Hétfőn újabb levelet küldött Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének, óva intve attól, hogy a grémium jövő héten napirendre tűzze a döntést mind az ukrán csatlakozási tárgyalásokról, mind a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatáról, azzal érvelve, hogy a konszenzus hiánya miatt ez eleve kudarcra van ítélve.
Egy héttel Charles Michel budapesti látogatása után a magyar miniszterelnök hétfőn újabb levélben figyelmeztetett arra, hogy konszenzus híján kudarcra van ítélve a döntés napirendre tűzése a jövő heti uniós csúcson az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatáról.
Ki lesz a felelős az uniós egység megtöréséért?
„Tisztelettel sürgetem arra, hogy ne kezdeményezze az Európai Tanácsnál a döntés meghozatalát ezekben az ügyekben decemberben, mivel a konszenzus egyértelmű hiánya elkerülhetetlenül kudarcra fog vezetni. Az Európai Tanácsnak el kell kerülnie ezt a kontraproduktív forgatókönyvet az egység kedvéért, amely a legfontosabb kincsünk” – írja december 4-i keltezésű levele végén Orbán Viktor, érezhetően tartva attól, hogy süket fülekre talál rövid időn belül második figyelmeztetése.
Charles Michel múlt hétfői budapesti útja egyenes következménye volt Orbán első levelének, amelyben stratégiaváltást sürgetett az EU Ukrajna-politikájában. Michel a több mint kétórás megbeszélés után csupán egy rövid üzenetet írt Twitteren, hangsúlyozva az uniós egység fontosságát és azt, hogy meg kell dolgozni érte. Nevük mellőzését kérő diplomaták szerint Orbán újabb levele nyilvánvalóan a felelősség áthárítását szolgálja azokra, akik annak ellenére erőltetik az ukrán döntés napirendre tűzését, hogy ő elutasítja. Másfelől a téma exponálása és a konszenzus esetleges hiánya egyértelműen Orbánra tolná a felelősséget az uniós egység megtörése miatt.
A magyar miniszterelnök nem először fenyeget vétóval, de eddig mindig beadta a derekát, nem törte meg az uniós egységet. Most azonban kifejezetten elszántnak látszik, amivel új szintre emelheti és kiterjesztheti konfliktusát az EU-val, tekintettel arra, hogy eddig az Európai Bizottság volt bírálatának fő tárgya.
A miniszterelnök megalapozatlannak nevezi azokat a várakozásokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az Európai Tanács december 14–15-i ülésén napirendre tűzi a döntést a felvételi tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával, és az MFF félidei felülvizsgálatáról.
Ehhez kapcsolódóan: Fehér Ház: Fogytán a pénz és az idő, mielőbb el kell fogadni az ukrajnai támogatási csomagot
„Ez a bővítési politika vége lenne, ahogy ismerjük”
Orbán egyenesen úgy véli, hogy a bizottság novemberi javaslata az ukrán csatlakozási folyamatról az EU bővítési politikájának végét jelenti abban az értelemben, hogy „objektív és teljesítményalapú eszközről van szó”. A kormányfő kifogásolja, hogy az állam- és kormányfőknek úgy kellene jóváhagyniuk a javaslatot, hogy előzőleg nem állt módjukban megvitatni (a csúcsokat előkészítő általános ügyek tanácsa kedden nemcsak megvitatja a bővítést, de javaslatokat is terjeszt az Európai Tanács elé).
Orbán szerint a bizottság javaslata ráadásul ellentétes az Európai Tanács júniusi konklúzióival, ezért egyértelmű, hogy nincs lehetőség az egység elérésére. Bár a levél nem említi az okokat, a júniusi EU-csúcs záróközleménye még azt szögezte le, hogy Ukrajnának mind a hét, vele szemben támasztott feltételnek meg kell felelnie ahhoz, hogy továbbléphessen a folyamatban. Márpedig a bizottság novemberben annak ellenére javasolta a tárgyalások megnyitását Kijevvel, hogy maga is elismerte: az ukránok még nem teljesítettek minden feltételt (bár márciusig erre még van esély).
Orbán szerint mindezért új opciókat kellene kigondolni. „Továbbra is meggyőződésem, hogy az Európai Tanács nem lesz abban a helyzetben, hogy kulcsfontosságú döntéseket hozzon, hacsak nem jutunk konszenzusra az Ukrajnára vonatkozó jövőbeni stratégiánkról” – ismétli meg első levelének fő mondanivalóját a miniszterelnök.
Bosznia és Georgia előretolása lenne Orbán fő célja?
A magyar vezető úgy véli: a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatának kérdésében is távol állnak az egyetértéstől a tagállamok, ezért szerinte további erőfeszítésekre, pótlólagos időre és átfogóbb mérlegelésre lenne szükség, mielőtt döntenének. Ezzel a véleményével a kormányfő egyébként messze nincs egyedül, számos tagállam szerint a döntés még várhat néhány hónapot.
Orbán ukrán döntésre belengetett vétója azért is figyelemre méltó, mert ebben az esetben aligha van esély arra, hogy európai partnerei elengedik majd Bosznia-Hercegovina és Georgia tárgyaláskezdését, amiért diplomáciai források szerint a magyar kormány a háttérben erősen lobbizik. Egyes brüsszeli források szerint Magyarország és Ausztria a kedvező ukrán–moldáv döntést összekapcsolja Georgia és Bosznia-Hercegovina tárgyaláskezdésével. Ugyanezek a források nem tartják kizártnak, hogy valójában ez a magyar hepciáskodás célja: hogy az általa támogatott két ország egy kosárba kerüljön Ukrajnával és Moldovával.
Ebből a szempontból kifejezetten érdekes, hogy az általános ügyek tanácsának asztalán levő konklúziótervezet (amely tehát jövő csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfők elé kerül egyhangú jóváhagyásra) továbbra is csak feltételesen járul hozzá a georgiai és a boszniai tárgyaláskezdéshez, átvéve a bizottság javaslatát. Igaz, a szövegtervezetnek ez a része még mindig zárójelbe van téve, és valószínű, hogy a magyar kormány számára ebben a formában elfogadhatatlan, így változni fog. A kérdés már csak az, hogy mely pontokon és milyen irányban.
