Orbán Amerikában: kampányeszköz, valódi szövetséges vagy nemzetbiztonsági kockázat?

Az amerikai jobboldalon sem egységes Orbán megítélése, hiába a jó kapcsolat Donald Trumppal. Vannak republikánusok, akik egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot látnak a magyar miniszterelnökben orosz és kínai kapcsolatai miatt. Lehet-e Orbánnak valódi hatása az amerikai politikára, vagy csak épp jól jön a kampányban, hogy lehet rá mutogatni? Mit remél a miniszterelnök egy második Trump-elnökségtől, és mivel kell vigyáznia?

A Szabad Európa az elmúlt hetekben számos háttérinterjút készített olyan szereplőkkel, akiknek betekintésük van a Fidesz és az amerikai jobboldal kapcsolataiba. Beszéltünk amerikai és magyar háttérintézmények vezető munkatársaival, diplomatákkal, akiknek szinte mindegyike névtelenséget kért a téma érzékenysége miatt. Kétrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogyan került fel Orbán Trump radarjára, és milyen mélyek a Fidesz–republikánus-kapcsolatok, főként annak MAGA, azaz trumpista szárnyával, ideértve az alelnök-jelölt J. D. Vance-t.

A második részben arról írunk, miért jó az amerikai és a magyar jobboldalnak az együttműködés, mit érhet el a magyar kormány Washingtonban, és miből lehet problémája Orbánnak Amerikában Trump-győzelem esetén is.

Ezért tekintik mintának Magyarországot a MAGA-republikánusok

„Soha nem láttam még olyat, hogy egy európai kormány ennyit költött volna arra, hogy reklámozza a saját politikáját. Ez az, amit az ellenfeleik propagandának neveznek, egészen elképesztő. Nem tudom, hány millióról van szó, de biztosan nagyon sokról. Rengeteg embert hívnak Magyarországra. Kis túlzással ha valaki minden meghívást elfogadna, akár Magyarországra is költözhetne” – így foglalta össze egy korábban a CPAC-n is előadó amerikai konzervatív szerkesztő a Szabad Európának mindazt, amit cikksorozatunk első részében írtunk. A fő kérdés már csak az, mit találtak ebben izgalmasnak a Republikánus Párt trumpista szárnyában, és hogy mit profitálhat ebből a magyar és az amerikai fél.

Egy független, washingtoni székhelyű think tank egyik vezetője azt emelte ki, hogy azzal párhuzamosan, ahogy Orbán jobbra tolódott, a Republikánus Párton belül is hasonló mozgások mentek végbe: „A mai Republikánus Párt teljesen más, mint ami 2016-ban volt. Ez ma Trump pártja.” Orbán Viktor majdnem másfél évtizede van hatalmon, kétharmados többséggel kormányoz, és több olyan témát is a zászlajára tűzött, amellyel az amerikai politika jobb szélén tudnak rezonálni.

Az egyik téma a családpolitika – ezt egy Trump-közeli konzervatív think tank egyik vezetője mondta a Szabad Európának. A magyar családpolitika „gondolkodásra késztette az amerikai konzervatívokat. Az ő körükben a hagyományos családok és a családalapítás védelme nagyon fontos, csakúgy, mint a gyerekvállalás ösztönzése. Persze vannak viták ennek módjáról, hogy az állam mennyire avatkozhat be akár adókedvezményekkel a folyamatokba. A magyar tapasztalat itt igazán hasznos. Ahogy annak is volt hatása, hogy a magyarok ezt egyáltalán témává tették.” Azt is elmondta, hogy több magyar kormányközeli szervezettel folytattak megbeszéléseket. Amikor erre rákérdeztünk, hogy pontosan kivel voltak kapcsolatban, a Századvéggel, az Alapjogok Központtal vagy a Danube Institute-tal, azt válaszolta, hogy mindegyikükkel.

„A másik terület, ahol a magyar nézetek nagyon hasznosak voltak, a genderrel kapcsolatos intézkedések. Az a tény, hogy sok magyar osztja az amerikai konzervatívok véleményét, megerősít bennünket. Ezek is azt mutatják, hogy nem mi őrültünk meg, hogy igenis fel lehet szólalni a melegfelvonulások, a kisgyerekeknek szóló drag show-k vagy a gyerekek nemváltoztatása ellen” – tette hozzá.

Egy másik amerikai republikánus think tank vezetője úgy fogalmazott: „Van egy vallásos, jobboldali szavazóréteg, az új jobboldal, akiknek a gender, az LMBTQ-ellenesség az egyik legfontosabb téma. Nekik fel lehet mutatni, hogy Magyarországon küzdenek a woke ellen.”

Mindezt megerősítette lapunknak az egyik budapesti kormányközeli intézet munkatársa. „A családpolitika olyan nóvum, ami jól eladható. Ez egy csomag, amiben a fő érv az, hogy a liberális társadalompolitika megbukott, különösen azért, mert nem elég erős a kulturális és társadalmi identitásunk, és ez konfliktusos helyzetet generál. Orbán és köre szerint erre az a megoldás, ha több gyerek születik. A másik az identitáskeresés, valamilyen formában a keresztény gyökerekhez való visszatérés, a polgári középosztály megerősítése. Ez egy csomagban eladható, így összeáll egy termékké. Ami egy ilyen Trump- vagy Vance-szintű politikus számára vonzó, hogy végre tudnak valami újat mondani” – tette hozzá.

Egy konzervatív washingtoni forrásunkat lenyűgözték azok a szervezetek, amelyeket a Fidesz az utóbbi másfél évtizedben épített maga köré állami pénzből. Az ő megfogalmazásában Magyarországon „sokkal erősebb lett a civil társadalom”, mert a magyar kormánypártnak „sokkal több agytrösztje, oktatási intézménye van, amelyek foglalkoznak szinte mindennel”. Arról, hogy az MCC és más oktatási intézmények hogyan segítik a Fidesz politikáját, többek között itt és itt írtunk részletesen, az agytrösztök (Századvég, Alapjogokért Központ) amerikai–magyar kapcsolatokban játszott szerepéről pedig cikksorozatunk első részében.

Egy republikánus szenátusi tisztviselő szerint az amerikai think tankeknél magyar közreműködéssel zajló eseményekre a magyar fél gyakran a kultúrharc, a gender stb. témát vitte, ám „valahogy mindig becsúsztattak olyan gondolatokat, amelyek például az ukrajnai háborút érintették”. A tisztviselő azt mondja, a párton belül a Fidesz sokszor olyan embereket célzott meg, akik nem nemzetbiztonsági kérdéseken dolgoznak, és „fogalmuk sincs a külpolitikáról”, nekik a bevándorlás, a családpolitika kérdését hozták fel elsősorban. „Elhívják őket Magyarországra, de nem kapnak teljes képet a magyar kormány politikájáról.”

Magyar kottából játszik Trump?

Egy korábban Washingtonban dolgozó magyar diplomata azt mondta a Szabad Európának: nem tudja elképzelni, hogy az amerikai szervezetek fizetnének a magyaroknak a kampány- vagy politikai tanácsokért.

„Az viszont könnyen lehet, hogy van egy-két olyan magyar, akit innen fizetnek, és ott dolgozik valamelyik Trump-közeli think tank környékén.” Úgy tudjuk, valóban vannak olyanok, akik ilyen munkát végeznek Amerikában, méghozzá a KÓD piackutató intézet munkatársai.

Ahogy előző cikkünkben írtuk, erre vonatkozhatott Orbán Viktor idei tusványosi kijelentése, miszerint „bekapcsolódtunk Donald Trump elnök úr csapatának programíró rendszerébe”. Kerestük a KÓD-ot, hogy reagáljanak értesüléseinkre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (A KÓD fontos szerepet tölt be a kormány kommunikációs gépezetében, többnyire alvállalkozóként dolgoznak a különböző kampányokban és felméréseken. A cég tulajdonosa Görgényi Tamás, a Századvég vezetőségének tagja, a Fidesz kommunikációs csapatának egyik meghatározó embere.)

De jelentheti-e ez azt, hogy konkrét magyar intézkedéseket vennének át Amerikában? Ron DeSantis floridai kormányzó melegellenes szabályozásával kapcsolatban merült fel, hogy Magyarországról inspirálódott, de hasonlóra eddig nem volt példa.

„Hány olyan intézkedést lát Amerikában, amit külföldről vettek át? Az amerikai politika nem olyan, mint az európai, ahol körülnéznek külföldön, és megvizsgálják, mely intézkedéseket lehet adaptálni – mondta lapunknak egy független amerikai think tank vezető munkatársa. Szerinte az amerikai politika alapvetően befelé koncentrál, az amerikai jobboldalon nem is ismerik mélységében a magyar kormány intézkedéseit. – Az a helyzet, hogy belpolitikai szempontból kapóra jön, hogy van egy ország, ahol épp azokkal a témákkal tud kormányon lenni valaki, amelyek itt is előtérbe kerültek. Inkább önlegitimáció, hogy lehet rájuk mutogatni, hogy »nézzétek, ott vannak azok a csodálatos emberek, a mi szövetségeseink, akik kiállnak a családok mellett, a woke ellen stb.«. Valódi szakpolitikai párbeszéd szerintem nincs, csak az amerikai kultúrharc kiterjesztését látjuk.”

Kérdés persze, mi lenne az a konkrét szakpolitikai intézkedés, amelyet egyáltalán át lehetne venni. Hiába hirdeti magát családbarátnak a Fidesz-kormány, nem látszik a családtámogatási politika sikere: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint soha nem született még olyan kevés gyerek Magyarországon, mint tavaly. Ráadásul Orbán gazdaságpolitikája, a sok állami beavatkozás és a magyar adórendszer is teljes ellentétben áll azzal, amit a republikánusok az állam szerepéről gondolnak.

Ha egy demokratikusan megválasztott vezető szeretné lebontani a demokratikus intézményeket, nagyjából mindenhol hasonlóan kell elkezdeni – mondta a Szabad Európának Végh Zsuzsanna, a German Marshall Fund amerikai központú think tank elemzője. „Elsőként a demokratikus fékeket és ellensúlyokat igyekszik kikapcsolni, hogy lebontsa a kormányzattal szembeni ellenőrzést. Az orbáni modell azért lehet érdekes más autoriter vezetők számára, mert a magyar kormánynak már majdnem másfél évtizedes tapasztalata van nemcsak az intézmények aláásásában, hanem a hatalomkoncentráció töretlen fenntartásában is, mindezt úgy, hogy mindezek ellenére Magyarország egy demokratikus közösség része tudott maradni, és nemzetközi szinten fenntartja a demokrácia látszatát. – Az elemző szerint a Trump és Orbán közötti ideológiai hasonlóság adaptálhatóvá teszi a magyar gyakorlatot, de nem a magyar tapasztalat az egyetlen, ahonnan meríteni lehet. – Mára komoly koordináció épült ki az illiberális erők között, hálózati szinten tanulnak egymástól.”

Egy republikánus think tank munkatársa szerint „Donald Trump az egyik legkiszámíthatatlanabb elnök az Egyesült Államok történetében. Ráadásul rengetegen mozognak körülötte, az összeesküvéselmélet-hívőktől kezdve a mérsékelt konzervatívokig. Van, akinek a nemzetbiztonság a legfontosabb, van, akinek a woke-ellenesség. Nem lehet tudni, végül kinek mekkora befolyása lesz Trumpra.”

A jelenleg a kongresszusban dolgozó republikánusok szerint sem kell Orbán befolyását túlértékelni. „Orbán szeretné, ha nagyobb befolyása lenne a mostani kampányra, mert azt hiszi, ez majd segíteni fogja őt – mondta a Szabad Európának a korábban idézett republikánus szenátusi tisztviselő. – Fel akarja mutatni otthon és külföldön is, hogy egyáltalán nem annyira elszigetelt, mint ahogy a kritikusai állítják.”

A magyar miniszterelnök egyébként minden alkalmat megragad, hogy nyilvánosan is támogassa Trumpot, akár a bírósági pereiről, akár a választásokról van szó. Legutóbb például csütörtökön jelentette be, hogy telefonon beszélt Donald Trumppal, akinek sok szerencsét kívánt a választásokhoz. A Fidesz amerikai kapcsolatain sokat dolgozó Orbán Balázs politikai igazgató pénteken kezet is rázott a republikánus elnökjelölttel.

„Csak hagyjanak békén, ne szóljanak bele, az elég” – vannak-e valódi magyar célok?

Az elszigeteltség csökkentése mellett a magyar kormány azt is reméli egy új Trump-adminisztrációtól, hogy hagyja békén, szűnjön meg az utóbbi években tapasztalt erős politikai nyomás. De mit várhat ezen túl a magyar kormány egy új korszaktól? Hiszen a Trump által meghirdetett, büntetővámokra épülő gazdaságpolitika káros lenne a magyar gazdaságra.

„Ami politikailag fontos, az ennyi. Legyen jó a hangulat, legyenek személyes szálak, és kommunikációval felül lehessen írni azt az elszigeteltséget, ami lefagyasztotta a teljes magyar külpolitikai rendszert – mondta a Szabad Európának egy korábban Washingtonban dolgozó magyar diplomata. – A magyar kormányzati gondolkodás hosszú ideje nem nevez meg konkrét elérendő célokat Amerikával kapcsolatban. A legtöbb, amit mondtak, hogy hagyjanak békén, és ne szóljanak bele a magyar politikába. Pedig vannak egész konkrét ügyek, amikben mihamarabbi intézkedésekre lenne szükség. A kettős adóztatás eltörlése lassan ölő méreg a gazdaságnak. Nagyon fájdalmas az is, hogy a határon túl született magyar állampolgárok évek óta nem kaphatnak amerikai vízumot. De ezekről egyáltalán nem hallani a kormányzat kommunikációjában.”

Végh Zsuzsanna szerint „a közeli kapcsolat Trumppal felértékeli Orbán jelentőségét saját nemzetközi szövetségesei szemében”, és arra is számíthat, hogy a Trump-adminisztráció fel fog hagyni a kritikákkal, nem fog „következményeket kilátásba helyezni a magyar autokratizáció miatt”, már csak azért sem, mert hasonlóan gondolkodnak róla. Trumpnak még jól is jöhet, hogy van egy olyan uniós vezető, akivel sok kérdésben azonos állásponton van. Ugyanakkor „az EU és egy Trump vezette Egyesült Államok érdekei több területen ütköznek, ilyen például a klímaváltozás és a zöldátmenet kezelése. De ez nem jelenti azt, hogy Trump ne keresné majd a kapcsolatot különböző európai állami vezetőkkel Orbánon túl is” – tette hozzá.

Érdemes megemlíteni, hogy a Fidesz is próbál témákat importálni az amerikai szélsőjobbról. A Trump-imádat évek óta áthatja az egész kormánymédiát, Jeszenszky Zsolt például ezt az összeállítást választotta a kötcsei piknikre. Emellett egyre gyakrabban hallhatunk olyan (időnként helytelenül használt, lásd no gender) anglicizmusokat a magyar politikusoktól és a kormányközeli intézetektől, mint például a fake news, a woke vagy a wokebusters, de ezekre nem igazán rezonáltak a fideszes választók.

Több republikánus nemzetbiztonsági kockázatnak látja Orbánt

Noha egyre inkább Trump szervezetének tartják a Republikánus Pártot, azért messze nem annyira egységes, mint például a magyar kormánypárt. Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus képviselőcsoportjának vezetője nemrég kemény kritikát fogalmazott meg a magyar kormány külpolitikájával kapcsolatban: kifogásolta a szoros kínai gazdasági kapcsolatokat és a magyar kormány túlzott közeledését Iránhoz. A szenátor szerint a magyar kormány Moszkvát segíti azzal, hogy igyekszik megakadályozni minden olyan uniós és transzatlanti kezdeményezést, amely „az Oroszország törvénytelen agressziója elleni küzdelemre irányul”.

Októberben egy kizárólag republikánus szenátorokból álló delegáció érkezett Budapestre, akik úgy fogalmaztak a látogatás után, hogy „egyre nagyobb aggodalommal” figyelik „Magyarország egyre mélyülő kapcsolatát Oroszországgal, demokratikus intézményeinek folyamatos erózióját”, és a közeledést Kínához.

A feljebb már idézett republikánus szenátusi tisztviselő szerint Trumpot és a környezetében lévőket ugyan „elbűvölte, hogy van egy miniszterelnök, aki ilyen régóta hatalmon van, és aki a modern értékek ellen beszél. De igazán komoly emberek nem foglalkoznak velük Washingtonban. Ez csak a Republikánus Párt kis része.” Szerinte jó lenne, ha egyre több párttársának felnyílna a szeme azzal kapcsolatban, hogy Orbánnak milyen a viszonya Kínával.

„A legnagyobb aggodalmunk a magyarokkal szemben az, hogy az oroszok és a kínaiak kiskapuként használják őket”, azaz rajtuk keresztül próbálnak majd beszivárogni Amerikába. A háttérbeszélgetés során egy másik Republikánus-stáb-tag egyenesen „nemzetbiztonsági kockázatnak” nevezte Orbánt.

Valamekkora feszültséget tehát okozhat a párton belül Trump közeli viszonya Orbánnal, de ahogy egyik washingtoni forrásunk fogalmazott: „Senki sem akarja feldühíteni Trumpot. Ha Trump kedveli Orbánt, akkor nem mondanak semmi rosszat Orbánra [a mérsékelt republikánusok], pedig nem gondolják, hogy ő lenne a megváltó.”

Kína lehet a töréspont

Ha valamiből tehát probléma lehet, az a Kínához fűződő szoros kapcsolatok. Az Egyesült Államok – a republikánusok pedig különösen – Kínát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek, ami mellett még az Oroszország jelentette probléma is eltörpül.

Egy Trump-közeli, amúgy héjának tartott think tank vezető munkatársa is azt mondta, hogy „Amerikának a legfontosabb, hogy Európa és a Közel-Kelet stabil legyen, mert csak ekkor tud teljes erejével Kínára koncentrálni. A stabil Európához pedig egy szabad és független Ukrajnára van szükség, aki képes megvédeni magát. Nincs olyan forgatókönyv, amiben az Egyesült Államok jól jár egy Oroszország irányította Ukrajnával. – Szerinte Trump rendezni tudja majd az orosz agressziót, Kína viszont más. – A magyar Kína-politika nem jó, kifejezetten problémás. Kérdés, hogyan fogja ezt kezelni Magyarország a jövőben. – Forrásunk szerint egy Trump-kormányzat esetén elő fognak kerülni ezek a kérdések. – Minden nemzet a saját érdekeit nézi, és olyanokkal dolgozik csak együtt, akiben megbízik.”

A fent is idézett, független washingtoni think tank egyik tagja egy háttérbeszélgetés alkalmával megerősítette lapunknak ezeket az aggályokat. Azt is hozzátette, hogy amikor Orbán a nyugati intézmények és értékek hanyatlásáról beszél, azt csupán „ürügyként használja, hogy legyen mivel indokolnia az Oroszországgal és Kínával kiépített szoros kapcsolatokat”. Ezeknek a kapcsolatoknak pedig szerinte is lehetnek következményei egy következő Trump-kormányzat idején.

Végh Zsuzsanna egyetért: „Amennyiben gazdasági-kereskedelmi konfrontációra kerül sor Kína és az USA között, az még akkor is érzékeny helyzetet eredményezhet a magyar kormány számra, ha amúgy Orbán jó kapcsolatokat ápol Trumppal. Elsősorban kockázatként értékelnék Amerikában a kínai cégek Magyarországra települését.”

A már idézett magyar diplomata szerint ez a kapcsolat is kezelhető lenne egy felkészült apparátussal, de még nem látott erre utaló jeleket. „Nyilván tompítani kell majd a Kína-kapcsolat látványosságát. Le kell vinni pragmatikus szintre, mondván, a magyar gazdaságnak szüksége van tőkére. Nem adja az EU, nem adja Amerika, Kína viszont igen. Egy olyan üzleti hátterű ember, mint Trump, megérti ezt. Ezt kommunikációsan lehetne kezelni, csak bizonyos szabályokat be kell tudni tartani. Viszont eddig a magyar nemzetközi mozgásra nem volt jellemző, hogy bármilyen szabályt képes lett volna finomhangolással kezelni.”

Küldtünk kérdéseket a Miniszterelnökségnek forrásaink állításairól, a választ közölni fogjuk.

Ehhez kapcsolódóan:

Azt mondja Trumpnak, amit hallani akar – így került be Orbán Viktor a MAGA belső köreibe