fidesz képviselőcsoportjának 2014-ben és 2015-ben, amikor épp Rogán volt a Fidesz frakcióvezetője. Miután pedig Rogán a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lett, onnan is kapott megbízást Kosik irodája 2016-ban. A fővárosban Tarlós István főpolgármester állította meg a Kosik Ügyvédi Iroda nyomulását, amikor megtiltotta a főváros központi közbeszerzési cégének. Kosik Kristóf volt a tulajdonosa annak a máltai bejegyzésű cégnek is, amelynek a birtokába került a pesti Belváros egyik különösen értékes ingatlana. A Zrínyi utcai épületet egy emlékezetesen furcsa árverésen, áron alul adta el az állam, és azóta is Habony ismerőseinek tulajdonában van.
2013 körül az ő ügyvédi irodájában kezdett dolgozni Kertész Balázs. Kosik és Kertész egyetemi évfolyamtársak voltak, mindketten 2000-ben diplomáztak a Pázmány jogi karán. Rogán Antal rejtélyes ügyvédjéről még az Index közölt részletes portrét. Ebből kiderül, hogy Kertész – gimnáziumi barátja, Gyürk András révén – még a Fidelitasban került szoros kapcsolatba Rogán Antallal a kilencvenes években (Gyürk ma is kiemelt szerepet játszik Rogán mellett a Fidesz kampánygépezetében), innentől pedig Kertész karrierje szorosan követte Rogánét. Kertész képviselő lett az V. kerületben, és egyebek mellett intézte a kerület botrányos ingatlaneladásait is. Kertész neve már a kétezres évek elején felmerült a K&H-féle brókerbotrány nyomozati anyagában az akkori sajtóértesülések szerint. A cikkek arról szóltak, hogy Rogán és Kertész is haszonélvezője volt a Kulcsár Attila nevéhez fűződő sikkasztásnak, és a nyomozati anyagban szerepelt egy feljegyzés, amely „Rogán Antal pénzügyi bonyolítójaként” hivatkozik Kertészre.
A nyilvánosságot kerülő ügyvédé az Aulich utcai iroda, ahová az Index által közölt videófelvételek alapján 2015-ben egymás után ment be Kertész Balázs, Rogán Antal és Habony Árpád, és amely előtt fajsúlyos grúz üzletemberek és volt politikusok is tárgyaltak. Kertész ebben az időben a Kosik Ügyvédi Iroda ügyvédje volt.
Megkeresésünkre Kosik azt mondta, minden nyilvános azzal kapcsolatban, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda milyen munkát végzett Rogán Antalnak, Habony Árpádnak, illetve az V. kerületnek. E munkákkal együtt sem tartja magát bennfentes ügyvédnek, úgy véli, teljesen átlagos ügyvédi iroda az övé.
Kosik 2019-ben szállt ki az ügyvédi iroda napi ügyeinek intézéséből, 2020 eleje óta ügyvédi tevékenységét is szünetelteti, de az irodának továbbra is tagja. Immáron felesége vezeti az irodát, Kosik Barbara már korábban is több fontos ügyben képviselte az iroda ügyfeleit. Maga Kosik Kristóf legutóbb azzal került a hírekbe, hogy megtalálta a legendás gitáros, Radics Béla hangszerét. Az utóbbi időben rendszeresen feltűnik a kormánybarát Pesti TV képernyőjén, ahol a kormány politikáját támogató kijelentéseket tesz. Ebben a portréinterjúban (ahol a politikai kapcsolatai szóba sem kerülnek) például hosszan fejtegeti hogy ma már „a lázadás a normalitás”, és hogy ő heteroszexuális keresztényként, akinek családja van és munkából él, a világ legnagyobb kisebbségéhez tartozik. Ugyanitt beszél arról, hogy ma már 95 százalékban rockzenésznek tartja magát, és szerinte John Lennontól az Imagine egy „sátánista induló”.
12 millió euró Magyarországról
A szlovén hatósági vizsgálatból az is kiderül, hogy Schatz úgy nyitotta meg a számlát az R-Post-R (akkor még Ripost néven futó) cégének, hogy azon várhatóan évi százezer eurós forgalom lesz. Ehhez képest már az első másfél évben 5,2 millió euró ment át a számlán. 2017 márciusa és 2018 júniusa között a legnagyobb bevétel, összesen 2,2 millió euró Schatz magyarországi cégétől, a Ripost Médiától érkezett. 1,68 millió euró érkezett a magyar Belfry PE Kft.-től, hétszázezer euró a magyar Nouvel Media Kft.-től (ez a magyar Riposthoz hasonlóan Schatz Péter és Ómolnár Miklós cége volt), és kilencvenezer euró a magyar Yozzy Global Trade Kft.-től. Tavaly év végén a szlovén Necenzurirano már a 2020 márciusáig tartó időszakot is figyelembe véve arról írt, hogy
az R-Post-R (és azon keresztül a szlovén és a macedón jobboldali pártmédia) összesen 12 millió eurót kapott Magyarországról. Hatmillió euró érkezett a magyar Riposttól és a Belfrytől, 160 ezer a Yozzytól, és mint írtuk, hétszázezer a Nouvel Médiától. Az R-Post-R bevételeit szinte teljes egészében tovább is utalta Észak-Macedóniába és Szlovéniába, a Schatz, illetve Adamik tulajdonában álló médiacégekbe. A számok arra utalnak, hogy ezeket a cégeket szinte kizárólag az R-Post-R tartotta el.
A Schatz és Adamik többségi tulajdonában lévő Nova24-hálózat (amely a Nova24TV, a hozzá tartozó weboldal és mintegy húsz helyi híroldal fenntartója) éves fenntartása egymillió euróba kerül a 2018–2019-es adatok alapján. A kiadások a választási évben megugrottak, de ez nem meglepő, hiszen propagandakiadványok fenntartásáról van szó. A dokumentumok szerint a piaci hirdetésekből érkező bevétel mértéke elenyésző. A Nova24 bevételeinek mintegy harminc százaléka érkezett szlovén állami cégektől (Telecom, állami vasút, Mercator), hetven százaléka, azaz évi mintegy hétszázezer euró viszont Magyarországról. Ennek fő forrása az R-Post-R, illetve Crecol volt. Ezt alátámasztja a Necenzurirano cikke is, amely szerint 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió euró érkezett a cégbe Magyarországról.
A Direkt 36 arról írt, hogy a furcsa pénzmozgások a macedón hatóságok figyelmét is felkeltették. A vizsgálat szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága többszörösen szabálytalannak tartja az utalásokat. A gyanú szerint a kifizetések mögött nem volt valódi tevékenység. A szokatlan utalások „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utalnak”, állt a hatósági dokumentumban.
Rejtélyes reklámozók
Elsőként a Magyar Narancs írt arról, hogy Adamik macedón weboldalain magyar cégek hirdetései fogadják a látogatókat. Az Olivery horvát olívaolajat árult, de a cég termékeit Magyarországon nem igazán lehetett kapni. A Yozzy Global Trade ajándéktárgyakat, hűtőmágnest hirdetett, a Cibi többször felhasználható szalvétát, a Skin Delight pedig kozmetikumot próbált eladni Észak-Macedóniában. A lap akkor elérte a két elsőként említett cég tulajdonosát. Az olívaolajas Pacsay Péter annyit mondott, hogy egy ismerőse ajánlotta neki a hirdetési lehetőséget, de részletekbe nem bocsátkozott. A Yozzy tulajdonosa, Bonyár Miklós is egy ismerősére hivatkozott, de ő sem mondta el, ki volt az. Azt viszont elárulta, hogy Schatz Pétert ismeri.
Szlovéniában kezdett hirdetni az ott még jelen sem lévő Belfry-csoport. A cég sokáig egy osztrák ügyvédé volt, de aztán Aczél Zoltán vette a nevére. A Belfryről a G7 írt részletesen. Ebből az derül ki, hogy Aczél sokáig a Strabag lobbistája volt, a Belfry pedig 2016 és 2018 között összesen mintegy háromszázmilliárd forintnyi építőipari közbeszerzést nyert el a Strabag konzorciumi partnereként. Alvállalkozóként rendre Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László cégeit alkalmazta a Belfry.
Működésben a Habony-közelből érkező eurók
Schatzék szlovén médiája nem csak egyoldalú cikkekkel és tévéműsorokkal segítették az SDS választási kampányát. A lapok fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben terjesztették a párt reklámjait.
Több szervezet is annyira gyűlöletkeltőnek találta a habonyi médiagépezetet, hogy kampányt indítottak annak érdekében, hogy felelős cég ne hirdessen náluk. A Magyar Narancs akkori gyűjtése alapján egyes címek és írások még a magyar kormánysajtóhoz szokott szemnek is durvák („A külföldi média figyelmeztetése: Ne érjünk hozzá a migránsokhoz, parazitával fertőzöttek!”; „A melegeknek nincsenek emberi jogaik”; „A feminizmus és a melegek rosszabbá teszik a világot”; „A gonosz zsidó milliárdos, Soros György”), de hasonló színvonalú álhíreket is közöltek a lapok. Írtak például arról, hogy egy migráns megpróbált megerőszakolni egy gyereket. Valójában sem a rendőrség, sem más nem hallott hasonló esetről a környéken.
Több jel is utal arra, hogy Habonyék nem csak a médián keresztül segítették Janša kampányát. Az SDS egy, a Magyarországon már ismerős nemzeti konzultációt postázott ki a választóknak, a párt STOP feliratú migránsellenes választási plakátja pedig épp úgy nézett ki, mint a magyar kormány akkori választási reklámja. Orbán Viktor személyesen is részt vett az SDS egyik választási nagygyűlésén, ahol felszólalt Janša mellett. A választásokon végül az SDS kapta a legtöbb voksot, de mégsem Janša alakíthatott kormányt, mert egyik párt sem akart koalícióra lépni a szélsőséges politikussal. Marjan Šarec miniszterelnök 2020 tavaszi lemondását követően végül Janša lett a miniszterelnök.
Az igazán nagyot a letelepedési kötvényekkel szakíthatta a Kosik Ügyvédi Iroda, akár tízmilliárd forintot is kereshetett négy év alatt. A kötvényprogramot még Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnökeként kezdeményezte 2012 őszén. Ennek lényege az volt, hogy azok a külföldiek, akik 250-300 ezer euróért vásároltak államkötvényt, tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez juthattak Magyarországon. Így az egész Európai Unióban szabadon mozoghattak és üzletelhettek, ráadásul a családtagjaikat is hozhatták magukkal.
A kötvényeket azonban nem a magyar állam árusította, hanem a Rogán által kiválasztott, jellemzően offshore-, így ismeretlen tulajdonosi hátterű cégek. Az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek között felosztották a földrajzi régiókat, így mindenkinek monopóliuma volt a kötvényárusításra a saját területén. A G7 számításai szerint a magyar állam 17 milliárd forintot bukott a 2013 és 2017 között futó programon, a közvetítőcégek viszont 162 milliárdos bevételre tehettek szert. 6543 ember vásárolt ilyen kötvényt (családtagjaikkal együtt összesen 19.838 ember jutott letelepedési engedélyhez), ők negyven–hatvanezer eurós szolgáltatási díjat fizettek a közvetítőcégeknek, akik zsebre tették a kötvények után járó, átlagosan 29 ezer eurós kamatot is (a kötvény tőkéjét a vásárlók visszakapták).
Kosik Kristóf kezdetektől benne volt a kötvénybizniszben. Az Index és a Magyar Nemzet is arról írt, hogy az ő ügyvédi irodája szövegezte meg a letelepedési kötvények forgalmazásáról szóló jogszabálytervezetet. Később aztán kiderült, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda több kötvényforgalmazó cégnek dolgozik, és arról is szóltak cikkek, hogy kötvényenként Kosik ötezer eurót számláz ki adminisztrációs díjként. Erről elsőként a Figyelő írt, később a Magyar Nemzet egy szerződés részleteit is nyilvánosságra hozta, amely a lap szerint mindezt bizonyítja. A szerződés szerint a kötvényt árusító cég ötezer eurót számolt fel ügyvédi díjként az ügyfeleinek.
Megkeresésünkre Kosik Kristóf telefonon azt mondta: sok valótlanság jelent meg a sajtóban az irodájáról a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban. Szerinte nem igaz, hogy ötezer eurót kapott volna az ügyvédi irodája ügyfelenként. Kosik szerint az ezt bizonyítani hivatott képen két szerződés van összemontírozva: az egyiken valóban az ő aláírása szerepel, de az ötezer euró már egy olyan szerződésből van kifotózva, amelyhez neki (illetve ügyvédi irodájának) semmi köze. (Erről a képről van szó.)
Kérdésünkre ugyanakkor azt nem tagadta, hogy ügyvédi irodájának volt köze a letelepedési kötvényekhez, de részleteket nem árult el. Azt mondta, ő, illetve irodája 2002 óta jár el idegenrendészeti ügyekben, a világ minden tájáról voltak ügyfelei, és a mai napig vannak ezzel kapcsolatos ügyeik.
A Magyar Nemzetnek a kínai piacon egy ideig kötvényt áruló Euro-Asia Investment nevű cég vezetője arról beszélt, hogy hiába volt saját ügyvédje, Kosik irodáját kellett megbíznia a kötvényüzlettel kapcsolatos ügyekben. A Direkt36 arról írt, hogy az Oroszországban és a posztszovjet térségben működő VolDan is Kosikékkal dolgoztatott. Sőt az egyetlen magyar bejegyzésű kötvényes cég, az Arton Capital ügyeit is Kosikék intézték. Az arab országokban értékesítő Arton arról is emlékezetes, hogy rejtélyes módon betörtek budapesti belvárosi irodájába, és készpénzt, valamint az ügyfeleik adatait is tartalmazó számítógépet vittek el.
(Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzet cikkeinek máshol archivált verzióit linkeltük. Miután ugyanis a lap visszakerült a Fidesz vonzáskörzetébe, a kormánypártra nézve kínos cikkek eltűntek az archívumból.)
