Minden látszat ellenére úgy tűnik, hogy ezúttal sem lesz szükség póttervre: az EU Magyarország részvételével a 27-es megoldás felé evez Ukrajna finanszírozásának ügyében a február 1-jei rendkívüli csúcs előtt. Az RRF végrehajtásának kétéves meghosszabbítása ugyanakkor egyelőre nem reális opció.
A konkrét pénzösszegek nélkül és Magyarország ellenkezése mellett fogadta el a nagyköveti formációban ülésező EU-tanács szerdán az Ukrajna-eszközre vonatkozó részleges általános közös megközelítést, megnyitva az utat az Európai Parlamenttel a jogszabály elfogadására irányuló tárgyalások hétfői megkezdése előtt. A konkrét számok helyett egyelőre csak zárójelek vannak a szövegben, ahová a tervek szerint február 1-jén az állam- és kormányfőknek kell majd beírniuk a számokat, amikor összeülnek, hogy megállapodjanak a hétéves keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatáról, ezzel együtt Ukrajna 2024 és 2027 közötti finanszírozásáról.
Valószínűleg félretehetik a B tervet
Jóllehet a magyar kormány egyedüliként ellenezte a részleges tárgyalási mandátum elfogadását, fenntartva különvéleményét, a tárgyalóasztalnál olyan javaslatot tett, amely – ha a partnerek is ráállnak – szükségtelenné teheti egy, a 26-okra szabott klasszikus B terv kidolgozását és elfogadását az ukrán pénzügyi támogatás ügyében.
A sajtóban kiszivárgott magyar javaslat ugyanis nem vonja kétségbe a továbbra is asztalon lévő tervnek azt a sarkalatos pontját, hogy Ukrajnának négy évre ötvenmilliárd euró, részben vissza nem térítendő támogatásból és részben kölcsönökből álló pénzügyi csomagot fogadjanak el. Magyarország a négy évre szóló tervezést és az összeget sem kérdőjelezi meg, de az Ukrajna-eszköz miatt módosítandó MFF-rendeletbe beillesztene egy olyan cikkelyt, amelynek értelmében a kölcsönt és a vissza nem térítendő támogatást is évente egyhangú döntéssel meg kellene erősítenie a tanácsnak (és nem az Európai Tanácsnak, ahogy a sajtóban megjelent).
Ez az EU-nagykövetek szerdai ülésén elővezetett magyar javaslat fordulat Orbán Viktor decemberi EU-csúcson képviselt álláspontjához képest, amely kategorikusan elutasította az MFF-felülvizsgálat keretében az ukrán finanszírozást. A kormány ezzel a javaslattal visszahelyezte magát az MFF-felülvizsgálatát illetően az EU27-es logikába és keretbe, bár még kérdéses, hogy az uniós partnerek vevők lesznek-e az ajánlatra. A válaszra diplomaták szerint január 22-ig kell várni, amikor a költségvetéssel foglalkozó munkacsoport ülésén a belga soros elnökség bemutatja az MFF-rendelet módosítására vonatkozó javaslatát. Ha ez beépíti a magyar javaslatot, akkor viszonylag kikövezett út vezethet a február 1-jei csúcsig. Ha nem, akkor a magyar blokkolás előre borítékolható, és a csúcs előtti napokban politikai szintre kerül az ügy.
Ehhez kapcsolódóan: Mézesmadzagot húzott el Orbán orra előtt a gyors utalásokkal a bizottság
A bizottság engedményt készül tenni Orbánnak?
A Financial Times brit gazdasági-pénzügyi napilap brüsszeli forrásokra hivatkozva csütörtök este azt írta, hogy az Európai Bizottság Orbán kedvében járva nyitott arra, hogy 2025-ben általános felülvizsgálatot tartsanak a négyéves ukrán finanszírozási programról, lehetőséget adva ezzel a magyar kormányfőnek, hogy vétózzon. A felülvizsgálat alapját egy bizottsági jelentés képezné arról, hogy Ukrajnának szüksége van-e a pénzre, és teljesíti-e a kapcsolódó feltételeket. Az FT szerint Brüsszel más engedményeket is fontolgat, így például a vészfék megnyomásának lehetőségét bármelyik tagállam számára, ami azonban nem biztosítana vétójogot Orbánnak.
A Szabad Európának nyilatkozó EU-diplomaták szerint a magyar javaslattal a fő probléma az egyhangúság, ami elvileg lehetőséget adna Budapestnek az éves mechanizmus keretében a blokkolásra. Ezért elképzelhető, hogy számos tagállam csak úgy menne bele az éves megerősítésbe, ha a tagállami szavazatok minősített többsége mellett fogadnák el. Ebben az esetben viszont nem sok értelme lenne az éves felülvizsgálatnak – hangzik a magyar ellenérv. Tavaly ősszel már volt egy hasonló, felülvizsgálatot beiktató magyar javaslat, de akkor az uniós partnerek lesöpörték az asztalról.
Az úgynevezett Ukrajna-eszköz – amelynek csak egyik eleme az ötvenmilliárd eurós pénzügyi támogatás – egy speciális eszköz, amely a rendes jogalkotási procedúrába tartozik az EP és a Tanács részvételével; utóbbiban a szavazatok minősített többsége kell a döntéshez. Ahhoz azonban, hogy Ukrajna a bizottság javaslatával összhangban hozzájusson a pénzhez, két pontban is módosítani kell a többéves keretköltségvetésről (MFF) szóló rendeletet.
Négy évre lenne pénz, de évente kellene megerősíteni
Először is úgy, hogy az EU-költségvetésben a saját forrás plafonja és az MFF-plafon között meglévő puffert 2024 után is, egészen 2027-ig fel lehessen használni arra, hogy a bizottság Ukrajna rendelkezésére bocsáthasson 33 milliárd euró kölcsönt. Mivel a javaslatnak ez a része is (és nem csak a vissza nem térítendő 17 milliárd euró) az MFF-rendelet módosításának része, ezért az egész csomag egyhangú döntés alá esik (a bizottság elvileg megtehetné, hogy a kölcsönre az MFF-en kívül tesz javaslatot; akkor elegendő lenne a minősített többség). A magyar kormány a négyéves kölcsönkeretet is éves megerősítésnek vetné alá egyhangúsággal.
Ugyanez az éves mechanizmus vonatkozna a 17 milliárd euró összegű, vissza nem térítendő támogatásra, más néven az Ukrajna-tartalékra, ami az MFF félidei felülvizsgálatára vonatkozó javaslat szerves része, és egyhangú döntés szükséges az elfogadásához. A tartalékot úgy folyósítanák Kijevnek, hogy a bizottság megkeresésére a tagállamok GNI-alapon pluszhozzájárulást fizetnek a büdzsébe.
Az Ukrajna-eszköz sajátossága, hogy bár formailag speciális eszközként az MFF keretein kívül hozzák létre, létrehozásához elengedhetetlen az MFF-rendelet módosítása, ami viszont egyhangú döntéshozatal alá esik.
Ehhez kapcsolódóan: „Sok kijevi politikus nem érti, mi történik Kárpátalján” – Beregszász polgármestere az ukrán–magyar kérdésről
Az RRF kétéves hosszabbítása jelenleg nem reális
Egy további magyar javaslat arra irányult, hogy 2026 végéről 2028 végére, azaz két évvel hosszabbítsák meg a helyreállítási eszköz (RRF) végrehajtására adott határidőt. Német részről ezt információink szerint politikailag és jogilag is keresztülvihetetlennek mondták a nagyköveti ülésen. A magyar kormány által kért módosításhoz az RRF-ről szóló rendeletet és a saját forrásokról szóló rendeletet is módosítani kellene, mindkettőhöz egyhangúság kell. Ezért diplomaták szerint jelenleg nem tűnik reálisnak a felvetés, bár nem lehet eleve kizárni, hogy az idő múlásával másoknak is megtetszik az ötlet.
Magyarország emellett azt is javasolja, hogy ugyancsak az MFF-felülvizsgálat keretében azoknak a tagállamoknak ne kelljen hozzájárulniuk a helyreállítási alap kölcsönrészét illetően az infláció miatt megemelkedett, magasabb kamatok pluszköltségeihez, amelyeknek 2024. január 1-jéig nem folyósítottak vissza nem térítendő támogatást a helyreállítási eszközből. Jelenleg körülbelül öt ilyen tagállam van, de Magyarország számára tűnik a legtávolabbinak bármilyen kifizetés.
Úgy tudjuk, hogy ezt a felvetést megfontolhatják az uniós partnerek, különösen azért, mert az asztalon fekvő, többlépcsős finanszírozást előirányzó javaslatban a tagállami pluszbefizetés egyébként is csak az utolsó lépcső, ha már minden más eszköz kimerült. A magyar kormány két utóbbi javaslatának elfogadása ugyanakkor forrásaink szerint nem tekinthető az ukrán alku előfeltételének.
