Ha az a kérdés, hogy halál vagy egy golyó a lábba, Jevgenyij az utóbbit választja. Az ukrajnai háború kitüntetett orosz hőse arra kérte bajtársát, hogy óvatosan célozzon, kerülje a csontot. Az érszorítók már elő voltak készítve. Az ezt követő fájdalom volt az ár, amit Jevgenyij fizetett az esélyért az új életre. Több ezer orosz katonához hasonlóan ő is dezertált.
„Azzal viccelődöm, hogy megszültem magam. Amikor egy nő gyermeket szül, nagyon erős fájdalmat él át, és új életet ad. Én magamnak adtam új életet, miután nagyon erős fájdalmakon mentem keresztül” – mondja Jevgenyij.
A lőtt sebesüléssel Jevgenyij kijutott a lövészárokból, de az új élet, amit talált, nem az, amire számított.
Az AP hírügynökség öt tiszttel és egy közlegénnyel beszélt, akik dezertáltak az orosz hadseregből. Mindegyikük ellen büntetőeljárás indult Oroszországban, ahol legalább tíz év börtön vár rájuk. Mindannyian a Nyugat segítségére várnak, amely nem érkezett meg, egyikük kivételével bujkálnak.
A jelentős és egyre növekvő orosz diaszpórával rendelkező nyugati országoknak az orosz katonák különös aggodalomra adnak okot: kémek, háborús bűnösök vagy hősök?
„Helyesen cselekedtem – mondja egy másik dezertőr, aki a Veréb fedőnevet használja. Kazahsztánban bujkál, amíg várja nyugati menedékkérelmének elbírálását. Miután erőszakkal besorozták, megszökött a laktanyából, mert nem akart senkit megölni. – Inkább ülök itt, és szenvedek, mint hogy odamenjek, és megöljek egy embert valami tisztázatlan háború miatt, ami száz százalékban Oroszország hibája. Nem bántam meg” – fogalmazott.
A háború kezdete óta megugrott az orosz állampolgárok menedékkérelmeinek száma, de csak kevesen kapnak védelmet. A döntéshozók továbbra is megosztottak abban, hogy a száműzetésben élő oroszokat potenciális értéknek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak tekintsék.
Andrius Kubilius, Litvánia volt miniszterelnöke, aki jelenleg európai parlamenti képviselő, úgy véli, hogy a Vlagyimir Putyinnal szemben álló oroszok támogatása a Nyugat stratégiai érdeke. Kevesebb orosz katona a fronton gyengébb hadsereget jelent – tette hozzá.
„Nem hinni az orosz demokráciában hiba. Azt mondani, hogy minden orosz bűnös, hiba” – mondta.
A Mediazona független orosz hírportál 2022 szeptembere óta több mint 7300 ügyet dokumentált az orosz bíróságokon engedély nélküli eltávozás miatt katonák ellen; a legsúlyosabb vádpontnak számító dezertálás a tavalyi hatszorosára ugrott.
Rekordszámú dezertálni vágyó – az év első két hónapjában több mint ötszázan – fordul az Igyite Leszom nevű, georgiai székhelyű háborúellenes szervezethez, amelynek neve oroszul annyit jelent, hogy Menj át az erdőn. Tavaly tavasszal a segélykéréseknek mindössze három százaléka érkezett a menekülni kívánó katonáktól; januárban ez az arány már harminc százalék körül volt a csoport vezetője, Grigorij Szverdlin szerint.
Szverdlin közlése szerint több mint 26 ezer olyan orosznak nyújtottak támogatást, akik nem akartak részt venni a háborúban, és több mint 520 aktív katonának és tisztnek segítettek elmenekülni – ez csepp a tengerben Oroszország teljes haderejéhez képest, de jól szemlélteti a hangulatot egy olyan országban, ahol bűncselekmény a háború ellenzése.
„Nyilvánvaló, hogy az orosz propaganda azt a történetet próbálja eladni nekünk, hogy egész Oroszország támogatja Putyint és a háborúját – mondta Szverdlin. – De ez nem igaz” – tette hozzá.
A kérdés az, hogy hová mehetnek
Farhad Zigansint, aki nem sokkal Putyin 2022 szeptemberi mozgósítási rendelete után dezertált, Kazahsztánban őrizetbe vették, miközben megpróbált felszállni egy Örményországba tartó járatra, mert a helyi hatóságok megtalálták a nevét egy orosz körözési listán.
„Nem biztonságos Kazahsztánban maradni. Csak próbálok normális életet élni, anélkül hogy megsérteném a kazah törvényeket, anélkül hogy túlságosan feltűnnék, anélkül hogy bárhol megjelennék. Van egy közmondásunk: Légy csendesebb, mint a víz, és alacsonyabb, mint a fű” – mondta Zigansin.
Még mindig vár a menedékkérelmére.
Német tisztviselők azt mondták, hogy a katonai szolgálat elől menekülő oroszok is kérhetnek védelmet, és egy francia bíróság tavaly nyáron úgy döntött, hogy azok az oroszok, akik megtagadják a harcot, kérhetnek menekültstátuszt. A gyakorlatban azonban a dezertőrök – akiknek többsége olyan útlevéllel rendelkezik, amely csak néhány volt szovjet államon belüli utazásra jogosít – nehezen jutnak menedékjoghoz – mondják ügyvédek, aktivisták és maguk az érintettek.
A 2022-es pénzügyi évben kevesebb mint háromszáz orosz kapott menekültstátuszt az Egyesült Államokban. A német hatóságoktól a több mint ötezer kérelmező tíz százaléka kapott valamilyen védelmet.
Az oroszok azonban továbbra is menekülnek. A határőrök a 2023-as pénzügyi évben több mint 57 ezer orosszal találkoztak az amerikai határokon, két évvel korábban 13 ezerrel. A 2022 szeptemberével végződő évben – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint – a pozitív menedékkérelmek majdnem megnégyszereződtek, megközelítették a kilencezret.
Franciaországban a menedékkérelmek száma több mint ötven százalékkal nőtt 2022 és 2023 között, összesen mintegy 3400 főre a hatóságok szerint, Németországban pedig tavaly 7663 menedékkérelem érkezett orosz állampolgároktól a 2022-es 2851-hez képest – közölte a német belügyminisztérium az AP-vel. Egyik adatból sem derül ki, hogy hány katona volt köztük.
Egy másik orosz tiszt, becenevén Sportbajnok, videónaplót készített a szökéséről. Amikor elhagyni készült Oroszországot, mindent megtett, hogy demonstrálja: ellenzi a háborút.
„Arra akartak kényszeríteni, hogy menjek harcolni Ukrajna szabad népe ellen – mondta a kamerába. – Putyin azt akarta, hogy zsákban legyek, de az ő egyenruhája lesz zsákban.”
Katonai egyenruháját két fekete szemeteszsákba gyömöszölte, és egy kukába dobta.
„A legrosszabb, ami történhetett, megtörtént. Most már csak jó dolgok jönnek” – mondta, miután elhagyta Oroszországot. Sportbajnok optimista. Tény, hogy az orosz erők fogtak el dezertőröket Örményországban, deportáltak szökött katonákat Kazahsztánból, és olyan is volt, hogy holtan találták meg őket Spanyolországban.
„Nincs olyan mechanizmus, hogy a harcolni nem akaró orosz dezertőrök biztonságos helyre kerüljenek – mondta Jevgenyij. Arra kéri a nyugati döntéshozókat, hogy gondolják át a dolgot. – Végül is gazdaságilag sokkal olcsóbb beengedni egy embert az országukba – egy egészséges fiatalembert, aki tud dolgozni –, mint fegyverekkel ellátni Ukrajnát” – fogalmazott.
