A magyar miniszterelnök ezúttal nem állt a megállapodás útjába, így az Európai Tanács úgy fogadta el csütörtökön az ötvenmilliárd euró összegű ukrán eszközt, hogy az Orbán Viktor által publikusan támasztott feltételek közül egyetlenegy sem teljesült.
A vártnál is előbb szállt fel a „fehér füst” az Európai Tanács épületében csütörtökön dél előtt, miután a magyar miniszterelnök a jelentős túlerővel szembesülve beadta a derekát, és nem vétózta meg a többéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatát és az annak részét képező ötvenmilliárd eurós ukrán pénzügyi segélycsomagot. Az alku révén a következő négy évre biztosítottnak látszik az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna finanszírozása, aminek december közepe óta egyetlen tagállami vezető, a magyar kormányfő állt egyedül az útjában.
Orbán kemény ellenállásba ütközött
Orbán Viktort szerda késő este és csütörtök délelőtt láthatóan előre megkoreografált két- és többoldalú megbeszélések sorozatán keresztül hozták vissza kollégái az EU27-es logikába és keretek közé, aminek során EU-források szerint a magyar miniszterelnök számára nyilvánvalóvá vált, hogy korábban megfogalmazott kéréseinek és feltételeinek nincs ott helye. Diplomaták szerint a magyar vezető megpuhítása már szerda éjjel megkezdődött, amikor külön és együtt is tárgyalóasztalhoz ült Charles Michel európai tanácsi elnökkel, Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel és Giorgia Meloni olasz kormányfővel. Ahogy teltek-múltak az órák, az alkun dolgozók egyre több kormányfővel tágították a kört, de döntőnek az a csütörtök reggeli megbeszélés bizonyult, amely Macronon, Michelen, Melonin kívül Ursula von der Leyen bizottsági elnököt és Olaf Scholz német kancellárt ültették tárgyalóasztalhoz Orbán Viktorral.
Az egyeztetések egy pontján diplomáciai források szerint Scholz és Macron azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy van idejük, de ha nem mozdul, akkor hatmilliárd eurót veszíthet év végén. Ez utalás arra, hogy ha év végéig nem szűnik meg a feltételességi eljárás, akkor a 2022 decemberében a tanács által felfüggesztett 6,3 milliárd euró kohéziós forrás veszendőbe megy.
A döntő megbeszélésen jól értesült források szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Ukrajna kérdésében teljesen más hullámhosszon van, és nem lesz képes az általa remélt engedményeket kicsikarni kollégáiból. Végül a csúcstalálkozón elfogadott zárókövetkeztetések, a szereplők, illetve segítőik által elmondottak, egyszóval a rendelkezésre álló információk szerint lényegében úgy ment bele a pozitív döntésbe, hogy egyik sem teljesült a még januárban támasztott feltételei közül.
Ehhez kapcsolódóan: Scholz az ukrajnai fegyverszállítások növelésére kérte az EU-t
A három fő feltétel közül egyik sem teljesült
Ezek közül a legfontosabb, hogy Orbánnak nem sikerült elérnie az ukrán eszköz éves felülvizsgálatát és főleg azt, hogy olyankor megvétózhassa. Kollégái világossá tették, hogy semmilyen új vétójogot nem hajlandók adni Orbánnak (és másnak sem). „A vezetők nagyon hajlíthatatlanok voltak. Világossá tették, hogy nem hajlandók kompromisszumot kötni” – jegyezte meg egy névtelenségbe burkolózó magas rangú diplomata.
Egyfajta szépségtapaszként az Európai Tanács által elfogadott zárónyilatkozat leszögezi, hogy az Európai Bizottság által az Ukrajna-eszköz végrehajtásáról készítendő éves jelentésről az Európai Tanács minden évben vitát tart majd, hogy további iránymutatásokat adjon. „Amennyiben szükséges, két év múlva (tehát 2026-ban) az Európai Tanács fel fogja kérni az Európai Bizottságot arra, hogy az új többéves keretköltségvetés kontextusában javaslatot terjesszen elő az áttekintésre” – olvasható a szövegben. A magyar kormányfő ezt nevezte később ellenőrzési mechanizmusnak (lásd alább).
Mindez azt jelenti, hogy ilyen áttekintésre (amely enyhébb a felülvizsgálatnál) csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Európai Tanács egyhangúlag így dönt. Magyarán: vétójog helyett Orbán Viktornak kellene meggyőznie az összes tagállami vezetőt arról, hogy kérjék fel a bizottságot egy javaslat előterjesztésére, amely elvileg akár az Ukrajnának szánt pénzügyi források növelését is tartalmazhatja (nem szükségképpen a csökkentését).
Egy másik, nyilvánvalóan Orbán kiengesztelésére a szövegbe kerülő mondatban az Európai Tanács 2020. decemberi konklúzióira emlékeztet a jogállami feltételességi mechanizmus alkalmazásáról. Lapunknak nyilatkozó források cáfolták, hogy a több mint három évvel ezelőtti következtetések felidézése rejtjelezett üzenet lenne a még befagyasztott magyar források kifizetésének. „Ez a szöveg csak megismétli azt, amit már egyébként is alkalmazunk. Nincs semmilyen titkos megállapodás a háttérben” – húzta alá egy nevének mellőzését kérő EU-forrás.
A szóban forgó európai tanácsi következtetést annak idején a többéves keretköltségvetés elfogadásának részeként fogadta el az állam- és kormányfők testülete, lehetőséget adva a magyar és a lengyel kormánynak, hogy az Európai Bíróságon kérjen normakontrollt az új jogszabály ellen. Már akkor is kiderült, hogy az ET-nyilatkozat nem bír jogi (csak politikai) erővel, és ott, ahol eltér a konkrét rendelettől, az utóbbi rendelkezései az érvényesek. Később az Európai Bíróság ítélete egyébként világossá tette a bizottság számára, hogy a jogszabály alkalmazása során fokozottan kell figyelnie az arányosságra és az objektivitásra.
Az Orbán-kormány által még januárban nagyköveti szinten előterjesztett két további javaslat közül (az egyik a helyreállítási eszköz végrehajtásának két évvel történő meghosszabbítása, a másik a magyar kimaradás a hozzájárulásból a kölcsönfelvétel pluszkamatköltségeihez) egyik sem volt a csúcson az asztalon, és nem is fogadták el.
Ehhez kapcsolódóan: Navalnij arra buzdítja az oroszokat, hogy a szavazóhelyiségek elözönlésével tiltakozzanak
A csúcs eredményei a magyar miniszterelnök olvasatában
Orbán Viktor egy FB-videóüzenetben egy szót sem ejtett fenti javaslatainak elutasításáról, ellenben azt állította, hogy a csúcson „hosszas tárgyalások után” garanciát kapott arra, hogy „a magyarok pénze nem köt majd ki Ukrajnában”, és nem fognak ellenőrizetlenül pénzeket kifizetni Kijevnek. „Kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy a magyarok pénze nem kerül Ukrajnába” – közölte. Utóbbiról azonban – legalábbis EU-szinten – soha nem volt szó, míg amit ő ellenőrző mechanizmusnak nevez, az valószínűleg az ukrán csomag végrehajtásáról tartandó éves vita és egy két év múlva esedékes felülvizsgálat elvi és kétes lehetősége.
Bizottsági források szerint az Ukrajna-eszköz már hétfőn átkerülhet az Európai Parlament térfelére, amelynek hozzájárulási joga van az MFF módosításához, és társjogalkotó az új Ukrajna-eszközben. A tervek szerint február végéig lezárulhat a jogalkotás, és legkésőbb március elején elutalhatják az első, valószínűleg másfél milliárd eurós összeget Ukrajnának. Ezt követően havi, majd az úgynevezett ukrán terv elfogadása után negyedévenkénti lebontásban folyósíthatják a további összegeket Kijevnek.
Orbán beleegyezésével az MFF félidei felülvizsgálatának végére is pont került. A csomag az Ukrajnának folyósítandó 33 milliárd euró hitellel együtt 64,6 milliárd eurót nyom, a kétharmadát az eredetileg javasolt közel százmilliárdos összegnek. A 31,4 milliárd több mint fele a Kijevnek nyújtandó 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg a többi területre (migráció, külső határok, védelmi kiadások, szomszédságpolitika, rugalmassági eszköz, szolidaritási alap) mindösszesen 14,6 milliárd euró jut. A költségekből 10,6 milliárd eurót a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosítások révén finanszíroznak majd.
