„Nagyon sokan utaznak az elszegényedésre. Kiszélesedett az itt ingatlanozó cégek köre” – mondja a több mint 1500 lakásból álló Őrmezői Lakásszövetkezet egyik tagja. Többen az öreg, eladósodott tulajdonosok lakását megcélzó vállalkozók közé sorolják a helyi fideszes képviselőt is, akinek neve a most zajló kerületi, belső fideszes küzdelem egyik szereplőjeként is előkerült.
A Fideszen belüli hatalmi harc zajlik éppen Budapest XI. kerületében, Újbudán. A Népszava adott hírt róla, hogy feloszlatják az országgyűlési választókerület Fidesz-szervezetét. (A pártstruktúrát a 2002-es választási vereség nyomán állították át a településeken alapuló szerveződésről választókerületi alapúra. Ezek vezetői általában a választókerület országgyűlési képviselői, akik – elsősorban vidéken – az állami támogatások feletti kontrolljuk révén meghatározzák a körzet településeinek fejlődését.)
A lap és saját helyi forrásaink is állítják, hogy Újbudán a 2010–2019 közötti fideszes polgármester, Hoffmann Tamás 2024-es indulását megakadályozandó az ő embereit szorítják ki Simicskó István emberei. Az országgyűlési képviselő, de egyéni indulóként vesztes Simicskó a helyi szervezet vezetője.
Fontos szereplő a korábbi fideszes alpolgármester, Király Nóra: úgy tudjuk, ő lenne majd a Fidesz polgármesterjelöltje 2024-ben. Király az utóbbi időben inkább ál-, mint valódi civil szervezetek képviselőjeként szokott felbukkanni (például az állami tévé Híradójában). Simicskó embere, és erős az alapszervezeti pozíciója. Beválasztották az elnökségbe is két szövetségesével együtt, Hoffmann-nak viszont régebben sem volt jó viszonya a volt honvédelmi miniszterrel.
Amikor megérkeztek az új fiúk
A Fideszben az alapszervezet feloszlatása gyakran alkalmazott módszer nemcsak a nagyon megosztott alapszervezetek esetében, hanem akkor is, ha valakit vagy valakiket el akarnak onnan távolítani, de erős helyi támogatottsága van. Egy névtelenségét végig megőrző tag beadhatja akár egy ötszáz fős alapszervezet feloszlatási kérelmét is. „Minden oszlatás a helyezkedés miatt történik. Csak az az értelme, hogy valakitől megszabaduljanak. Itt nincs olyan fellebbezési fórum, mint a kizárásnál. Újra kell mindenkinek jelentkeznie, és várhatóan az elnök, Simicskó dönt majd arról, kit vesz vissza” – mondja egy helyi forrásunk. Sok ilyen volt már, most is zajlanak máshol is, és megtörtént Újbudán is 2010-ben.
A budapesti és a kerületi Fidesz-szervezetekben nagy felfordulást okozott, amikor a polgári körök révén sokan bejöttek a pártba 2002 és 2004 között, és – Orbán Viktor kérésére – teret foglaltak Kubatov Gábor és Pesti Imre emberei.
Utóbbi nemrég nosztalgikus hangulatú interjút adott a polgári körök jelentőségéről, de fideszes forrásaink nem ennyire szépen emlékeznek vissza a helyfoglalásukra. „A két figura együtt volt ráeresztve a budapesti szervezetekre, és addig ismeretlen eszközök és módszerek jöttek velük” – mondja egyikük.
2002-ben a főváros területi listáján (akkor még volt ilyen) Deutsch Tamás, Tirts Tamás, Rogán Antal, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, Glattfelder Béla, Simicskó István, Őry Csaba és Kosztolányi Dénes jutott mandátumhoz (akkor még Fidesz-MDF színekben). 2006-ban közülük a Fidesz–KDNP-lista elején már csak Rogán, Németh és Simicskó szerepelt, ott volt viszont Kupper, Kubatov és Pesti.
Egy fideszes forrásunk szerint 2006-tól a kerületben is csak az indulhatott önkormányzati képviselőként, aki megfelelt Kubatovnak. Akkor az ő helyi szövetségese a 2006-ban az MSZP-s Molnár Gyulával szemben sikertelenül próbálkozó polgármesterjelölt, Kupper András volt. (Ő unokatestvére a parkolási biznisz üzleti modelljét megalapító és azt előbb monopolhelyzetben működtető, majd a piacról kiszoruló szintén Kupper Andrásnak.) A pártigazgatót, az országgyűlési Fidesz-listán is több befutó hely fölött rendelkező Kubatovot országosan a párt ökléhez, Kövér Lászlóhoz bekötött politikusnak tartják forrásaink.
A Kubatov–Kupper–Pesti-trió révén lett képviselő 2006-ban a korábban Kubatovval együtt a Fradi-szurkolók keménymagjához tartozó Gadácsi Miklós, aki Kupper titkára volt a fővárosi Fidesz-frakciónál, majd követte Újbudára, és miután onnan kiszorult Hoffmann polgármestersége alatt, „társadalompolitikai koordinátor” lett a szomszédos kerület, Budafok önkormányzatánál. Információink szerint Junghausz Rajmund is Kubatov és Kupper révén lett 2006-ban újbudai képviselő, akit a mostani puccs egyik központi szereplőjeként nevez meg a Népszava.
Megkeresésünkre a képviselő ezt cáfolta, mondván, bár mindig Fidesz-támogatással indult, és a közgyűlésben a Fidesz-frakcióban ül, de nem tagja a pártnak, így semmilyen beleszólása nincs a helyi Fidesz ügyeibe.
Több forrásunk szerint az oszlatás eredménye az lesz, hogy a volt polgármestert, Hoffmann Tamást nem fogják visszavenni az új helyi alapszervezetbe.
Igazi helyi politikus
Junghausz Rajmund 2006 óta fideszes képviselő Újbudán. Saját honlapjának adott interjúja szerint a kerületi közbiztonsági alapítványban kezdett (MSZP-vezetésű volt a kerület), ami tipikus karrierút az őrző-védő/vagyonvédelmi szakmában. Úgy tudjuk, Junghausz is teljesített birtokvédelmi megbízásokat a kétezres években.
Kupper 2006-os polgármesteri kampányában már aktívan részt vett, majd „2006 és 2010 között elég közel kerültünk Kupper Andrással. Vele és Gadácsi Mikivel is nagyon jól éreztem magam, sok vicces történetünk van azokból az időkből.” Gadácsi, mint írtuk, Kubatov Gáborral együtt a Fradi-szurkolók keménymagjához tartozott a kilencvenes években.
„Szó szerint érdekképviseletet látok el. Ha valami nem működik, vagy nehéz megoldást találni bizonyos problémákra, segítek” – beszél az interjúban képviselői munkájáról. Rá nem lehet azt mondani, hogy elhanyagolná a választókörzetét. Minden helyi forrásunk megerősítette, hogy Junghausz valóban folyamatosan jelen van Őrmezőn (ő maga is ott nőtt fel), évente megvendégeli Magyarország egyik legnagyobb lakásszövetkezetének, az őrmezőinek a házmestereit, akik közül volt, aki kopogtatócédulát is gyűjtött neki.
Junghausz 2019 óta a lakásügyi tanácsnok címet is szerepeltetheti a névjegykártyáján, amelyet a már ellenzéki vezetésű önkormányzatban is megőrzött. Féloldalas, semmitmondó jelentéseiben rendre ez szerepel: „Tanácsnoki feladataim körébe tartozik, hogy javaslatot tegyek az önkormányzat bérlakásállományának növelésére.” Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint ilyen még nem történt.
Nem így saját ingatlanportfóliójával: életjáradéki szerződés, illetve eladósodott idős emberek lakásának végrehajtási árverezése nyomán több lakást is megvett a környéken, illetve a kerületben.
A lakásügyi tanácsnok ingatlanportfóliója
Az önkormányzat honlapján 2006 óta elérhető vagyonnyilatkozataiban (a 2010–2014 közöttieket nem találtuk) összesen nyolc budapesti ingatlan szerepel. (Vidéken is vannak ingatlanjai.) Ebből hét XI. kerületi (az egyiknek a két fél tulajdoni hányadát pár év különbséggel vette meg), egy pedig XXII. kerületi, budafoki.
Utolsó vagyonnyilatkozata leadásakor, 2022 januárjában ebből a nyolc budapesti lakásból még a tulajdonában volt négy.
Közülük két ingatlant sikerült beazonosítani (a vagyonnyilatkozatban ugyanis csak a négyzetméter és a kerület, valamint a megszerzés jogcíme van megadva, a cím nem). Ebből az egyiket életjáradéki szerződéssel szerezte, a másik pedig az, amelyet két részletben, két árverés után vett meg. Mindkettő az Őrmező Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezethez tartozik.
A másik két, máig meglévő kerületi ingatlanját nem sikerült beazonosítani, ahogy a három időközben eladottat és a XXII. kerületit sem.
Ezen a nyolc ingatlanon kívül persze több is lehetett a tulajdonában. Egyrészt egy politikus abban az egy évben is szerezhet lakást, amely eltelik két vagyonnyilatkozat-leadás között. Ezt rögtön el is adhatja, így annak nyoma már csak készpénzes jövedelmei között szerepel(het, ha beírja).
Másrészt cégei nevére is vásárolhat ingatlanokat. Junghausznak két aktív cégét mutatja a cégnyilvántartás, évente több tízmilliós, ezekből származó osztalékbevételt szerepeltet vagyonnyilatkozataiban.
Harmadrészt, bár a politikusok közvetlen hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is kötelesek leadni, de azok nem nyilvánosak, az önkormányzatok zárt borítékokban őrzik őket. Így lehetnek gyerekek vagy feleség/férj nevén is ingatlanok.
Bár megkeresésünkre Junghausz Rajmund azt állította, hogy a felesége vagy a gyerekei nevén nincsenek ingatlanok, felesége neve egy rövid ideig felbukkan tulajdonosként egy másik őrmezői ingatlan esetében. Ráadásul ez a lakás kapcsolódik egy másik, a környéken sok lakást megszerző körhöz is.
A tulajdoni lap tanúsága szerint Junghausz felesége ezt a Cirmos utcai lakást a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól vette 2015-ben, de csak egy hónapig birtokolta, majd eladta a környéken szintén ingatlanozó család egyik tagjának. Ő tehát biztosan ismeri őket, kérdésünkre a képviselő állította, hogy ő viszont nem. (Ehhez a családhoz vagy cégeihez kapcsolódva ezen a Cirmos utcain kívül még hét megszerzett kerületi lakást találtunk, de ez biztos, hogy nem az összes.)
Van egy olyan, Thallóczy utcai, nem szövetkezeti ingatlan is, amelyet Junghauszék sokáig bérelhettek, majd egyik cége, a Flottaautó Lízing és Autóparkkezelő Kft. 2019-ben meg is vette a lakás tulajdonosától, egy cégtől. Ez a lakás a felesége lakcíme is volt, és székhelye egy 2019-ben törölt cégnek, a Like Busz Személyszállító és Utazásszervező Korlátolt Felelősségű Társaságnak. Ezt Junghausz Rajmund a Flottaautó Kft.-ben is tulajdonostársával közösen birtokolta.
A Thallóczy utcai lakás a székhelye a feleségével közösen tulajdonolt Ideacentrum Tanácsadó Kft.-nek is.
Ide volt bejelentve egy civil szervezet is. A valaszonline.hu szedte össze és azonosította a civil szféra azon, fideszes politikusokhoz köthető szervezeteit, amelyeket nem sokkal a választás előtt és közvetlenül utána bőven megszórtak közpénzzel a tavaly év végén gyorsan felállított Városi Civil Alapból. Ennek egyik második körös kedvezményezettje a Szeretem Újbudát Egyesület volt, amely 10,9 millió forintot kapott. Elnöke Junghausz cégtársa, Molnár Csaba, székhelye pedig a Thallóczy utcai cím.
Árverezés és önkormányzati gondoskodás
Megkeresésünkre a képviselő néhány régóta ellene szervezkedő szövetkezeti tag rágalmainak, irigységnek tulajdonítja az ingatlanszerzéseivel kapcsolatos gyanúsításokat. Ezekkel már nem először találkozik, pedig Őrmezőn mindössze két ingatlanja van – mondta kérdésünkre. Jó befektetésnek tartja az ingatlanvásárlást, de nem ebből, nem is képviselői fizetéséből, hanem két cége bevételeiből él. Szerinte nála sokkal nagyobb ingatlanvásárló szereplők működnek Őrmezőn, látja a szövetkezeti taggyűléseken, néhányan hány kártyával szavaznak. „Büszke vagyok arra, ahová eljutottam gazdasági értelemben, ami persze nem a csúcs, de látom, hogy akinek sok lakása van Őrmezőn, az nem én vagyok.”
Bár hangsúlyozza, hogy képviselőként nem foglalkozhat és nem is foglalkozik a szövetkezet ügyeivel, a Magyar Hang 2018-as cikke leírja, hogy amikor az újságíró meglepte a szövetkezet irodájában az irodavezetőt, ő rögtön Junghauszt hívta, aki pár percen belül meg is jelent.
Junghausz a választói között jól beágyazott, ismert politikus, aki rendszeresen ott van az Őrmezői Lakásszövetkezet közgyűlésein is, és tájékoztatást ad a környéket érintő önkormányzati ügyekről. (A szövetkezeten belüli lázadozók szerint valójában ő mozgatja a vezetőséget.) A közös költség miatti eladósodások pedig értelemszerűen ismertek a szövetkezet irányítói előtt. (Egyik forrásunk a szövetkezet felügyelőbizottsága egyik tagjának családját is a nagyobb ingatlanfelvásárlók között említette.)
A kerületi lakások árveréseit rendszeresen dr. Ferenczi Attila végrehajtó végzi, így Junghausz (és a már említett ingatlanos család) ingatlanszerzéseinél is rendre az ő neve bukkan fel.
Ferenczi Attila nevével azon végrehajtóké között találkoztam még, akik végrehajtói vizsgálóbiztosok lehetnek másodfokon. A végrehajtók esetleges etikai/törvényességi ügyeiben egy erre kijelölt bíró dönt, de egy tanács tagjaként, amelybe a két másik tagot, akik végrehajtók, a végrehajtói kamara delegálja. (Amelynek 2015 óta még mindig elnöke a vesztegetéssel gyanúsított, előzetesben lévő Schadl György.) A tanácsban szavazattöbbséggel születnek a döntések, tehát a két kamarai delegált a bíró nélkül is dönthet. A végrehajtó-testületben tehát fontos szereplő az, aki végrehajtói vizsgálóbiztos lehet a jogerős másodfokon. A tíz név között szerepel Ferenczi Attiláé is.
Visszatérve az őrmezői lakásszövetkezetre: a végül elárverezett szövetkezeti lakások talajdoni lapjának tanúsága szerint voltak olyan árverések, amelyeknél a tulajdoni lapokon a kedvezményezett szövetkezetnek nem a valós címe szerepel. A lakásszövetkezet székhelye ugyanis a Kérő utca 8.-ban van, viszont ezeken a tulajdoni lapokon egy Frankhegy utcai cím áll a végrehajtás kezdeményezőjénél, a szövetkezetnél.
Amikor ennek okáról érdeklődve felhívtam a szövetkezet irodavezetőjét, lényegében rám csapta a telefont. A korábbi irodavezető viszont annyit mondott, hogy adminisztratív hiba történt a végrehajtó irodájában.
Ferenczi Attila egyik munkatársa nem felelt ugyan arra a kérdésünkre, hogy ők vagy a szövetkezet adta-e meg a földhivatalnak a rossz címet, de hangsúlyozta, ennek a címnek úgysincs jelentősége a végrehajtási folyamatban, mert az egyes lépésekről szóló tájékoztatásokat (árverési hirdetmény, árverési jegyzőkönyv stb.) a kedvezményezett jogi megbízottjának a végrehajtási lapon szereplő címére küldik. „Minden eljárási cselekményről értesült a jogi képviselő, akinek tájékoztatni kell a képviseltjét” – mondta. A szövetkezet ügyvédje Koszorú István.
A tulajdoni lap szerint egyébként a Frankhegy utcai 7. alatti lakás fő tulajdonosa szintén eladósodott, sok végrehajtásijog-bejegyzés szerepel a dokumentumon.
„Nagyon sokan utaznak az elszegényedésre. Kiszélesedett az itt ingatlanozó cégek köre” – mondja egyik forrásunk az elöregedő tagságú lakásszövetkezetre.
Az ingatlanok árverése már elektronikus, így lényegében nem lehet manipulálni – mondta lapunknak egy szakember. „Az árverés háromszakaszú lehet, ha nincs érvényes vételi ajánlat, akkor lemehet a kikiáltási ár hetven százalékáig. A végrehajtó ott nyúlhat bele, hogy az árverésre kitűzött ingatlan becsértékét alacsonyan állapítja meg – bár előtte a helyi önkormányzattól becsértéket kérnek.” (Azt nem tudtuk kideríteni, mekkora volt a becsérték ezeknél a több évvel ezelőtti árveréseknél.)
Az önkormányzat más ponton is megjelent a történetben. Ottani forrásunktól megtudtuk, hogy az árverezett vagy életjáradékos lakókkal rendelkező lakások közül többnek a lakója/tulajdonosa gondozási kapcsolatban volt az önkormányzattal. (Látogatták, esetleg ebédet vittek neki, mindenesetre ismerhették az élethelyzetét.) Ami persze nem meglepő, hiszen logikusan rászoruló családok szokták a lakásukat elveszíteni.
Ilyen kapcsolatban volt az önkormányzattal az az idős házaspár is, akikkel életjáradéki szerződést kötött a fideszes képviselő.
A másik ingatlanszerző család hét megismert ingatlanja közül is négy korábbi lakóját támogatta az önkormányzat, vagyis állt velük rendszeres kapcsolatban, és ismerte anyagi helyzetüket.
Projektek politikai hozzájárulással és anélkül
„Utódlási fejetlenség van a kerületben” – mondja egyik forrásunk. Szerinte a Momentum saját kerületévé szeretné tenni (a párt adja az országgyűlési képviselőt is) Újbudát, korábban arról lehetett hallani, hogy a DK az alpolgármestert indítaná, de pár napja László Imre polgármester is bejelentette újrázási szándékát. Tanácsadója – a kerületben Simicskó Istvánhoz hasonlóan nagyon ismert – Molnár Gyula, aki két ciklusban is volt városvezető még szocialista színekben.
A Fideszben pedig Simicskó István irányítja az eseményeket. „A pártközpont nem volt elégedett azzal, hogy van egy nem túl erős önkormányzat sok belső feszültséggel, de a helyi Fidesz ezt nem tudta kihasználni, nem tudott ügyeket felplankolni. Ezt kihasználva érte el Simicskó, aki nincs jóban Hoffmann-nal, hogy oszlassák föl a helyi szervezetet” – mondja egy helyi politikus.
Sok gazdasági lehetőség van a kerületben – mondja egy másik politikus forrásunk –, de csak „azok a projektek tudnak előremenni, amihez nem kell politikai hozzájárulás”. Korábban viszont „gazdasági nagykoalíció” volt, amely Hoffmann alatt megbomlott ugyan, de a helyi szocialisták, akiknek vezetője Hintsch György, „nem voltak kiebrudalva a Fidesz alatt”.
Hintschet az MSZP fundraisere, Molnár Zsolt pártigazgató köréhez sorolják. Miután Molnár lemondott a budapesti szervezet vezetéséről, forrásaink szerint Hintschet választatta meg budapesti alelnöknek. A kerületi szocialista alpolgármester Hintsch több forrásunk szerint is jó viszonyban van Junghausszal.
